A védőnői szolgálat túlmutat az aktuális dokumentáció vezetésén; a védőnő az, akihez a várandósság alatt bármikor, bármivel fordulhat a kismama, és ő az, aki nyomon követi a kisgyermek testi-, érzelmi- és mentális fejlődését is.
Jelenleg a szülő visszautasíthatja a védőnői ellátást – ekkor gyakorlatilag az együttműködést tagadja meg – nincs például családlátogatás sem. Ebben az esetben a védőnő kötelezettsége és egyetlen lehetősége jelenleg annyi, hogy erről mielőbb írásban értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, és a háziorvost.
„Az ombudsman az Agárdon halálra éheztetett másfél éves gyermek ügyében folytatott korábbi vizsgálatot lezáró jelentésében a szaktárcát kérte, hogy a megelőzés érdekében fontolja meg a védőnői szolgáltatás kötelező igénybevételének, az elutasítás következményeinek jogszabályi rögzítését. Ezt a miniszter szükségesnek is tartotta, de intézkedésre azóta sem került sor. Az ombudsman álláspontja szerint a legutóbbi tragikus eset ismét rávilágít arra, hogy a védőnői ellátás visszautasításának nincs következménye, és súlyos esetekben az állam életvédelmi kötelezettségének teljesülését is akadályozhatja. A biztos ezért ismét felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy fontolja meg a védőnői szolgáltatás kötelező igénybevételének jogszabályban való rögzítését, vagy – annak hiányában – a védőnői szolgáltatás visszautasítása következményeinek olyan szabályozását, ami megfelelő garanciát nyújt a kiszolgáltatott kisgyermekek jogainak, egyes esetekben az életének a védelmére.„
A védőnő tehát nem csupán támogatást ad a családnak, hanem védelmet is nyújt a gyermek számára.
Az elhanyagolás jelei mellett, ő az, aki észrevesz olyan fejlődési eltéréseket is, amire – főként az első gyermek esetén – a szülők nem is gondolnának. A korai felismerés, és a védőnő segítőkész útbaigazítása pedig, már fél siker.
Korábban már részletesen írtunk a védőnők feladatairól.
Forrás: www.os.mti.hu
Fotó: pixabay.com
