A koraszülés, az alacsony születési súly, alapbetegségek, illetve az ebből adódó rosszabb életkilátások és a bakteriális fertőzés okozta járvány egyaránt szerepet játszottak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház koraszülött intenzív centrumában észlelt halálesetek bekövetkeztében – áll az Egészségügyért Felelős Államtitkárság közleményében.
2013. augusztus 5. és 14. között a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház koraszülött intenzív centrumában (PIC) rövid idő alatt több koraszülött csecsemő hunyt el. A kórház saját hatáskörben azonnal megtette a szükséges megelőző járványügyi intézkedéseket.
Párhuzamosan az Egészségügyért Felelős Államtitkárság által felkért szakértők bevonásával járványügyi, epidemiológiai és szakfelügyeleti vizsgálat indult. Ennek célja az volt, hogy feltárja az észlelt halálesetek hátterét, igazolja vagy kizárja az esetleges közös tényezők szerepét. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) szakemberei hét alkalommal végeztek helyszíni ellenőrzést a kórházban, több esetben egyéb szakértők, szakfőorvosok bevonásával, együtt a kórház munkatársaival és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervével (NSZSZ). Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok száma megközelítette az ötszázat – tudjuk meg a közleményből.
Az elhunytak valamennyien koraszülöttek voltak. A koraszülés nemcsak az újszülött gyenge immunrendszere miatt jelent a fertőzésekre hajlamosító tényezőt, hanem azért is, mert ún. invazív beavatkozásokat tesz szükségessé, amelyek nagymértékben növelhetik a baktériumok elszaporodását a szervezetben. Az 1500 grammnál alacsonyabb születési súly magas kockázatot jelent, amely jelentős hatással van az ilyen kis súllyal világra jött újszülöttek túlélési esélyeire.
A vizsgálat megállapította továbbá, hogy 2013. augusztus 2-10. között járvány zajlott a Koraszülött és Újszülött Pathológiai Osztály 1. emeleti „C” részlegén. A járványt egy Klebsiella pneumonie megnevezésű baktérium okozta. Ez a baktérium a környezetünkben mindenhol jelen van és emberek is hordozhatják anélkül, hogy az megbetegedést okozna. A koraszülötteknél azonban ez a baktérium súlyos megbetegedést képes előidézni, amely esetenként a kórokozó érzékenységének megfelelő antibiotikumok okozta védelmet is áttörheti. Ez történhetett az elhunyt csecsemők esetében is, akik mindannyian antibiotikum kezelés alatt álltak. Az azonnal megtett intézkedések következtében a járvány rövid időn belül véget ért.
A halálesetek hátterében a koraszülés, az alacsony születési súly, valamint alapbetegségek, illetve az ebből adódó rosszabb életkilátások, és a bakteriális fertőzések egyaránt szerepet játszottak. Annak tisztázása, hogy a fenti tényezőknek pontosan milyen szerepe volt az egyes haláleseteknél a kórlefolyásban és a halálozásban, az igazságügyi orvosszakértők feladata. Erre a Nemzeti Nyomozó Iroda által végzett, jelenleg is folyamatban lévő vizsgálat fog választ adni.
A szakfelügyeleti vizsgálat során a szakértők megállapították, hogy az orvosi ellátás és ezen belül is a fertőzések kezelése valamennyi elhunyt esetében a szakma szabályai szerint történt. A fertőzéseket időben észlelték, és a koraszülöttek megfelelő orvosi kezelésben részesültek. A szakfelügyeleti vizsgálat nem tárt fel szakmai hibát, vagy a protokolloktól, és a Magyarországon megszokott PIC ellátási rendtől eltérő ellátási gyakorlatot.
A vizsgálat megállapította azt is, hogy a sajtóhírekkel ellentétben a kórház az ilyenkor megszokott módon, és nem SMS-ben értesítette a szülőket a csecsemők haláláról.
A szakmai egyeztetés alatt álló infekciókontroll stratégia véglegesítésekor az Egészségügyért Felelős Államtitkárság külön hangsúlyt helyez a PIC-ekben, illetve általában az intenzív osztályokon történő infekciókontroll megerősítésére. Ezzel párhuzamosan számos, a koraszülöttek kezelését segítő intézkedés fog a közeljövőben életbe lépni – olvasható a közelményben.
