Ez az, ami ugye eddig még nem volt. Pedig kellett volna. Manapság azzal van tele a média, hogy minél korábban el kell kezdeni a gyerekeink pénzügyi nevelését, hogy a pénzügyi kultúra színvonala emelkedhessen az országban. Ez eddig O.K. Volt azonban eddig bármi, ami pl. a nagyovis-kisiskolás korú gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően fejlesztette volna a gyerekek pénzügyi intelligenciáját? Nem. Ezért megcsináltam.
Amikor a pénzpedagógus nem azt mondja, mint a guruk
Sokan vagyunk, akik hivatásunknak tekintjük azt, hogy a felnövekvő generáció végre jobban legyen képes bánni a pénzzel, mint a szüleik, így felnőve el tudják majd kerülni azokat a pénzügyi pofonokat, amelyekbe a szüleik sajnos beleszaladtak. Szinte mindnyájan azt is mondjuk, hogy ezzel nem kell megvárni, amíg a gyerek felnő, mert a gyereknevelésnek éppen az a célja és a lényege, hogy addigra tanuljon meg a gyerek mindent, amire felnőttként szüksége lesz, mire felnő, és nem akkor, amikor már felnőtt. Ez alól pedig a pénzügyi nevelés sem kivétel – az is csak a gyereknevelés egyik ága.
Amiben viszont nem biztos, hogy minden vezető szakértővel összecseng a véleményem, az az a tény, hogy mikor is kell elkezdeni a gyerek pénzügyi nevelését. Mert az, hogy minél korábban, az elég tág fogalom. Ha azt értjük a minél hamarabb fogalmán, hogy már oviban végezze el a gyerek a menedzserképző idevágó évfolyamait, hogy már 8 évesen befektető legyen (igen, erre is van élő példa!), akkor azt mondom: nem. Erre van a gyereknek a születésétől számított minimum 18 éve, hogy mindent elsajátítson. Nem biztos, hogy már 8 évesen befektetnie kéne – különösen, ha nem érdekli annyira a dolog, és pl. még nem tanult matekból a hatványokról (mert az pl. hatodikos anyag lesz).
Én azt mondom, hogy ez, akárcsak a pénzügyi nevelési alapelvek szerint használt zsebpénz bevezetése, nem életkor-, sokkal inkább élethelyzetfüggő. Az, hogy mikor mit és hogyan tanítunk, vagy tudunk megtanítani a gyereknek a pénzügyekről, milyen ütemben haladunk, sokkal inkább függ attól, hogy éppen aktuálisan hogyan alakul az életünk, és benne a gyereké, mit lát, hall, tapasztal meg, és éppen hol tart az egyéb képességterületek fejlődésében, valamint melyik intelligenciaterület dominál nála elsődlegesen és másodlagosan.
Egy biztos: életkori sajátosságoknak megfelelő, vagyis játékos fejlesztő eszköz ma nagyon kevés van. Egy-két társasjátékot és könyvet leszámítva, amelyek inkább a 12+-os korosztálynak szólnak, szinte kizárólag csak olyan anyagok vannak, amelyek nem a gyerekeket nevelik, hanem a szülőket, hogy hogyan neveljenek gyereket. Vagyis a jótanács megvan, csak eszközt nem adtunk mellé a szülők kezébe, hogy mindezt a gyerekek életkorának megfelelően meg is tudják valósítani.
Nincs? Akkor csináljunk!
Ezt felismerve két évig tartó munkába fogtam, amelynek lassan kézzel foghatóvá válik az eredménye. Elkészült a Pénzmesék c. pénzügyi nevelést segítő mese- és foglalkoztatókönyv-sorozat első négy kötete nagyovis-kisiskolás korú gyerekeknek.
Azt már Bruno Bettelheim: A mese bűvölete c. könyve óta tudjuk, hogy a mese hihetetlen hatással van a gyerekekre. Nem elég az, hogy szórakoznak rajta, tanulnak is belőle. A mese kiragadja a gyereket a hétköznapok valóságából, és ebben az állapotban a gyerek sokkal fogékonyabb az ismeretekre, mint akkor, amikor „két lábbal áll a valóságban”. Ez még akkor is igaz, ha a mese a mindennapokról szól. (Ezt csak megerősíti dr. Kádár Annamária: Mesepszichológia c. könyvének nagy sikere is.)
Hát még akkor, ha a mese hőse tulajdonképpen a gyerek! Minden mese sikere a gyerekeknél azon múlik, hogy képes-e azonosulni a főhőssel, vagy bármelyik másik szereplővel. Képzeld el akkor azt a hatást, amikor nem is kell azonosulni sem, mert a sztori szó szerint a gyerekről szól!
Mikor jó egy mesekönyv a szülőnek? – Kis adalék az olvasóvá neveléshez
A gyereknevelés egy másik fontos területe az olvasóvá nevelés. A mai gyerekek nem szívesen olvasnak, csak azt, amit nagyon muszáj. Hogy ez ne így legyen, és a gyerekünk már gyerekkorában összeszedje a kellő mennyiségű gyakorlatot az olvasás terén, amivel majd felnőttként is meg tud birkózni az önálló tanulással, ahhoz az kell, hogy a könyv megfeleljen bizonyos kritériumoknak.
Mikor jó egy mesekönyv a szülőnek?
Akkor, ha
- közös meseolvasásra ingerel, így a gyerekkel közös élmény garantált
- hasznos ismereteket szerez belőle a gyerek
- látja, hogy a gyereket elvarázsolja a mese története
- igényes grafika támogatja a könyvben a gyerek számára a történet megértését
- mód van a történet megbeszélésére, hogy a gyerekben tisztázódjanak a tanulságok.
Ha valaha is mesekönyvet akarsz venni a gyereknek, mert meg akarod vele szerettetni az olvasást, akkor ilyen mesekönyvet keress!
Ha már a felolvasást emlegettem…
Családi programnak sem utolsó ajánlatom is van a Számotokra: a Pénzmesék kiadása kapcsán író-olvasó találkozókat is szervezünk november és december folyamán. Itt valóban felolvasom az első mesét.
Ettől azonban sokkal többet is csinálunk itt!
Pénzügyi készségeket fejlesztő játszóházat is tartok, ahol van
- mese (naná!)
- ének – mert kell a jókedv és mert kevesen ismerik, hogy a zenei intelligencia fejlődése jó hatással van a pénzügyi intelligencia fejlesztésére is
- mozgásos játékok – nehogy elgémberedjünk
- bábozás – hogy a gyerekek megismerkedhessenek a mese szereplőivel
- játék, móka, szórakozás – mert enélkül nem is játszóház a játszóház.
A következő író-olvasó találkozó időpontja:
2013. november 23 10.00-10.45 és 11.00-11.45
Helye:
Indiso terápiás sóbarlang
Uzsoki úti Kórház
1145 Budapest, Róna utca 192-216 C épület 1. emelet
A további játszóházak időpontja és helyszíneit itt találod meg!
A pénzügyi és olvasóvá nevelés élmény! Nemcsak a gyereknek, hanem a szülőnek is!
A képek Rácz Maya munkái, illusztrációk a Pénzmesék c. könyvből.
