Habár az ADHD szindrómás gyerekek általában tehetségesek, magas intelligenciaszinttel rendelkeznek, viselkedésük miatt sokszor mégis a „rossz, neveletlen gyerek” kategóriába kerülnek, beilleszkedési és tanulási nehézségekkel kell szembenézniük. A társadalom viszonyulása a tünetegyütteshez ambivalens, vannak, akik még a létezését is vitatják.
Az ADHD angol betűszó – attention deficit and hyperactivity disorder – magyar megfelelője figyelemzavar-hiperaktivitás, hiperkinetikus zavar. Hiperaktivitás alatt olyan fokozott, túlzott motoros aktivitást értünk, mely az adott gyermek fejlettségének nem megfelelő, mindennapi viselkedésének szembetűnő sajátossága.
Az ADHD-Magyarország Alapítvány 2006-ban Hajdu Ágnes kezdeményezésére jött létre, célja a hiperkinetikus zavarral küzdő emberek és családjuk segítése és életminőségük javítása. Ágnessel az ADHD zavar jellegzetességeiről és az alapítvány munkájáról beszélgettünk.
– Vannak-e olyan jelek csecsemő, kisgyermek és kisiskolás korban, amikből egyértelműen felismerhető az ADHD? 
– Sokszor már a kismamák is panaszkodnak, mennyire intenzív a baba mozgása a pocakban. A nagyfokú figyelemzavar mellett a hiperaktivitás korai jelei lehetnek a következők: gyermekünk, ahogy lábra áll, szinte rögtön futva közlekedik, semmi félelemérzése nincs, rendkívül kreatív, folyamatosan beszél, sztorizik, már mondja a választ, mielőtt befejeznék a kérdést. Ezek kicsi korban nagyon édes tulajdonságok, de közösségbe kerülve akadályozzák a gyermeket a beilleszkedésben. Az ADHD szindrómás gyermek a korosztályában nem nagyon talál barátokat, hatalmas igazságérzete miatt gyakran keveredik konfliktusba. A kicsiket támogatja, és a nagyobbakkal tud jobb kapcsolatot kialakítani.
– Lehet-e valamit tenni a hiperaktivitás és a figyelemzavar kialakulása ellen?
– Ez egy életen át tartó állapot, mint az autizmus, skizofrénia stb., viselkedészavar, ami genetikusan öröklődik. Hiányzik az a kód, ami a figyelmet szabályozná, mindig a legerősebb ingerek a mozgatórugók.
Ha az ADHD-t idejében diagnosztizálják, és megfelelő terápiában, kezelésben részesítik az ADHD szindrómás gyerekeket, akkor számukra megfelelőbb oktatásban részesülhetnek, ami a jövőben a munkahelyi elhelyezkedésüket segíti, emellett javulhatnak a családi és egyéni kapcsolataik is.
– A lakosság hány százaléka érintett, milyen gyakran fordul elő ez a rendellenesség?
– Egy 2010-es Corvinus egyetemi kutatás (Lépéskényszer) szerint Magyarországon legalább 70 ezer ilyen gyermek van, minden osztályban akad egy-kettő. Európában a gyerekek és a serdülők között az ADHD aránya kb. 20:1-hez.
– Miért mondják az ADHD-ra, hogy láthatatlan betegség?
– A tudás- és információhiány, valamint a széles körű társadalmi stigmák miatt. Az ADHD a leginkább elutasított és félreértett mentális egészségügyi rendellenesség Európában. Sok ember nem is hisz a létezésében, nem értik, miért kellene ezzel a viselkedészavarral foglalkozni. Úgy gondolom, hogy a tanároknak, pszichológusoknak és a kriminalistáknak össze kellene fogniuk annak érdekében, hogy nagyobb figyelmet irányítsanak az ADHD-ra, ezáltal a kezelésének támogatottságát is növelnék. Jelenleg a nem kezelt, vagy nem megfelelően kezelt ADHD esetek miatt a zavar jelentős plusz kiadásokat és terheket ró a társadalomra.
– Hogyan segít az Önök alapítványa az érintett szülőknek, pedagógusoknak és a gyerekeknek?
– Az alapítványunk ernyőszervezetként működik, adatbázist építünk, hogy a szülőknek az ország minden pontján segítséget tudjunk nyújtani. Az adatbázisunkba jelentkező szervezeteknek ingyenes megjelenési felületet biztosítunk.
Segítünk az iskola, a szülő és a gyermek konfliktusát kiküldött mediátorral enyhíteni, az érintett gyermekek számára megfelelő iskolát keresni, nyaranta pedig táboroztatunk. Nemzetközi kapcsolatokat építünk a hasonló célokért küzdő külföldi szervezetekkel.
Ősszel az ADHD Awernesse day alkalmából konferenciát, családi napot rendezünk, ahol bemutatjuk „népszerűsítjük” az ADHD problémáját.
Az ADHD szindrómáról és az alapítványról több információt a www.adhd-magyarorszag.com oldalon találhatunk.
Wilcsek Médea
Fotók: freedigitalphotos.net
Most diagnosztizálták fiunknál a betegséget,tehetséges magántanulóként küzdünk vele, mert szökésre hajlamos.milyen terápia lehetséges ami az értelmi színvonalát nem sérti? Az iskolai környezettel nekünk is problémáink vannak mert ezt helyzetet még magántanulói státusban sem fogadják el.Jegyeiben állandóan alul értékelik. Minden segítséget megkösznve tisztelettel. Huber Margit
Tisztelt Huber Margit!
Tizenegy éves unokámnál kevert, spcifikus fejlődési zavart állapítottak meg kb három éves korában. Szerintünk ADHD-s, autisztikus jeleket is tapasztalunk. Gyermekpszichiátertől konkrét segítséget nem kapott a család Kecskeméten. Vadaskerthez fordultunk fél éve, ott Szegedre irányítottak. Szegeden gyógyszert ajánlottak, de csak iskolai időben. Bálintnak van két húga is. A napi konfliktusok miatt nehéz az életünk, és féltjük őt a jövőtől. Szakirodalomból tudom, hogy alternatív terápiákat is javasolnak egyidejűleg. Szeretnénk tudni, Kecskeméten hová fordulhatunk ilyen ügybe.
Segítségét köszönöm! Horváthné Benkő Hajnalka