Tények és tévhitek a korai kötődésről

Mit jelent a korai kötődés, hogyan alakul ki, mi mindenre van hatással és mennyire határozza meg gyermekünk életét? Lakatos Krisztina és Tóth Ildikó 20 éve kutatják az anya és a csecsemő közötti korai kötődés kialakulását és a gyerekek későbbi fejlődésére gyakorolt hatását. Megkértük őket, hogy oszlassák el a kötődés körül kialakult számtalan tévhitet.

– Mit nevezünk korai kötődésnek?

Nagyon leegyszerűsített példával a korai kötődési kapcsolat egy szoros érzelmi kötelék, az a ”láthatatlan köldökzsinór”, ami összeköti az egy éves csecsemőt az édesanyjával. A kötődés a baba egy-másfél éves korára alakul ki.

Az egyéves gyermekben már nagy igény van a külvilág felfedezésére. Ugyanakkor tart is az újdonságoktól, és keresi a biztonságot, amit az anyja közelsége nyújt neki. A két ellentétes irányú késztetés, az eltávolodás és a közelségkeresés feszültsége különösen egy ismeretlen helyen válik nyilvánvalóvá. Ezen alapul a kötődési viselkedés megfigyelésére kialakított módszer, amely alapján a gyerekeket négy kötődési csoportba szoktuk sorolni: egy biztonságosan kötődő és három bizonytalanul kötődő (elkerülő, ellenálló és ún. dezorganizált) típusba. A különböző csoportokba sorolt gyerekek más-más megoldást választanak a környezeti kihívásokra, de nem mondhatjuk, hogy az egyes csoportokba tartozó csecsemők „jobban” vagy „rosszabbul”, „erősebben” vagy „gyengébben” kötődnek.

– A biztonságos kötődés a kívánatos?

A biztonságos kötődési kapcsolat nyújtja a legjobb alapot a gyereknek arra, hogy kiegyensúlyozottan, bátran, nyitottan viszonyuljon a külvilághoz, de ha baja van, akkor azonnal megnyugvást, biztonságot, vigaszt találjon az anyjánál.

Az elmúlt négy évtizedben számos kutatás követte nyomon az anya-csecsemő kapcsolat fejlődését és az eredmények szerint a biztonságos kötődés kialakulásának legfontosabb előfeltétele az érzékeny anyai bánásmód. Az érzékeny (szenzitív) szülő figyeli a baba jelzéseit (pl. „éhes vagyok”, „játszani szeretnék”, „vegyél fel”, „elég volt”), majd miután megfejtette az adott jelzés, pl. a sírás vagy gügyögés, jelentését, megfelelően reagál.

play-time-2-1081262-m

A szülők gyermekük megszületése után azonnal tanulni kezdik, hogy milyen jelzés mit is jelent, vagyis fokozatosan ráhangolódnak saját gyermekükre. Ez a ráhangolódás vagy tanulási folyamat természetesen nem ér véget egyéves korban, hanem folyamatos és a gyerek kirepüléséig tart, hiszen a szülőnek mindig alkalmazkodnia kell a fejlődő gyermek aktuális, életkorra jellemző igényeihez.

– Milyenek a bizonytalanul kötődő gyerekek?

Elkerülő kötődés akkor alakul ki, amikor az anya valamelyest visszavonul a baba igényeinek kielégítésétől, és hagyja, hogy a csecsemő maga küzdjön meg nyugtalanságával, negatív érzelmeivel. Ezek a babák kevesebb gyengéd testi kontaktust, vigasztalást kapnak, és hamar megtanulják palástolni az érzelmeiket.

A rezisztens (ellenálló) kötődés a következetlenül viselkedő anyák gyerekeinél gyakori, akik időnként szenzitíven bánnak a csecsemővel, máskor viszont túl lassan reagálnak. Ezért ezek a babák keresik a szülő figyelmét, enyhébb stressz esetén is erősebb jeleket adnak, de nehezen nyugszanak meg az anya jelenlétében.

