A mese a legjobb gyerekszoba – tartja a mondás. Arról viszont már nem szól semmit, hogy pontosan milyen meséket is válasszunk a kicsiknek. A Grimm fivérek vagy Andersen regéit a klasszikusok között tartjuk számon, mégis sokan okkal választják gyermekeiknek a szelíd filmváltozatokat az eredeti történetek helyett. Valóban szükség van erre? Az eligazodásban pszichológus is a segítségünkre lesz.
A gyerekkönyvek választéka meglehetősen széles: a szülők egykori nagy kedvenceitől a legújabb trendi mesékig sokféle mesekönyv kelleti magát a könyvesboltok, áruházak polcain. A választás nem is olyan egyszerű, a legtöbb szülő lehetőleg kedves és tanulságos, gazdagon illusztrált könyvecskéket adna gyermeke kezébe. Mi történik azonban olyankor, ha a mesekönyv nem nyeri el a kicsi tetszését, sőt, félelmeket idéz elő benne?
„A szülő egyik fontos feladata, hogy megtanítsa arra a gyermekét, hogyan lehet kezelni érzelmi állapotait.” – mondja Dr. Kádár Gabriella, pszichológus. –„A mesék ebben nagy segítséget jelentenek. Mivel a lélek nyelvén íródnak, nem kell azokat tudatosan megérteni, akkor is hatnak. A gyermeknek ismert világot: a saját belső világát tükrözik vissza, ezért a horrorisztikus vonások megszelídülnek, kezelhetővé válnak. A gyermekek ráadásul a mesét kettős tudattal hallgatják, tudják, hogy a mese az nem a valóság.”
A szakember szerint egy szorongást előidéző mese esetében nem is feltétlenül a történet egyes elemei bizonyulnak kártékonynak, ezeknek köszönhetően törnek felszínre bizonyos negatív lelki folyamatok. „Ha egy mese nagyon megrendíti, félelemmel tölti el a gyermeket, akkor érdemes elgondolkodni, esetleg utána nézni: miről is szólt valójában ez a mese – lelki szinten. És mi történik mostanában a kisgyermek életében. Akkor kelt nagy szorongást egy mese, ha éppen rárímel egy belső (vagy külső) konfliktusra, mely a gyermekben zajlik. Ha erre ráismerünk, tudunk is neki segíteni.”
Ne féljünk a farkastól
A német Grimm fivérek és a dán Andersen történetei kétszáz év után is klasszikusoknak számítanak. Emlékezetük azonban mégis felemás: míg a Nemzetközi Gyerekkönyv Napot minden év április 2-án tartják meg Andersen születésnapján, addig a Grimm nevet éppen az azonos című új amerikai misztikus-horror tévésorozat kapcsán tanulhatjuk újra, melynek tartalmi alapját a német testvérek munkássága szolgáltatja. Nem véletlen hát, hogy az ő meséikkel kapcsolatosan merül fel a legtöbb kétely is egyúttal: sok szülő tartja a történeteiket néhol „meredek” cselekményük vagy komor hangulatuk miatt nem megfelelőnek gyermekeik számára.
„A Grimm és Andersen meséktől nem kell félni, ezek is jól felépített mesék, melyekben szerepelnek az élet szimbólumai, a történeteknek mindig megvannak a megfelelő kezdő-, munka- és befejező fázisai. 5-6 éves kortól már nyugodtan mesélhetjük ezeket a gyermekeknek, természetesen ez egyéni érettségtől is függ. A gyermeket úgysem fogja igazán érdekelni, ha még nem tart ott a saját fejlődésében.” – tanácsolja Dr. Kádár.
Könyv vs. filmváltozat
Talán sokan úgy vélekednek, hogy a Grimm és a hozzájuk hasonló jellegű történetek könnyebben emészthetőek a gyerekek számára, ha valamilyen könnyed filmadaptáció képében találkoznak velük, vagy ha a mesekönyvet gazdagon illusztrálják színes, ártatlan rajzokkal. A szakembernek azonban erről más a véleménye.
„Ha a gyermeknek olvassuk a mesét, akkor maga gyárthat hozzá belső képeket, a saját fantáziája és pillanatnyi fejlettsége alapján: ebben pedig a lélek örök bölcsessége segíti: annyit fog befogadni belőle, amennyit éppen elbír és amennyire éppen szüksége van. Sokkal jobb tehát, ha olvassuk a mesét, mintha filmen látja. A kívülről, készen kapott képekben már nem tud működni saját lelki cenzúrája, ráadásul képzelete sem fejlődik úgy. Ezért jobb az is, ha nem színesen illusztrált könyvet lapozgatunk, mint amilyenek a manapság lerövidített, megkurtított klasszikus történetek a felcicomázott modern könyvekben.”
A népmesékkel nem tévedhetünk
Szülőként akármilyen nézetet is vallhatunk a mesekönyvek terén, egy dologban biztosak lehetünk: a népmesékkel nem hibázhatunk. Az érdekes cselekményszálon keresztül a kicsik az általános, örök érvényű igazságok és erkölcsi tanulságok mellett a magyar illetve más népek, nemzetek hagyományaival és kultúrájával ismerkedhetnek meg már nagyon fiatal korban. A legújabb divatos mesekönyvekkel ellentétben a népmesékért ráadásul nem is kell a pénztárcánkba nyúlnunk, hiszen legtöbbjük ma már ingyen elérhető digitalizálva az interneten.
Ne feledjük, végül bármilyen mesekönyv mellett tesszük le a voksunkat, a legfontosabbat már megtettük: élményt, kikapcsolódást szereztünk gyermekünknek, a lehető legegyszerűbb és legtanulságosabb módon: a mesék világán keresztül.
Ivánkovics Szonja, szakértő: Dr. Kádár Gabriella pszichológus, www.letelem.5mp.eu
