Intim ügyek ezek, ezért sok gát lehet bennünk a megoldás keresésében. Kihez forduljunk? Van erre megoldás egyáltalán? Orvoshoz talán, de milyen szakterületre tartozik? Milyen kellemetlenségekkel járhatnak a vizsgálatok? Mi lesz a terápia? Gyógyszer, műtét vagy marad a betét? Ehhez hasonló kérdésekkel találkozom közel 2 évtizede, amióta az inkontinenciával foglalkozom. Orvosként tréningeket, tanácsadásokat is tartok, így alakult az „intimorvos” a tevékenységem meghatározására.
Kezdjük a kontinencia jelentésével, ami megtartás, visszatartás, önmegtartóztatás, önuralom, mértékletesség tartalmakat takar. Ennek ellenkezője az inkontinencia, ami az elmúlt évtizedekben a köztudatba is átkerült, s mára gyakran külön magyarázat nélkül is beszélnek, írnak róla sok helyen. Legtöbbször a vizelet megtartásának képtelenségét értik alatta, de előfordul – sokkal ritkábban ugyan-, hogy széklettartási nehézség jelzésére alkalmazzák.
Itt most mi a vizelet visszatartásának kérdéskörét boncolgatjuk, az érintettek oldaláról vizsgálva a problémát, az orvosi megközelítést, felosztást is figyelembe véve, de a laikus érintettek számára is követhető módon.
„Ne nevettess, mert bepisilek!” – ez a mondat egészen fiatalon, középiskolás lányok szájából is elhangzik. Nem szültek, nem volt gátmetszésük, nincs túlsúlyuk, miért nem lehetnek jókedvűek? Az életkor előre haladtával pedig, egyre nagyobb százalékban érintettek a nők (a férfiaknál is előfordul az akaratlan vizeletvesztés).
Inkontinencia várandósan
Várandósan is jelentkezhet ez a tünet, néha csak átmenetileg. Ilyenkor a vékony gátizomzatot – ami a medencefenék kimenetét határolja -, a megnövekedett méh és a magzat súlya is terheli, nyújtja, ezzel a húgycső záró funkcióját gyengíti. Lehet ezt úgy értelmezni, hogy az altesti nyílások (húgycső, hüvely, végbél) záróizmai közül a húgycső a „leggyengébb” láncszem, s ez indikátora lehet a gátizmunk erejének. Sok nőnek okoz ez nagy ijedtséget élete egyik legszebb időszakában, mert ez a tünet szégyennel, zavarodottsággal, kellemetlenséggel, esetleg az önértékelésük megingásával is járhat.
Jó, ha tudjuk – bármilyen fokú, gyakoriságú ez a fajta tünet –, hogy az esetek döntő többségében a meggyengült izom erejének helyreállításával megszüntethetjük. Erre hazánkban egy komplex program szolgál már 30 éve, a Kriston Intim Tréning.
Az inkontinencia tünetei, fajtái
A tünetek súlyossági foka széles határok között mozoghat, egy-egy csepptől a teljes hólyagtartalom kiürüléséig. Ez lefordítva, a néhány csepptől, az extra méretű inkontinencia betét („pelenka”) használatát is szükségessé tevő mennyiségig terjedhet. Gyakorisága is eltérő lehet, ami óriási különbséget jelenthet az életminőségben, hiszen nem mindegy, hogy egyszer-egyszer intenzívebb köhögéses-allergiás időszakban tapasztaljuk meg vagy minden nap számíthatunk rá. Ez a fajta vizelettartási nehézség a stressz inkontinencia nevet kapta, a nyomás (fizikai) megnövekedéséből származó tünet miatt.
A késztetéses inkontinencia a gyakori, sürgető vizelési ingert jelenti, amikor jellemzően az a beteg érzése, hogy „mindjárt bepisil”, de általában ez mégsem következik be, ugyanakkor szinte mindig csak kevés vizelet ürítése követi. A hólyagtartalom mennyisége nem indokolná a vizelési ingert, de az mégis jelentkezik. Őt is hívhatnánk úgy, mint az elsőt, ez is stressz következménye (de egyrészt nem jár bepisiléssel, másrészt a pszichés stresszből fakad), vizsgahelyzetek, munkahelyi, családi feszültségek, szorongató helyzetek kísérő vagy éppen vezető tünete lehet. A „mindjárt bepisilek” érzés ellensúlyozására is segítséget jelent a gátizom megerősítése, mert akkor biztosak lehetünk abban, hogy képesek vagyunk tartani a vizeletünket.
Keveredhetnek is a dolgok, azaz lehet sürgető vizelési ingere a betegnek, amihez akaratlan vizeletvesztés társul, ez a kevert típusú inkontinencia. Bármelyik tünet keseríti is meg az életünket, van megoldás, a közmondást idézem: „Aki keres, talál!”. Kívánom minden olvasómnak, aki érintett, hogy eljusson a számára legmegfelelőbb szakemberhez, hogy a legjobb segítséget kapja panaszai megszüntetéséhez.
Fotók: freepik.com
