Távmunka keresés, távmunka ajánlatok

0
322
távmunka

Amikor kiejtem a számon a távmunka szót, azonnal megtalál néhány, vagy inkább egy csomó ember, aki úgy gondolja: ha távmunkával foglalkozom, akkor nekem tudnom kell, hogy ő hol fog garantáltan munkát kapni. Bár így lenne!

A sanyarú valóság sajnos az, hogy a távmunkáról még a legjobb szándékú munkáltató sem mindig tudja, hogy pontosan micsoda, és hogyan kell kivitelezni. Ráadásul mivel az otthonról dolgozás gondolata népszerű a munkavállalók körében (akkor is, ha még nem próbálták ki), a „távmunka” a hirdetésekben sokszor egyszerű blikkfangként működik. Azaz ha bedobjuk valahová a hirdetés szövegébe, akkor munkakeresők sokaságát fogja odavonzani, jóformán mindegy, milyen munkáról van szó igazában.

Hol is fontos, hogy a jelentkezők állandóan sokan legyenek? Ahol nagy a fluktuáció. És hol a legnagyobb a fluktuáció? Igen, a rossz helyeken. Meg az átverések körül.

Aki távmunkát keres, annak tehát tisztában kell lennie azzal, hogy nagyon sokan és sokféle módon akarják majd becsapni és kihasználni. Ez, számos más munkaerőpiaci visszássággal szemben, nem magyar sajátosság: angolul keresgélve a „telework” kulcsszóra szintén tele van a net szélhámos ajánlatokkal.

Én azt gondolom, a csalás, szélhámosság, becsapás ellen védekezni lehet és kell, ennek pedig egyetlen módja van: tájékozódni, képben lenni, és merni hátat fordítani, ha arra van szükség.

Az én verzióm hét pontban arról, hogyan védekezz átverések ellen:

1. Tudd, mit akarsz!
2. Informálódj a cégről (és a hirdetett munkáról)!
3. Ismerd a jogaidat!
4. Légy tisztában vele, mit várhatsz és mit nem!
5. Mindenben állapodj meg!
6. Mindent vetess papírra!
7. Ne dolgozz ingyen!

Mint sok pontokban megfogalmazott „kiáltványban”, itt is megkerülhetetlen a legelső pont.

Tudd, mit akarsz!

Egyfelől azt, mi távmunka, és mi nem. A távmunka szokásosan szellemi tevékenységet takar, amely vagy amelynek végeredménye informatikai eszközök segítségével jut el a munkáltatóhoz.

Például tipikus távmunka a programozás, a fordítás, az adatrögzítés, szerkesztés, írás, adatbázis-feltöltés, sőt az online marketing is végezhető így, de nem távmunka a borítékolás, fülbevaló-összeszerelés, hálózatos értékesítés (még akkor sem, ha értékesítési honlapon keresztül történik, hiszen fizikai termékek utaznak).

A törvényi szabályozás szerint viszont csak az az alkalmazásban, teljes munkaidőben végzett tevékenység minősül távmunkának, amelyet teljesen vagy részben a munkáltató székhelyén kívül csinál az ember. Ezért jog szerint távmunka a mobil értékesítőé is, feltéve, hogy az adatokat menet közben számítógépes hálózaton továbbítja a központba.

Otthoni munka, távmunka – mi a különbség?

Ha már tudod, hogy a passzívjövedelmes honlap (otthon dolgozol ugyan, de nincs munkáltató/megbízó, nincs telephely, amitől távol légy) és az mlm-hálózatépítés nem távmunka, akkor nézz utána, mi az, ami a maradékból neked megfelel. Vagy a másik oldalról: vedd számba, mi mindenhez értesz, aztán nézz egy listát, mit lehet ebből távmunkásítani (pl. a Távmunka tanácsadó c. könyvben találsz ilyet).

Amikor megvan a „tartalom” (mit fogsz távmunkában végezni), jöhet a „forma”, szó szerint. Kiegészítésképpen vagy főállásban? Jelenlegi munkahelyeden vagy másutt? Egy vagy több helyen? Alkalmazottként vagy külsősként? Külsősként milyen feltételekkel (megbízással, számlával, hogyan)? Egyáltalán, mennyi pénzt akarsz keresni, mennyi munkával?

Ehhez a részhez tudnod kell, hogy jogilag – a főállás kivételével – mindegyik más-más atipikus munkavégzési forma hatókörébe esik, és eszerint gondolkodni, megnézve az aktuális szabályozásokat is. Ha például nincs pénzed arra, hogy vállalkozást indíts, maradnak csak a megbízási szerződéses munkák (amik már jó ideje nem túl gyakoriak, mert mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak meglehetősen sokba kerülnek), vagy a bejelentett alkalmazotti jogviszonnyal járók.

A fentiek végiggondolása során előfordulhat, hogy kiderül: nem is távmunkát, hanem külsős alkalmi munkát keresel, amit néha csinálhatsz otthonról is. Ez azonban egyáltalán nem baj, sőt: minél pontosabban tudod, mit akarsz, és mit nem, annál kevésbé siklasz félre akár saját határozatlanságod, akár becsapás révén.
Érdemes a tartalomra és a formára is több változatot kidolgozni, mert nem biztos, hogy az egyetlen, az ideális azonnal keresletre talál. Több ötletet is lehet futtatni párhuzamosan (én pl. egyszerre kerestem fordítóként, kutatóként, íróként munkákat), vagy egyszerre csak egyet, de mindegyik kipróbálására csak egy adott időt adni (egy ismerősöm a vállalkozásában kb. fél évet ad egy-egy új ötletnek).

Ha ilyen megfontoltan indulsz, kisebb az esélye, hogy bedőlsz az első „csodaajánlatnak”, vagy kétségbeesésedben beleugrasz egy elsőre is rossznak tűnő lehetőségbe. Ez utóbbiakról bőven lesz szó majd a következő cikkben.

Szólj hozzá Te is!

hirdetés