A dezorganizált kötődésű gyerekek nem tudnak alkalmazkodni anyjuk gondozási stílusához, se érzelmeik elrejtésével, se sírásuk felerősítésével, így ez a legkevésbé optimális kötődési típus. Ők nehezebben küzdenek meg a stresszel vagy egy számukra idegen helyzettel, mint a többi csoportba tartozó gyerekek és több kutatás szerint a korai dezorganizált kötődés nem igazán kedvező a gyerek későbbi érzelmi-társas fejlődése szempontjából.

– Előfordulhat, hogy egyáltalán nem alakul ki kötődés?

Rendkívül ritka, hogy egy csecsemőnek ne legyen legalább egy korai kötődési kapcsolata. Kötődés mindig kialakul, ha van rendszeres kapcsolat a baba és egy őt gondozó felnőtt között, legyen az az édesanyja, édesapja, egy nagyszülő vagy nevelőszülő.

– Tehát helyettesíthető az anya más gondozóval?

Az elsődleges kötődési személy nem feltétlenül az anya, hanem az, akivel a gyerek rendszeres napi kapcsolatban van. Ha az apa vagy a nagyi van GYED-en a gyerekkel, ő lesz az elsődleges, de mindenkivel kialakul kötődés, akivel rendszeres a gyerek kapcsolata. Egy másfél éves kisgyereknek 2-3 kötődési kapcsolata is lehet. A kötődés lényege, hogy ez egy személyre szóló érzelmi kötelék, tehát a kötődési személy a szó szoros értelmében nem helyettesíthető, nem ugyanabba a kapcsolatba fog behelyettesítődni valaki más. De ha több kötődési kapcsolata is van a gyereknek, az kedvezőbb lehet a fejlődés szempontjából.

little-fingers-1132180-m

– Mi mindenre van hatással a korai kötődés minősége?

Az anya és a csecsemő közti korai kötődés elsősorban a társas és érzelmi fejlődés egyes területeire van hatással, mint például a barátságok, a szoros kortárs kapcsolatok, majd a serdülőkori párkapcsolatok. Az agresszió gyakoribb az elkerülő gyerekeknél, míg az ellenálló gyerek inkább befelé fordulóvá válhat a közösségben. A biztonságos kötődés a társas kapcsolatokat csak megalapozza, nem pedig feltétel nélkül meghatározza.

 – Egész életre kiható jelentősége van a korai kötődésnek?

Esélyekről vagy alapozásról beszélhetünk, és a biztonságos kötődés jobb esélyeket jelent a gyermek hosszútávú érzelmi fejlődése szempontjából.  A kedvezőtlen kezdet elindíthatja a gyereket egy kevésbé optimális fejlődési úton. Korai bizonytalan kötődés esetén a gyermek nehezebben küzd meg a felmerülő nehézségekkel vagy negatív eseményekkel (pl. kistestvér érkezése, szülők válása), vagyis csökken a stresszel szembeni ellenálló képessége. Tehát fontosak a korai alapok, de korántsem mondhatjuk azt, hogy minden eldől a születéstől egyéves korig tartó életszakaszban.

A korai kötődés mintázata változhat, és a követéses vizsgálatok tanulsága alapján elmozdulhat akár jobb, akár kevésbé kedvező irányban. A mi kutatásunkban az egyéves és óvodás kori kötődés csak gyengén függött össze egymással.

A kutatásokból kiderül, hogy a környezeti tényezőknek is nagyon fontos szerepe van, a családra ható változások áttervezhetik a gyerek fejlődési útját. A stressz, az anyai depresszió, a munkanélküliség, a válás, vagy az anya nagy leterheltsége, ha egyszerre sok testvért kell ellátnia, befolyással lehet az anya-gyerek kapcsolat alakulására. Így különösen halmozódó nehézségek esetén a biztonságos kötődés átalakulhat elkerülő vagy rezisztens kötődéssé. Arról, hogy mitől változik bizonytalanról biztonságosra a kötődés, jóval kevesebbet tudunk, nincs elegendő bizonyítékunk egy-egy tényező megnevezésére.

– Az anyai szenzitivitás ma már szinte közismert fogalom. Találkozhatunk-e ezzel kapcsolatban tévhitekkel?

