Magyarországon évente 16 ezer ember hal meg idő előtt a szennyezett levegő következtében. Egy 25 európai nagyvárosban végzett vizsgálat szerint Bukarest után Budapesten szedi a legtöbb áldozatot a levegőszennyezés. Ráadásul a szmog telente már nemcsak fővárost lengi körbe, évről évre gyakrabban jelenik meg a vidéki települések felett is.
A szennyezett levegő káros egészségünkre, negatív élettani hatásait pedig egyre több városlakó érzi a saját bőrén. Vagyis a tüdején.
A téli hónapokban kialakuló szmog, vagyis füstköd a környezetszennyezés következtében jön létre: a kéményekből, kipufogócsövekből kijutó mérgező vegyületek a légtérbe kerülve szélcsendes időjárás és fagypont körüli hőmérséklet esetén szmogfelhővé alakulnak a nagyobb városok felett. Az egészségre nézve olyan komoly következményei is lehetnek, mint az asztma, vagy nagyon súlyos esetben a tüdőödéma.
A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet táblázata a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.
Ne járulj hozzá!
A szmog kialakulása ellen mi is sokat tehetünk. Használjuk a mindennapi közlekedéshez a tömegszállító eszközöket, vagy – ha már mindenáron saját gépkocsinkat akarjuk igénybe venni – próbáljuk meg feltölteni az autó férőhelyeit gazdaságosan: munkába igyekvő kollégáinkkal, szomszédokkal vagy ismerősökkel megszervezhetjük az utazást, felváltva vállalva a sofőr szerepét.
Természetesen választhatjuk még a kerékpáros közlekedést is, ez esetben nemcsak környezetünk megóvásáért tesszük meg a tőlünk telhetőt, saját egészségünknek is jót tesz a rendszeres mozgás. Az utakon közlekedő autók mennyiségének csökkenése ráadásul hozzájárul a dugók és balesetek megelőzéséhez is.
A szmog keletkezése különböző technikai eljárásokkal is befolyásolható, amelyek segítségével kiszűrhetőek a káros anyagok, szennyeződések, még mielőtt a légkörbe jutnak. Ilyenek például gépkocsikra szerelhető katalizátorok. További hasznos megoldást jelent a hőszigetelés: minél több épület kap megfelelő burkolatot, annál kevesebb fűtés okozta égéstermék kerül a légkörbe.
Aki bújt, aki nem…
Mit tehetünk azonban akkor, ha már létrejött a szmogfelhő a város felett? A legjobb, ha komolyan vesszük az ilyenkor szokásos figyelmeztetéseket a veszélyekre vonatkozóan. A már kialakult szmog ellen sajnos nincs túl sok védekezési lehetőség, a legkönnyebben úgy tudjuk elkerülni, ha otthon maradunk, zárt ablakok mögött. Próbáljunk meg éppen ezért minél kevesebb időt tölteni ilyenkor a szabadban, szorítkozzunk csak a legszükségesebb kimozdulásokra. Nyilván a dohányzás elhagyása, vagy legalább mennyiségének csökkentése is nagyon fontos lenne, hiszen a tüdőnk már eleve a rossz levegőminőség okán károsodhat, kár volna ezt még tovább tetézni a cigarettával.
A szmog csökkentése főleg a környezettudatos szemléletmódon és (mint oly sok más) pénzen múlik. Az utóbbi főleg a szmog kivédésére irányuló technikai fejlesztések, beruházások miatt volna fontos, erről szerencsésebb esetben a megfelelő szervek igyekeznek gondoskodni.
Annyit azonban mi is megtehetünk, hogy odafigyelünk a környezetünk – és azon belül a levegő – megóvására. Mindannyiunk közös érdeke, hogy egészséges környezetben élhessük mindennapjainkat, s a következő generációk számára se legyen drága kiváltság a tiszta levegő.
