Praktikus ruhák királylányoknak

A kislányok általában imádják a királylányos ruhákat. Persze, igazán édesek is benne. No de – húzza fel szemöldökét az anyuka – a szatén csúszik, a szalag szakad, a fodrok beleakadnak a hintaláncba, a strasszos hajcsat meg ütögeti az apró fülecskét húsz perc múlva, ha már a csúszós gyerekhaj nem tartja a helyén.

Azért ne adjuk fel: a kislány – ha szeretné, ha élvezi – hadd legyen néha királylány! Az ábrándozáshoz, a lányos szerepek átéléséhez remek kellék egy olyan ruha, hajcsat vagy kiscipő, ami segít eljátszani a mesék hercegnőit.

Az anyukák néha tétován állnak a kérdés előtt, hogyan segítsenek kislányuknak, hogy királylánynak érezzék magukat, de a játszótéren a mászóka és a homokozó ne tegye tönkre a mulatságot, hanem épp e játék helyszínéül szolgáljon. Az óvodai hétköznapok is ünnepi, varázslatos emlékek alapjai lehetnek: de a ruháknak ott különösen ügyesnek és praktikusnak, könnyen kezelhetőnek kell lenniük. Az egykori királylányok ruháit szolgálók serege igazította viselőjükre, a mi hercegnőnk viszont már egyedül öltözik, gyakran rohanva az udvaron futkározás előtt.

A praktikus királylány-ruhák kiválasztásának alapjai könnyen elsajátíthatók.

Infinety hirdetés

Ott vannak mindjárt a kedvenceim: a színek. A gyerekeknek egyébként is jól állnak a világos pasztellszínek, de a kis királylányoknak ezek különösen kijárnak. Elsősorban természetesen a rózsaszín. A fehér talán túlzás, ráadásul hamar piszkolódik is, de a gyerek gyorsan lebeszélhető, ha elmeséljük, hogy Hamupipőke sem vette fel a fehér ruhát egészen az esküvőjéig: csakis rózsaszínt és kéket hordott. Szerencsénk van: gyakorlatilag minden színben kaphatók könnyen mosható, kényelmes ruhák-szoknyák-nadrágok.

Válasszunk egyszerű vonalú ruhákat, mert az ezer varrás-redő között valami eszméletlen mennyiségű játszótéri homok bír megülni és a vele hazahozott hangyák, fülbemászók, egyéb nyalánkságok szintén nem derítik fel a háziasszonyokat.

Segítenek a minták is, hogy bájos-lányos-kedvessé varázsoljanak egy egyszerű ruhát vagy pólót. Ha már nem hordhatnak csipkét – márpedig nem volna túl praktikus a hétköznapokra – miért ne hordhatnának csipkemintásat? A virágminták is bájosak és jól is állnak a kislányoknak. Vigyázzunk viszont a virág méreteire: a túl nagy minta inkább babás, mint hercegnős; a túl pici minta pedig vizuálisan szinte elvész az anyagon. A tökéletes minta – ezt a felnőttek is megjegyezhetik – nagyjából a kis tenyérrel azonos méretű.

Kislánykoromban mindig táncos, pántos lakkcipőt szerettem volna. Meg persze magas sarkút, de arra még várnom kellett. A bokapántos, kerek orrú cipők azonban helyesek és egészen jól használhatók is: nem mozdul el benne a gyerek lába, a cipő talpa legyen puha és hajlékony. Ha nem túl nagy a kivágás a cipőn, akkor nem maszatolódik benne túlságosan a harisnya, és a kis kavicsok is nehezebben találják meg az utat a cipő talpába.

Adjunk a részletekre is: fontos, de még milyen fontos, hogy a ruha illeszkedjen a cipőhöz, a harisnya szép legyen és jó méretű. Engedjük, hogy a fehérneműt, harisnyát, hajcsatot a kislány válassza ki: így jobban is örül neki, fejlődik az ízlése, megtanulja megteremteni a harmóniát az egyes darabok között.

Kislányunk a mi szemünkben szinte biztosan királylány – de az a jó, ha a saját szemében is az tud lenni. Mutassuk meg neki, hogy minden ruhában milyen gyönyörű, bájos. Nézzük csak ezt a szomorú szemű, szép kislányt: uralkodói szépsége a piros dzsekit palásttá, a szőrmegallért hermelinné változtatja. Erre mindannyian képesek vagyunk.

Szólj hozzá Te is!