Életünk sok területén törekszünk a legjobbra, legtökéletesebbre. Kiválasztjuk a legideálisabbnak tartott partnert, munkahelyet, gépjárművet, lakóhelyet, élelmiszert, ruházatot. Megpróbálunk eligazodni a reklámok dömpingjében, E-számos listával böngésszük a boltok polcait. De mi történik a kisbabánkkal, amikor megszületik? Mit kap enni? És meddig?
Az újszülött szervezete, bélrendszere és egész valója áhítozik az anyatej után, az édesanyja közelségére, illatára, melegére.
Először is nézzük meg, hogy mit tartalmaz az anyatej:
Mindent, amire egy kisbabának szüksége van!
Az első pár napban megjelenő, akár csak pár cseppnyi kolosztrum (előtej), nagy mennyiségű immunglobulint, sok fehérjét, zsírban oldódó vitaminokat és ásványi anyagokat, kevés zsírt és szénhidrátot. Ez az anyag egy olyan védőréteggel vonja be a kisbaba beleit, amit a későbbiekben soha többé semmivel nem lehet pótolni. Ha ezt a védőréteget fajidegen fehérjével pótoljuk (pl. tehéntej alapú tápszer), nem érjük el azt a hatást, amit a saját anya vagy más anya által termelt kolosztrum el tudna érni. A későbbi életben ez a hiányosság akár maradandó nyomokat is hagyhat.
A kolosztrum másik fontos hatása abban rejlik, hogy a magzati időből a belekben lerakódott mekóniumot (bélsarat) minél hamarabb kitisztítja, miközben nincs vízhajtó hatása, így nem kell tartani a kiszáradástól, besárgulástól. A kisbabának más táplálékra ebben az időben nincs szüksége, sem teára, sem tápszerre, sem vízre.
Ez az anyag már a várandósság alatt el kezd termelődni, így készül fel az anya szervezete arra, hogy a koraszülött kisbabáját is képes legyen táplálni. Számukra egy teljesen speciális összetételű tej keletkezik, amit nagyon fontos, hogy magukhoz tudjanak venni, akár lefejt formában. Ezt az édesanya megteheti úgy is, hogy lefeji, lefagyasztja, és később adja oda a kisbabájának. Erre a legalkalmasabb a patikákban beszerezhető steril fecskendő, aminek a csomagolására feltüntetjük a fejés dátumát.
Az előtejet pár napon belül felváltja az átmeneti tej, aminek zsír-, laktóz, vízben oldódó vitamin és energiatartalma magasabb, mint a kolosztrumé.
A szülés utáni kb. 15. naptól termelődik az érett tej, mely savófehérjéket is tartalmaz. Könnyen emészthető, és a savófehérjék elősegítik a gyorsabb gyomorürülést, ezért a kisbaba igény szerint szoptatható. Anyatejjel lehet kínálni, ha éhes, szomjas, bánata van, vagy csak simogatásra, ölelésre vágyik.
A szoptatás végén és az esti órákban megnövekszik a zsírtartalma. Nagy melegben, reggel és a szoptatás elején vizesebb tejet kap a baba, amivel a szomját tudja csillapítani. Az anyatej savófehérjéi optimális szállítói a vitaminoknak és nyomelemeknek, ezért szükségtelen a kisbabának külön vitaminokat adni. Ezt hagyjuk meg későbbre. Vas, bár kevés van benne, mégis 50%-ban felszívódik, míg a tehéntejből 10%, a vassal dúsított tápszerekből csupán 5%. Fertőzés esetén az anya szervezete ellenanyagot termel, ami az anyatejen keresztül védettséget nyújt a kisbabának.
Ezért a kisbabának 6 hónapos koráig nincs szüksége semmilyen más pótlásra, elegendő számára az édes-anya-tej.
Mi tehetek, ha a kisbabámat nem tudom saját anyatejjel táplálni?
Az anyák 98%-a biológiailag képes(!) szoptatni. Azok az elképzelések, hogy az édesanya teje túl híg vagy túl zsíros a kisbabája számára, tévesek. Az anyatej változik étkezésen belül is, így amit a mama túl hígnak vél, az valószínűleg az elején megjelenő, vizesebb, szomjoltó tej. A kisbaba a szoptatás alatt hozzájut a zsírosabb tejhez is, amitől növekszik és gyarapszik.
A laktációs szaktanácsadóknál vagy helyi szoptatós csoportban bíztatásra, segítségre lelhet a kismama:
- A laktációs szaktanácsadó elérhetősége
- Anyatejes csoportok országszerte a La Leche Liga Magyarország szervezésében
Évezredek óta működik a szoptatós dajkaság intézménye. Az emberiség számára az anyatej hiánya hosszú ideig a halált jelentette. Néhány szerencsés kisbaba maradhatott csak életben, akiket szoptatós dajka táplált. Régen családon, ismerősökön keresztül találtak szoptatós dajkát a kicsiknek. Tehetősebb családok pedig vidékről hozattak maguknak szoptató anyákat, vagy adták hozzájuk gyermekeiket. A szoptatós dajkaság olyannyira elterjedt volt, hogy már Kr. előtt 1800-ban törvényben rendelkeztek róla.
A 21. században a fagyasztással és a steril környezet megteremtésével lehetővé válik az anyatej átadása nagyobb távolságokra is a donor anya személyes közreműködése nélkül. Egyszerűbben fogalmazva, elég az anyatejet elszállítani egyik háztól a másikig.
Sokan saját kisbabájuknak tartalékolják a tejet a fagyasztóban, amit utána a főzelékbe nem tudnak elhasználni. Az így feleslegessé vált anyatej egy másik egészséges kisbaba táplálására alkalmas.
Különböző eszközök állnak rendelkezésre, hogy az idegen anya tejét a szoptatáshoz leginkább hasonlító módon kaphassa meg a kisbaba. Így örökbefogadott vagy szervi rendellenességben szenvedő anyák is átélhetik a szoptatás örömét.
Megkaptuk ezt a csodálatos kincset, éljünk vele!
