A távmunka, otthoni munka előnyei és hátrányai egyaránt abból erednek, hogy nem egy irodában, hanem otthon dolgozunk. Kevesebb a kötöttség, több az önállóság és felelősség.
A távmunka előnyei
Szabadság, kötetlenség: a dolgozó maga osztja be a munkaidejét, megszabadul a kötött munkaidőtől, a reggeli rohanástól.
Csökkenő stressz: mivel nem vesz részt a vállalat napi életében, mentesül a belső konfliktusoktól, a megfelelési kényszertől a főnökök felé, és csak a feladatára koncentrálhat. Ez az oka, hogy általában hatékonyabban is dolgoznak a távmunkások.
Életmód változtatás: az otthon dolgozó távmunkásnak nagyobb szabadsága van lakókörnyezetének megválasztásában, szabad idejének beosztásában, meghittebb kapcsolatot alakíthat ki családtagjaival, közvetlen környezetével.
Kényelem: otthon úgy alakítja ki munkakörnyezetét, ahogy neki a legmegfelelőbb. Egyedi igényeinek megfelelőek a bútorok, a fűtés, világítás, szellőztetés beállítása, a napi teendők megszervezése.
Idő-nyereség: a bejárás idejének megtakarításából származik. Ez a fővárosban például napi több órát jelenthet, éves szinten így kb. 6 teljes munkahét takarítható meg.
Pénz-nyereség: részben a bejárás költségeinek megtakarításából adódik, részben pedig a felszabaduló idő munkára való kihasználásából.
Mobilitás: a távmunkások egy része nem csak munkahelyétől, hanem otthonától is függetlenné válhat, szabadon elutazhat, miközben tovább végzi munkáját, és az interneten tartja a kapcsolatot a munkaadójával.
A távmunka hátrányai
Elmagányosodás: a többnyire otthon, egyedül végzett munka következtében leépülnek az emberi kapcsolatok, elszigetelődik a dolgozó. Ez különösen a monoton munkát végzőket (pl. adatrögzítőket) fenyegeti, mivel a magasfokú kreativitást igénylő munkát végzők szellemi igényeit általában kielégíti, leköti a munka.
Karrier-kilátások csökkenése: a távmunkás kikerül a vezetőség látóköréből, neve nehezebben merül fel az előléptetések tervezésekor. A karrier-lehetőségekkel kapcsolatos információkhoz – pl. megpályázható állások – is nehezebben jut hozzá. Kimarad a munkahelyi pletykákból, nem lesz rálátása a vállalton belüli informális erőviszonyokról. Általánosságban elmondható, hogy a távmunka azoknak javasolható, akik nem pályáznak vezetői tisztségekre, hanem önálló alkotó munkát szeretnének végezni szakterületükön.
Juttatások csökkentése: sok munkavállaló távmunkásai számára nem biztosít bizonyos béren kívüli juttatásokat (pl. étkezési jegy, tisztasági csomag, bérlet-hozzájárulás), mondván, hogy a távmunkás így is sok költséget megtakarít azzal, hogy otthon dolgozik.
Jogi és munkaügyi bizonytalanság: a távmunka keretei Magyarországon sem, és az Európai Unióban sem szabályozottak kellőképpen. A munkáltatók hajlamosak a távmunkásokat arrafelé terelni, hogy ne alkalmazottként, hanem alvállalkozóként végezzenek ilyen munkát, megtakarítva ezzel a magas járulék-költségeket.
Bizalom hiánya: személyes kontaktus hiányában nehezebben alakul ki a bizalom a távmunkás és a munkáltató között. Az egyik nem tudja, hogy valóban minőségi munkát kap-e, a másik, hogy mennyire megbízható a munkaadó. Ez részben elkerülhető referenciák bekérésével (és ellenőrzésével!) mind két részről.
A munka és a magánélet szétválasztásának nehézsége kétféleképpen is gondot jelenthet: vagy a család nem tartja tiszteletben, hogy az illető otthon dolgozik, vagy a távmunkás merül bele annyira a munkába, hogy megszűnik létezni a családtagok számára. Könnyebben alakul ki munkafüggőség is, mikor a dolgozó nem tud elszakadni a számítógéptől, napi 10-15 órát dolgozik, és szabadidejében is csak a munkán járnak a gondolatai.
Kisgyermek mellett végzett munkánál külön nehézséget jelent, hogy a gyermek alvásideje, és nem a feladat jellemzői határozzák meg a munkavégzés idejét, ritmusát. Nagyon nehéz így elmélyülést, koncentrált odafigyelést kívánó munkát végezni.
