A pénz az egyetlen ember alkotta tárgy, amihez nagyon sok és rettentő erős érzelem kapcsolódik. Mégpedig azért, mert értékrendek kapcsolódnak hozzá. Azért több, mert szinte minden családban más ez az értékrend. És ezért lehet az, hogy ahány család, annyiféleképpen nevelik a gyereket is a pénzzel való – általuk helyesnek ítélt – használatra.
Vannak azonban alapelvek, amelyeket bármilyen családban lehet sőt ajánlatos használni – kezdjük a gyerek bármely életkorában a tudatos pénzügyi nevelést. Himer Csilla pénzpedagógus írásában 10 ilyen alapelvvel ismerkedhetsz meg.
A cikk első felét ITT találod.
10 tipp, hogyan kezdd gyermeked pénzügyi nevelését – 1. rész
Most lássuk a másik 5 tippet:
1. Beszélgessetek!
Ne csak akkor ám, ha kérdez, bár kétségtelen, azok a legjobb alkalmak, amelyeket a gyerek kezdeményez. Ettől függetlenül is lehet azonban a pénzről, a helyes pénzügyi magatartásról, példákról beszélgetni. Akár úgy is, hogy Te mit tettél volna X helyében. A kicsiknek pl. a mesék kapcsán lehet ilyen kérdést feltenni, amikor a mesebeli szegénylegény testvérei mind elherdálják az ölükbe pottyant kincseket, míg a legkisebb okosan gazdálkodik vele. A nagyobbaknál pl. a Légy jó mindhalálig! című regény feldolgozása kapcsán lehet beszélgetni a tisztes szegénység fogalmáról (arról, hogyan érték el, hogy a szegénység mellett a legszükségesebbekre mégis futotta).
2. Mesélj a családról!
Ez tekinthető akár a 6. pont alpontjának is. Itt is beszélgettek, csak éppen a saját családotokból hozod a jó vagy akár a rossz példákat is, amelyeket ki lehet tárgyalni. (Igen, még a rossz példákat is. Ahogyan mondani szokták, mindenki jó valamire, ha másra nem, hát elrettentő példának. Te azonban ne elrettentsd, maradj csak a rossz példából okulásnál.)
Hangozzék bármilyen furán, a családi legendárium sztorijait, anekdotáit még a kamaszok is szívesen hallgatják. (Még akkor is, ha a világ minden kincséért be nem vallanák…) Egyszerűen azért, mert genetikailag kódolt bennünk az eredetünk iránti kíváncsiság. (Nem véletlen manapság az eredetfilmeknek nevezett filmtípus nagy sikere a hollywoodi blockbusterek között.) Ha találsz olyan történetet a családtörténelemben, amellyel pallérozni tudod a gyermeked pénzügyi gondolkodását, akkor nosza! Lehet az a tékozló, ámde vidám nagybácsi, aki örökségének hamar a nyakára lépett, így szegényen, de annál jókedvűbben élte le életét, bár sűrűn emlegette, hogy ő volt a világ legnagyobb marhája, vagy éppen a dédnagypapa, aki elment szerencsét próbálni Amerikába, és amikor jómódú lett, hazajött megnősülni – és sosem bánta meg.
3. Mutasd meg!
Ez nem egészen az, amiről az 1. pontban írtam. Ott csak arról volt szó, hogy ne keveredj ellentmondásba önmagaddal. Itt viszont arról van szó, hogy ha intézed a pénzügyeidet, vond is be a gyereket!
Természetesen ezt is a gyermeked életkorának és képességeinek megfelelően tedd. Egy kisovisnak még nem sok értelme lenne megmutatni, hogyan kell a családi költségvetést tervezni és vezetni. Sem a logikát, sem a számokat nem tudná követni, és még a titoktartásában sem lehetsz biztos. De egy ötödikes gyerek, aki már simán elboldogul a százezres nagyságrenddel, magabiztosan tud összeadni, kivonni, szorozni, osztani (elvileg), és képes bonyolultabb összefüggéseket is észrevenni, már nagyobb gond nélkül elboldogul akár ezzel is. Arról nem is beszélve, hogy ha kellően érzékelteted vele a dolog komolyságát, akkor hallgatni is fog a részletekről, mint a sír.
4. Képezd magad pénzügyileg!
Ez a tipp, vagy sokkal inkább szabály legalább olyan fontos, mint az, hogy foglalkozz a gyermeked pénzügyi gondolkodásának csiszolásával. Hiszen hogyan tudnál jó példát mutatni, ha Te sem tudod, hogyan kell a pénzzel jól bánni?
Ha már legalább annyit tudsz Te, és így legalább annyit át tudsz adni a gyermekednek, hogy hogyan keresd meg a pénzt (milyen lehetőségek vannak, hol lehet keresni ezeket stb.) és hogyan tartsa meg a pénzt (hogyan költsön takarékosan, illetve hogyan tehet félre), akkor a gyermeked már legalább arra képes lesz, hogy egy adósságok nélküli, átlagos életvitelt folytasson.
Ha még azt is meg tudod neki mutatni, hogyan gyarapítsa a pénzét, akkor nemcsak most éltek a magyar statisztikai átlagtól jobban, hanem a gyermeked is képes lesz erre.
5. Válasszatok pénzügyi példaképet!
A példákból nagyon sokat lehet tanulni. És nemcsak a szülői példából. Sok olyan, ma már híres ember életrajza olvasható, akik eredetileg még csak jómódúak sem voltak, mégis kifejezetten gazdagon haltak meg. Ilyen volt pl. André Kostolany vagy éppen a nemrég elhunyt Klapka György.
Ilyenkor nem az a cél, hogy a gyermeked lekoppintsa a példakép módszerét. Azt vagy lehet, vagy sem. De arra nagyon jó, hogy meglásson és megtanuljon egy olyan szemléletet, ami ezeket a példaképeket hozzásegítette a meggazdagodáshoz – és legfőképpen a gazdagságuk megtartásához.
A példakép szinte bármikor jól jön, akár már óvodás korban is. Lehet, hogy ekkor még az egyszeri szegénylegény lesz a példa, de a vállalkozószellem, a támogatók keresése, illetve a nyitott szemmel és ésszel szemlélődés (amellyel a kínálkozó lehetőségeket lehet meglátni), illetve a gyors, de alapos döntési és cselekvési képesség mind-mind jó példák, a pénzügyi gondolkodásban követendő értékek lehetnek.
Később, amikor konkrét személyeket kerestek példaképnek, valószínűleg meg fogjátok találni a kreatív gondolkodást, a problémamegoldó képességet, az újrakezdés (padlóról felállás) képességét is – persze számos más tulajdonság mellett, mint pl. a beosztás, céltudatosság, tervezés képessége.
Így nemcsak tanulni, de tanítani is élmény lesz a pénzről.
fotó: pixabay.com
Erről a témáról a Pénzügyek rovatban olvashatsz többet
