Napjainkban egyre későbbre tolódik a gyerekvállalás. Kinél kényszer, kinél elhatározás kérdése az anyaság halasztása. Utánajártunk, mik az előnyei és hátrányai, ha valaki a hivatalos egészségügyi megítélés szerint „későn”, a „bűvös 35” felett esik teherbe. Három szakember véleményét, kutatási anyagokat és három anya személyes élményét osztjuk meg itt.
– Huszonévesen az első két gyermekemmel várandós kismama voltam. A harmadiknál 38 évesen kifejezetten terhes, a szó legrosszabb értelmében. Csak nagyon rövid időszakokra tudtam magam felhőtlenül átadni a gyermekvárás örömének, a többi időben a legkülönbözőbb fájdalmakkal, rosszullétekkel és problémákkal küzdöttem – meséli Éva. – Az életkorom következtében felajánlott genetikai vizsgálatokra nem mentünk el, mert mindketten képesek lettünk volna elfogadni, ha kisfiunk testi-, vagy szellemi fogyatékossággal jön világra.
– Fizikailag 20 és 30 éves kor között optimális szülni – állítja dr. Tóth Pál Ernő szülész-nőgyógyász, genetikus. – Manapság azonban a nők közel 15%-a szül 35 éves kora felett. Húsz évvel ezelőtt mindössze 6% volt ezen nők aránya. Minél idősebb a kismama, annál nagyobb az esélye, hogy valamilyen genetikai rendellenesség vagy szülés körüli komplikáció fordul elő. A kockázatokat tekintve az is számít, hogy első, vagy többedik szülésre kerül-e sor, ugyanis a szervezet „emlékszik” az előző szülésekre, és egy vagy több egészséges gyermek születése után annak a valószínűsége is kisebb, hogy a következő bármilyen genetikai rendellenességgel szülessen.
– Maga a terhesség abból a szempontból jelentett nehézséget, hogy már a második baba (akkor még csak 31 éves voltam!) is nyomott valamit a bal bordaívemnél és ez a harmadiknál – amikor már 37 voltam – is ugyanígy történt. Ez megkeserítette az utolsó két hónapot – emlékszik vissza Gabi. – Tulajdonképpen a hetedik és nyolcadik hónapban folyamatosan voltak fájdalmaim. A harmadik baba méhlepénye sem kapott elég tápanyagot, így értágító tapaszt rendeltek a nyolcadik hónapban. Talán ettől, talán valami mástól, de mindhárom gyermekem a 35-36. hétben jött világra.
– Ha a nehézségeket akarjuk felsorolni, akkor 35 felett gyakoribb a császármetszés, a fájásgyengeség, terhességi toxémiát pedig a cukorbetegség vagy magas vérnyomás is okozhat. – folytatja genetikus szakértőnk. – Igen, nem véletlenül van szükség a vérnyomás folyamatos ellenőrzésére és a fokozott odafigyelésre – mondja Nadzonné Adrás Jolán védőnő. – 35 év felett javasoljuk a kismamáknak bizonyos vizsgálatok elvégzését is, de ezek szabadon választhatók és általában fizetősek. Ilyen például az amniocentézis (magzatvízből mintavétel), a kromoszóma vizsgálat, ami mindössze egy vérvételt jelent, vagy a terhesség 12. hetében a nyaki redő vastagságának vizsgálata (ha az érték 3 felett van, az Down kórra utalhat), illetve a 18. héten elvégzendő genetikai ultrahang. Ha a kromoszóma vizsgálat nem utal semmilyen problémára, akkor megnyugodhat a kismama, ma már ez a vizsgálat nagyon pontos, 98-99%-os biztonsággal kimutatja a rendellenességet. Más tekintetben azonban nem szoktuk másként kezelni a 35 év feletti terheseket, mint a fiatalabbakat – folytatja. – Ugyanazt javasoljuk, mint minden kismamának: fokozott nyugalmat, kisebb igénybevételt, egészséges táplálkozást és stresszmentes terhességet. Természetesen mindezeket elég nehéz betartani, amikor a legtöbb kismama szinte terhessége legvégéig dolgozik.