Esetenként  találkozhatunk a szenzitivitás fogalmának eltúlzásával. Az érzékeny, odafigyelő gondozásnak természetesen alapfeltétele, hogy az anya lehetőleg késlekedés nélkül válaszoljon a baba jelzéseire, de ez nem azt jelenti, hogy a jelzés kiteljesedése előtt, még mielőtt jól értelmezhetővé válna, kellene reagálnia.

mom-and-newborn-baby-boy-2-1111651-m

A csecsemő fejlődésével egyre kifinomultabbak lesznek a baba jelzései és különféle igényeket fejeznek ki az éhségtől a fázásig, a kényelmetlen testhelyzetig vagy az önálló játékra, felfedezésre való igényig. Az érzékeny gondozó ezek megértését elsajátítja, és a jelzéshez illő megoldással válaszol.  Emellett a csecsemő is egyre ügyesebb és kompetensebb lesz abban, hogy először megpróbáljon maga úrrá lenni a helyzeten és megoldást találjon a nehézségek forrására. Ha ez nem sikerül neki, akkor természetesen a szülőre hagyatkozik. A túl gyorsnak tekintett szülői reakció azonban nem hagy teret a baba önálló próbálkozásainak, így a későbbi fejlődés során nehézségei lehetnek, amikor az érzelmeit és a figyelmét uralnia kell.

– Mit tegyen az az anya, aki saját maga is problémákkal küzd?

Számos kutatás bizonyította, hogy az anyai depressziónak kedvezőtlen következményei lehetnek a kötődésre, mert az anya nem tud teljes figyelmével a baba felé fordulni. Ha egy szülő úgy érzi, hogy nem kompetens, nem leli örömét a csecsemővel együtt töltött időben, ingerlékeny, tartósan nem lát ki a problémákból, és úgy érzi, képtelen megküzdeni a feladatokkal, akkor érdemes szakemberhez fordulnia. Rendkívül sokat jelent azonban az is, ha meg tudja osztani kétségeit vagy nehézségeit a hozzá közelállókkal, akik megértik, és el tudják fogadni, hogy az anyasággal a szépsége mellett küzdelmek és nehézségek is együtt járnak, és segítik az anyát a problémák megoldásában. Nagyon fontos tehát a támogató környezet.

– Van a kötődés kialakulásának kritikus periódusa?

Nem kritikus, hanem érzékeny (szenzitív) periódusokról beszélhetünk, amelyek életkorilag körülhatárolhatók, és amelyek alatt a gyermek különösen fogékony bizonyos jellegű stressz- vagy kedvezőtlen események hatására. Azonban ez nem okoz behozhatatlan vagy visszafordíthatatlan hátrányt.

A korai hatásokat tekintve nagyon érdekes vizsgálatok folynak napjainkban, éppen a szülést közvetlenül kísérő élettani változásokra vonatkozóan is. Noha ezek a biológiai folyamatok valamelyest hozzájárulhatnak, támogathatják az édesanya és a csecsemő egymásra hangolódását, azonban semmiképpen sem nélkülözhetetlenül szükségesek.

A kötődési elmélet egyik legfontosabb alaptétele, hogy a gyerek olyan személlyel alakít ki kötődést, akivel rendszeres, heti-napi szintű kapcsolata van. A rendszeres napi rutin, a beszélgetés, a gondozás és a játék mind olyan tevékenységek, amelyek során formálódik a kötődés, így tehát nem egy-egy pillanaton vagy eseményen múlik a kötődés minősége. Nem a születés körülményei vagy a legelső pillanat, és nem is az első 1-2 hét dönti el életre szólóan, milyen fejlődési útra lép egy gyerek.

Azt érdemes látni és belátni, hogy mint az élet számos más területén, itt sincs egyetlen üdvözítő út, és ha az anya elvárásai nem egyeznek tökéletesen a helyzet alakulásával, attól még bőven van lehetőség  jó kapcsolat kialakítására.

Naderi Szima                                                                                                       (fotók: www.sxc.hu)

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

A babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenkét éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket a szülés, a csecsemő gondozás, a gyermeknevelés, a családdá válás, az intézményekbe való beilleszkedés érintő sok-sok kérdésben, egészen az első osztályba lépésig.
Előző cikkKoraszülött halálesetek – mi történt Miskolcon?
Következő cikkTudod, hogy mi az a BABAjnokság?

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.