A hálapénz és a korrupció

hálapénz szokások

Minden negyedik felnőtt magyar hiszi azt, hogy a háziorvosok hálapénzt kapnak és tízből nyolcan-kilencen gondolják ugyanezt a kórházi orvosokról. Az emberek 40%-a szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, nem minősül korrupciónak – derül ki a TÁRKI Omnibusz kutatás legfrissebb eredményeiből.

2009 októberében a megkérdezettek 24%-a szokott hálapénzt adni háziorvosának, vagyis sem a 2007-es (25%), sem a 2003-as helyzethez képest (21%) nem történt jelentős változás.

A hálapénz önfenntartó erejére jellemző, hogy noha a hálapénz elterjedtsége (a gyerekgyógyász kivételével) a korábbi évek gyakorlatához képest tovább csökkent, a lakosság tapasztalata szerint az emberek túlnyomó többsége mai is ad a kórházban a szülésznek, illetve a sebésznek hálapénzt, s alig kisebb a hálapénzt adók aránya a kórházi gyerek- és belgyógyászok esetében.

Azok aránya, akik szerint a lakosság szokott hálapénzt adni a kórházi orvosnak (%)

Forrás: Bognár-Gál-Kornai: Hálapénz a magyar egészségügyben (TÁRKI Társadalompolitikai Kiadványok 17., 1999),
TÁRKI Omnibusz 1999/2, 2003/6, 2007/11, 2009/11.

Nem változott 2007-hez képest az sem, ahogyan az emberek a hálapénz és a korrupció viszonyáról ítélkeznek. Mindkét időpontban az emberek 40%-a szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, 2007-ben 30%-uk (2009-ben 33%-uk) véli úgy, hogy a hálapénz a korrupció egy formája .

A háziorvosnak a fizetőképes és a betegségre legesélyesebb (illetve egészségtudatos) társadalmi csoportok adnak az átlagosnál (24%) nagyobb arányban hálapénzt: a budapestiek (33%), az egyetemi végzettségűek (33%), a vállalkozók (34%), és az idősebbek (a 61 év felettiek 31%-a). Azok, akik a háziorvosnak adnak hálapénzt, az átlagosnál (40%) nagyobb eséllyel (47%) gondolják azt, hogy a hálapénz nem korrupció.

Sik Endre, TÁRKI Zrt.

Forrás: TÁRKI

A hálapénz és a korrupció

Minden negyedik felnőtt magyar hiszi azt, hogy a háziorvosok hálapénzt kapnak és tízből nyolcan-kilencen gondolják ugyanezt a kórházi orvosokról. Az emberek 40%-a szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, nem minősül korrupciónak – derül ki a TÁRKI Omnibusz kutatás legfrissebb eredményeiből.

2009 októberében a megkérdezettek 24%-a szokott hálapénzt adni háziorvosának, vagyis sem a 2007-es (25%), sem a 2003-as helyzethez képest (21%) nem történt jelentős változás.

A hálapénz önfenntartó erejére jellemző, hogy noha a hálapénz elterjedtsége (a gyerekgyógyász kivételével) a korábbi évek gyakorlatához képest tovább csökkent, a lakosság tapasztalata szerint az emberek túlnyomó többsége mai is ad a kórházban a szülésznek, illetve a sebésznek hálapénzt, s alig kisebb a hálapénzt adók aránya a kórházi gyerek- és belgyógyászok esetében.

Azok aránya, akik szerint a lakosság szokott hálapénzt adni a kórházi orvosnak (%)

ábra

Forrás: Bognár-Gál-Kornai: Hálapénz a magyar egészségügyben (TÁRKI Társadalompolitikai Kiadványok 17., 1999),
TÁRKI Omnibusz 1999/2, 2003/6, 2007/11, 2009/11.

Nem változott 2007-hez képest az sem, ahogyan az emberek a hálapénz és a korrupció viszonyáról ítélkeznek. Mindkét időpontban az emberek 40%-a szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, 2007-ben 30%-uk (2009-ben 33%-uk) véli úgy, hogy a hálapénz a korrupció egy formája .

A háziorvosnak a fizetőképes és a betegségre legesélyesebb (illetve egészségtudatos) társadalmi csoportok adnak az átlagosnál (24%) nagyobb arányban hálapénzt: a budapestiek (33%), az egyetemi végzettségűek (33%), a vállalkozók (34%), és az idősebbek (a 61 év felettiek 31%-a). Azok, akik a háziorvosnak adnak hálapénzt, az átlagosnál (40%) nagyobb eséllyel (47%) gondolják azt, hogy a hálapénz nem korrupció.

Sik Endre, TÁRKI Zrt.

hirdetés

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .