Néhány nap alatt 9 koraszülött csecsemő halt meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházban. Miközben folynak a találgatások a lehetséges okokról, az ügyben vizsgálatot indított az egészségügyi államtitkárság, és két szülő feljelentése nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda is. Összefoglaltuk a hét történéseit.
Augusztus 5. és 10. között nyolc koraszülött csecsemő halt meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház koraszülötteket ellátó osztályán, majd augusztus 14-én újabb koraszülött gyermek vesztette életét az osztályon. A kórház a harmadik haláleset után, augusztus 8-án, tájékoztatta az illetékes népegészségügyi szervet. Mivel az esetek halmozódása felvetette egy esetleges fertőzés lehetőségét, az egészségügyi hatóság járványügyi vizsgálatot kezdett, majd hétfőn, augusztus 12-én, Orbán Viktor miniszterelnök rendkívüli vizsgálatot rendelt el a Borsod megyei kórházban.
A kórházban még múlt pénteken meghozták a legfontosabb intézkedéseket egy esetleges járvány megelőzésére: átszervezték az érintett osztályon a helyiségeket, biztosították az inkubátorok ill. a koraszülöttek elkülönített elhelyezését, valamint a higiénés rendszabályok fokozott betartása mellett folyamatos ellenőrzést végeznek, és jelentőszolgálatot működtetnek. A járványügyi biztonsági intézkedések mindaddig érvényben is maradnak, amíg nem tudják bizonyítékok alapján kizárni a fertőzés jelenlétét.
Mindezek alapján nem tartották indokoltnak hétfőn a koraszülött osztály bezárását, mivel a koraszülöttek átszállítása sokkal nagyobb kockázatot jelentene, mint az osztály további működtetése a biztonsági intézkedések bevezetése mellett.
Széleskörű vizsgálat indult – egy-két héten belül lehet eredmény
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elmondása szerint, az esetleges fertőzésekkel kapcsolatban folyamatban vannak a vizsgálatok, és igazságügyi patológiai vizsgálatra is sor kerül(t) a csecsemőknél. Kedden már négy csecsemő halálának az okát tudták – de nem hozták nyilvánosságra -, és az addig elvégzett vizsgálatok nem találtak összefüggést a halálesetek között.
A szerdán elhunyt koraszülött gyermek a kórház közleménye szerint már hónapok óta intenzív kezelés alatt állt, és többszörös súlyos hasi műtéteken esett át. A gyermek a korábban elhunyt koraszülöttekkel semmilyen közvetlen kapcsolatban nem volt, ápolása során mindvégig izoláltan kezelték, külön ápolói személyzet figyelte. „Születésétől kezdődően igen alacsony életeséllyel rendelkezett” – olvasható a kórház közleményében.
A konkrét esetek kivizsgálása mellett egy szélesebb értelemben vett szakmai felügyeleti vizsgálatot is elrendeltek, amely kiterjed a terhesgondozásra, az osztályok közötti együttműködésre, a szülészeti munkára, a koraszülöttintenzív-osztályon zajló munkára, a kórház eljárásrendjére és higiénés munkájára is. Megnézik az osztályok közötti összefüggéseket, de átnézik a térségre jellemző megbetegedési és halálozási statisztikákat is, hogy szélesebb összefüggésében kezeljék a jelenséget. Szócska Miklós hangsúlyozta, egészen biztos, hogy a régiót, a térséget érintő megelőző intézkedéseket is magába foglaló következménye is lesz mindannak, amit a vizsgálat feltár.
A különböző laboratóriumi vizsgálatok körülbelül egy hetet vesznek igénybe, a szélesebb értelemben vett szakmai felülvizsgálatnak pedig két héten belül lesznek meg az első eredményei.
Az államtitkár kitért arra is, hogy mindenképpen szeretnék biztosítani a pártatlanságot, ezért Csiba Gábor főigazgató-főorvost állásából felfüggesztették és a vizsgálat ideje alatt Nagy Gábor orvosigazgató veszi át a kórház irányítását. Csiba Gábor főigazgató-főorvos azt mondta, ő is kérte volna felfüggesztését a vizsgálat idejére. „Vizsgálják ki, és várom az eredményt” – tette hozzá.
Gondatlanság gyanúja miatt nyomoz a rendőrség
Vizsgálja a Borsod megyei koraszülött csecsemők halálának ügyét a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is. A Miskolci Rendőrkapitányságon augusztus 9-én egy 37 éves miskolci férfi és egy 31 éves miskolci nő tett feljelentést. A két egymástól független feljelentés szerint július hónapban a kórházban megszületett gyermekeik (egy-egy fiúgyermek) „halálában közrejátszhatott az egészségügyi intézmény valamely dolgozójának gondatlansága, mulasztása”.
A feljelentést tevő édesapa szerint a kórházban dolgozó nővérek gumikesztyű nélkül, a higiénés szabályokat be nem tartva nyúltak gyermekéhez, és előfordult, hogy az inkubátor ajtaját is nyitva találta. „Bár koraszülöttként jött a világra, Ádám makkegészséges volt. – idézte fel az édesapa a Blikknek a történteket. Minden baj egy gyulladással kezdődött. „A kicsi először lázas lett, aztán folyamatosan újabb és újabb problémák jelentkeztek nála. Gyulladást kapott, a vérében gombák tűntek fel, és gyomorfertőzése is lett.”
A HírTV-ben megszólaló egyik édesanya elmondta, a kórház SMS-ben értesítette arról, hogy a babája meghalt, és hogy ők maguk is látták, hogy a nővérek többsége kézfertőtlenítés nélkül nyúlt be az inkubátorba. Gumikesztyűt is csak a doktornő használt. Egy, a kórházban dolgozó, neve elhallgatását kérő forrás azonban azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy a betegek állapotáról nem adnak tájékoztatást SMS-ben, csupán felhívják a hozzátartozók figyelmét, hogy sürgősen hívják fel a kórházat, illetve menjenek be az intézménybe.
Az eljárás lefolytatását az országos rendőrfőkapitány kedden a Nemzeti Nyomozó Iroda hatáskörébe utalta, ahol jelenleg foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen van folyamatban eljárás.
Ahol sok a szegény, ott több a koraszülött
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház koraszülött-osztályát – mely Magyarország első ilyen osztálya volt – negyvenöt évvel ezelőtt hozták létre, mivel a megyében rendkívül magas volt a koraszülött-halandóság. A nemrég felújított 30 ágyas osztály jelenleg több száz koraszülöttet lát el évente. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere szerint az újszülött- és a koraszülött osztály orvosai, szakápolói magas szintű szakmai munkát végeznek évek óta, melynek révén sikerült azt is elérni, hogy a koraszülött halandóság az elmúlt két esztendőben jelentősen csökkent a térségben.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a koraszülések és a csecsemőhalálozások aránya jelenleg is kiemelten magasnak számít, 11 százalék körüli – mondta el Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke az MTI-nek. Hasonló a helyzet Heves megyében is, melynek a koraszülöttjeit szintén a miskolci perinatális centrumban látják el.
A koraszülés gyakoriságát sok tényező befolyásolja. Ilyenek a társadalmi, a gazdasági és a higiénés körülmények, az iskolázottság és a környezetkárosítás állapota, a táplálkozási szokások vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés aránya. Ismert kockázati tényezők az alultápláltság, az elhízottság, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás, a szájhigiénia, a fertőzések és az anya szélsőséges életkora, a többes terhességek és a kis korkülönbség. Magyarországon az északkeleti megyékben jelentősen gyakoribb a koraszülés az országos átlagnál.
KPH
