Felgyorsult világunkban már az étel sem a régi: a sokak által károsnak tartott „műanyag” élelmiszerek megkerülhetetlen részét képezik mindennapjainknak. Kell-e valóban tartanunk az adalékanyagoktól és egyáltalán miért van rájuk szükség? Itt egy instant összefoglaló arról, amit tudni és enni is érdemes.
Az ENSZ becslései szerint 2011 végére bolygónk lakossága meghaladta a 7 milliárd főt. Ekkora emberáradat élelmezése nem egyszerű feladat, kizárólag friss élelmiszerekkel kivitelezhetetlen volna. Bár sokan a mai tartósítószereket az ördögtől valónak tartják, az emberiség már az ókortól számítva különféle praktikákat alkalmazott táplálékainak minél tovább történő eltartására és a romlatlanság megőrzésére.
Az elmúlt század közepén azonban elindult az a népességrobbanás, amelynek köszönhetően napjainkra a Föld lakossága megkétszereződött. Az élelmiszergyártás ipari méreteket öltött, s egyik legfontosabb feladatává vált a forgalmazott termékek minőségének, eltarthatóságának biztosítása. Ehhez aztán hozzátársultak még a mai fogyasztók elvárásai is: minél szélesebb választék és az igény az olcsón megvásárolható, gyorsan és egyszerűen elkészíthető, mégis ízletes ételekre.
E-számmisztika
A gyártók a tartósság és minőség megőrzése érdekében mesterséges anyagokat adnak hozzá az élelmiszerekhez, ezek azok a bizonyos „E-számok”, amelyek listáját a ma hatályos szabályoknak megfelelően kötelező feltüntetni a termékek csomagolásán. Az E-számok a adalékanyagok nemzetközileg egységes jelölései, amelynek rendszerét az Európai Unió dolgozta ki még a 60-as években.
Itt felsorolni ugyan képtelenség volna a teljes jegyzéket, de fajtáik szerint a következőképpen kerültek csoportosításra a hozzáadott anyagok: 100 és 199 között találhatóak a színezékek, 200-299-ig a tartósítószerek, 300-399 az antioxidánsok és savanyúságot szabályozó anyagok, 400 és 499 között sűrítőanyagok és stabilizátorok, 500-599-ig savanyúságot szabályozó anyagok, 600-699-ig pedig az ízfokozók csoportja került osztályozásra.
Élelem és félelem
Az adalékanyagokkal kapcsolatban rengeteg tévhit él az emberekben, amelyek többnyire negatívak. A legtöbben úgy hiszik, a tartós élelmiszerekben fellelhető mesterséges kiegészítők biztosan nagyon egészségkárosítóak, az általános – és többnyire laikus – vélekedés gyakran hozza ezeket az tartósítószereket súlyos megbetegedésekkel is összefüggésbe.
Azt azonban fontos tudni, hogy az élelmiszerekbe kerülő anyagokat rendkívül szigorú ellenőrzéseknek vetik alá, és az engedélyezett vegyületek biológiai hatásait is felülvizsgálják, illetve újratesztelik rendszeresen, figyelembe véve a tudomány legújabb eredményeit.Az Egészségügyi Világszervezet mellett az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal, illetve ennek magyar partnerintézménye is fő feladatai között kezeli bármely olyan élelmiszerekkel kapcsolatos káros és kockázatos tartalmak kiszűrését, amelyek az emberi egészségre nézve valóban, tudományosan alátámasztott eredményekkel ártalmasak lehetnek.
Nem kényszer a gesztenyepüré
Az E-számokat elkerülni szinte lehetetlen, a tartósítószer-mentes étkezés legegyszerűbb módja, ha egyszerű és egészséges alapanyagokból saját magunknak készítjük el az ételeket. Egyébként is, ha tartózkodni szeretnénk az E-betűs hozzávalóktól, azt ne azért tegyük, mert rettegünk a fogyasztásuk következményeitől, inkább gondoljunk arra, hogy a természetes alapanyagokból elkészített ebédnek, vagy a chipsek helyett rágcsálnivaló gyanánt fogyasztott nyers gyümölcsöknek, zöldségeknek mennyivel magasabb a tápértéke, vitamintartalma, amit a tartósítószerek – károsak vagy sem – nem tudnak helyettesíteni.
Ivánkovics Szonja