– Annak ellenére, hogy – ahogy említettem mindhárom gyermekem a 35-36. hétben jött világra – mindhárom szülésem viszonylag könnyű volt, az első talán lelkileg kevésbé, mert nem voltam felkészülve rá huszonegy évesen. A másodikra nagyon készültem, és csodálatos élmény volt; rögtön utána viccelődve azt mondtam, hogy jöhet a következő. Akkor nem gondoltam, hogy lesz is következő. A harmadik pedig olyan gyors és könnyű volt, hogy a férjem majdnem lemaradt róla, hiszen ahogy átmentem a vajúdóból a szülőszobára már jött is ki a baba. Gátvédelemmel tíz perc alatt megszültem – meséli Gabi.
– Kisfiunk szülésére sokat készültem, szerettem volna halk zenét, gyertyafényt; a vajúdáshoz labdát, kádat, homeopátiát; a szüléshez dúlát, egyszóval felejthetetlen élménnyé szerettem volna tenni azt a napot…, de az élet keresztülhúzta terveimet – mondja Éva. – Túlhordás miatt előző este ballonos indításra kellett befeküdnöm a szülőszobára, de a beavatkozás nem volt sikeres. Másnap a burokrepesztés után már le sem vették rólam a ctg-t, úgyhogy végig fekvésre voltam kárhoztatva. Több komplikáció is adódott, az infúzió alatt lelassult Dani szívhangja, a szülés nem haladt eléggé, de végül ő is önerejéből látott napvilágot. Összességében sajnos negatív élményként maradt meg a születése, ami azért is érintett rosszul, mert több gyermeket nem tervezünk, tehát a szülés élményét sem élhetem át újra.
– Igaz, hogy biológiailag optimálisabb a 35 év alatti várandósság és szülés, bár pont a 35 év feletti korosztály dönt általában érettebben gyerekvállalásról – szól közbe dr. Erdélyi Ágnes pszichológus, családterapeuta. – Éppen ezért tudatosabban készülnek rá, és jobban tudják, mivel jár a terhesség, vagy később a gyerek körüli teendők. A korral – a több tapasztalat következtében – kihegyezettebbek a veszélyekre, de azok elhárítására is. Sokkal higgadtabbak és felmérik, milyen áldozatokat kell meghozniuk, ha gyermeket vállalnak. Általában jobban ki tudják élvezni terhességüket és anyaságukat, mert nincs bennük a „lemaradok valamiről” érzése, vagy az a fajta egzisztenciális szorongás, ami a fiatal anyákra oly jellemző. Ezen kívül sokan azt gondolják, hogy ez az utolsó „esélyük”, ezért teljesen átadják magukat a kismamaságnak, sokáig szoptatják kisbabájukat, viszont nehezebben is tudják később elereszteni gyermekeiket. Minőségileg más idősebb korban szülni, főleg, ha az ember megtapasztalta, milyen fiatalon.
– Hogy a 35 év feletti szülés pozitív oldalát is megemlítsem, úgy gondolom sokkal nyugodtabban, érettebben és lényegesen kevesebb felesleges aggodalommal vártam harmadik gyerekemet és így is nevelem, gondozom őt – foglalja össze Éva a tapasztalatait.
– Az én legnagyobbam és legkisebbem között kerek 20 év korkülönbség van. Az ember sokkal okosabb később – mondja Ági. – Van, amiben rugalmasabb és felhasználja a saját tapasztalatait, így a legkisebbnél, akit 41 évesen szültem, magamtól vezettem be az igény szerinti szoptatást éjszaka is, hogy a többieknek is nyugodt éjszakát tudjak biztosítani. Aztán van, amiben már korántsem annyira rugalmas az ember lánya: sokkal aggódóbb voltam, hogy elesik, megüti, megégeti magát. Szóval, amit már nagymamaságában aggódik valószínűleg az ember.
– A gyerekeknek teljesen mást tud adni egy idősebb szülő – folytatja dr. Erdélyi Ágnes. – Ami kimarad esetleg a kora miatt, pl. esetleg a közös sport, vagy talán nem tud annyira lépést tartani a társadalmi változásokkal, azt mind pótolni tudja bölcsességgel és élettapasztalatának átadásával.
László-Lukács Viktória és Miklós Éva
