A jelenlegi hazai nyugdíjrendszer lényege, hogy az aktuális befizetésekből finanszírozzák a jelenleg kifizetésre kerülő nyugdíjakat. A nyugdíjas tehát nem abból a pénzből kap, amit egész életén át befizetett, hisz abból egy fitying sincs már sehol!
Ez a rendszer, mikor kitalálták jól működött, de jelenleg a pénz egyre fogy, miközben egyre több ember között kellene szétosztani. A jövőnkről, a pénzünkről, a nyugdíjunkról fogok most beszélni, ezért ha megengedik a tényekre hagyatkozom.
Tény, hogy:
- társadalmunk folyamatosan elöregszik, kb. 10 évente 2,5 évvel nő az átlagos élettartam
- egyre több eltartott jut egyre kevesebb eltartóra,
- társadalmunk újratermelési rátája alacsony, eredményeképpen a lakosság száma csökken (megállításához ma a születési rátának 2,1 körül kéne lennie, ezzel szemben kisebb 1,4-nél),
- 2010 után mennek a „Ratkó gyerekek” nyugdíjba, ami katasztrófába döntheti a nyugdíjrendszert, ha nem változtatnak valamit addig,
- a hazai foglalkoztatási ráta 15 és 64 év között 9%-al kisebb, mint az Unióban (túl sok az inaktív, pl. rokkantnyugdíjas, tanuló) Magyarországon a 60-63 évesek közül csak 13% dolgozik,
- Magyarországon ma 3,1 millió aktív tart el 3,1 millió nyugdíjast (van még 300 ezer munkanélküli, és 500 ezer rendszeren kívüli),
- a járulékot fizetők 22-23%-a csak minimálbér után fizet járulékot
Nagy bajban vagyunk…..
A hazánkban működő folyó finanszírozási rendszer lényege, hogy az aktuális befizetésekből finanszírozzák a jelenleg kifizetésre kerülő nyugdíjakat. Tehát, az életünk során eddig befizetett összegeknek már se híre, se hamva…
Ez a rendszer, mikor kitalálták jól működött, mert mások voltak a feltételek (a XIX. század második felében történt):
- egy családban sok gyerek született (gondoljon csak a nagyszüleire, hány testvérük volt?),
- az emberek sokkal előbb haltak meg (és a nyugdíj korhatár mégsem volt alacsonyabb) tehát, nem kellet olyan sokáig fizetni senkinek.
Van erre megoldás?
Az állam, a mindenkori kormányok régóta tisztában vannak evvel a folyamattal, de nem tettek soha semmit. Vitatkoznak, üléseznek, de semmi nem történt eddig. Miért? A politikusok célja mindig az újra választás. A magyar szavazók 36%-a nyugdíjas. Minden választás előtt jellemző, hogy a politikusok túlígérnek ebben a kérdésben.
De mi van most? A pénz egyre fogy, miközben egyre több ember között kéne szétosztani. Szembe kell hát nézni végre a valósággal, ezt már nem tudják megoldani, ha minden így megy tovább. A következő választás előtt azonban még mindig nem várható komoly változás, mert addig már nem mennek túl sokan nyugdíjba, és a már inaktív korú tömegeket pedig nem akarják magukra haragítani a megmérettetés előtt.
Mire számíthatunk utána?
- A jelenlegi, állam által kidolgozott pótcselekvés egyenlőre csak a nyugdíjkorhatár emelésére irányul. Erre többféle megoldást hallani, de az biztos, hogy a most végzettek már csak 70 éves koruk körül mehetnek állami nyugdíjba.
- 2010 után az állam csak egy minimál nyugdíjat fog fizetni, ami várhatóan a minimálbér után fizetőknél, a jelenkori értéken kb. 22-25.000 Ft lesz. Gondolja, hogy ebből pl. Ön nyugodtan élvezheti majd az öregkorát?
- A rossz hír ezen felül, hogy aki most becsületesen, sokat fizet, az sem fog 200.000 Ft fölötti összeget kapni, tehát regresszív módon lesz „honorálva” a tisztessége. Nem egy emberrel találkoztam mostanában, akiknek a hivatalos jövedelme havi 1 millió Ft körül jár. Gondoljon bele, egyik napról a másikra, egy ötödére eshet vissza a jövedelme?!!
Mit tehetünk mi?
Értsük meg a rendszert, amely összeomlás előtt áll (de ezt tudtuk 10 éve is, bár nem történt azóta sem semmi), a visszaszámlálás elkezdődött! A nyugdíjrendszer most 3 részből áll:
- tb- befizetés – ami kötelező, erről már beszéltem,
- magánnyugdíj pénztár: az elmúlt években rosszul és drágán teljesítettek. A portfóliók többsége konzervatív, a befizetések összege alacsony. Ez egyedül nem lehet elég, hogy
egy megfelelő tőke összegyűljön, de mindenképpen előnyére írható, hogy névre szól, ez
nem vész el a nagykalapban. Emellett meg kell jegyeznem, hogy az elmúlt évben, indult olyan pénztár, amely a befektetéseit tekintve korszerű, és hosszú távon, megfelelő stratégiával rendelkezik egy reális eredmény elérésére. - végül, mondjuk ki őszintén csak magunkra számíthatunk!!
A csodát várhatjuk, de nem hiszem, hogy ez a jó megoldás! Egyéni stratégia kidolgozására van szükség. Minél messzebb van a nyugdíjtól, annál kisebb megterhelést jelent Önnek felkészülni erre a helyzetre. A legfontosabb döntést Önnek kell meghoznia: ENGEDI, HOGY MINDEZ MEGTÖRTÉNJEN ÖNNEL?
Konkrétan mi kell ehhez? Az elhatározása, hogy egyszer- és mindenkorra megoldja ezt a problémát most, és legalább évi 200.000 Ft-nyi megtakarítási képesség (16.670,-Ft/hó).
Mit lehet ebből csinálni?
Nézzünk egy példát: Ön most 35 éves. Ha a jelenlegi helyzetet nézzük, 62 évesen mehet nyugdíjba, tehát 27 év múlva. Ha hajlandó az elkövetkező 15 éven át (csak eddig!), minden évben a 200.000 Ft-ot
egy közösen megbeszélt helyre évente befizetni, és azt ott dolgoztatni 62 éves koráig, után ez a pénz 30 éven keresztül, havi 280.219,- Ft nyugdíjra lesz elég (mai értéken, 0-ra lefogyasztva a tőkét, 13%-os nettó hozammal)! Persze, ha többet tud félretenni, nagyobb összeg jön ki, vagy előbb kezdheti nyugdíjas éveit! Hihetetlennek tartja? Pedig működik!
Természetesen nem akarok ijesztgetni senkit, de látnunk kell ezt a súlyos problémát, hogy szembe nézhessünk vele. Talán egyetért velem, a biztos rossz is jobb, a bizonytalanságnál. Akkor legalább a megelőzés, a felkészülés nem reménytelen.
És ne feledje, nincs egyedül! Szakértő tudással segíthetek, hogy ez a téma többé ne jelentsen gondot Önnek és családjának. Ingyenes és kötelezettségmentes tanácsadás keretében megkeresem az Ön számára legmegfelelőbb konstrukciót, és gondoskodom róla, hogy ne csak megtakarítania kelljen, hanem a pénze jelentős tőkét is termeljen (dolgozzon Önnek, ne csak Ön dolgozzon érte).
Mészáros Stefánia pénzügyi tanácsadó
