A Ludwig Múzeum Integrált Családi Délelőttje alkotó gyermekfoglalkozás: megértési nehézséggel élő (Down szindrómás, autista, oxigénhiánnyal született stb.) óvodás, alsó tagozatos gyermekek és szüleik, kísérőik számára, kétheti rendszerességgel. A program 2011 januárjától bárki számára elérhetően működik. A múzeum egyik múzeumpedagógusával, Farkas Ritával beszélgettem, aki nem olyan rég indította útjára az Integrált Családi Délelőttöt, amit három társával együtt szokott tartani.
– Honnan jött ez az elképzelés, és mi motivált? Téged személyesen miért érdekel ez a terület?
A program alapötletét a már évek óta futó Családi Délelőtt akadálymentesítése adta, vagyis hogy azok a családok, akik megértési nehézséggel élő gyermeket nevelnek, ugyanúgy hozzájuthassanak a rendszeres hétvégi családi programokhoz, mint bárki más. Ez a terület azért érdekes számomra, mert fontosnak tartom, hogy a társadalom különböző rétegei, különböző életkorú, más-más problémával küzdő emberei a kulturális programok apropóján egymásra találjanak, kommunikáljanak, lássák meg egymás értékeit, hiányosságait és lássák meg, hogy ez a művészetben feloldódhat. Egy integrált családi délelőtt alapot adhat arra, hogy egy nagymama, egy fiatal szülő, egy downszindrómás és egy ép gyermek együtt alkosson, együtt közösséget alkotva legyen jelen 2 óra erejéig és így a társadalmi érzékenység növekedjék bennük
– Milyen a felépítése pontosan ennek a programnak?
A foglalkozásokat a vizualitás minél szélesebb körű felhasználásával tervezzük, az érzékek sokrétű bevonásával tágítjuk, pontosítjuk. A most aktuális témánk Megyik János: A kép tere című kiállításához kapcsolódik, amelyben a kép három dimenziójával foglalkozunk, sok játékos elemet belefűzve a művek látványából kiindulva a zene, a mozgás, az ének, a mese kiegészítésével, próbálunk átadni minél több információt, minél érzékletesebben. Majd az alkotásban összegezni és hazavihetővé tenni.
A szülők kísérők pedig érdekes tárlatvezetésen vehetnek részt, amíg a gyerekek alkotnak. Vagyis a program minden esetben a Múzeum gyerekfoglalkoztatójában kezdődik, majd ellátogatunk az aktuális kiállítótérbe, végül a cél a közös alkotás ismét a foglalkoztatóban.
– Van-e eltérés a „sima” Családi Délelőttől?
Igen, annyiban tér el a sima Családi Hétvégétől, hogy ez csak minden második hétvégén látogatható, korlátozott létszámban ( ez 6 gyereket jelent + kísérők), speciálisabb a foglalkozás tematikája, de sokban követi a hagyományosat. Viszont, ami a legfontosabb, hogy ez egy ingyenes program, amit a múzeum biztosít, ezért van szükség az bejelentkezésre.
– Említetted, hogy nem csak te készíted elő a programot és nem csak te tartod, kik a segítőid?
Négy fiatal empatikus, a világot minél teljesebben látni akaró nő dolgozik a foglalkozások kidolgozásán a kezdetektől fogva. Többségben képzőművész, tanár, múzeumpedagógus végzettséggel. A vicc kedvéért van még egy Farkas Rita, Hajdú Franciska és Mag Kriszti dolgoznak egy csapatban. Olyan szisztémában, hogy a program színes is legyen, de a fejlesztő ereje is megmaradjon.
– Mennyire nagy az érdeklődés? Kik jönnek inkább?
A program hírének, létezésének az érintett családokhoz való eljuttatása az egyik legnehezebb feladat. Valamint az, hogy megnyerjük a szülők bizalmát és szívesen jöjjenek erre a sok kreativitással és odafigyeléssel kitalált programra. Egyenlőre még mindig várjuk, hogy a program propagandája beérjen, és folyamatos érdeklődést tapasztaljunk az érintett családok részéről. Azokon a hétvégéken, amikor magánszemélyek nem jelentkeznek, bentlakásos intézetekből, napközi otthonokból szervezünk csoportokat.
– Vannak-e rendszeres visszajárók?
Azt kijelenthetjük, hogy szinte mindenki, aki volt egyszer a programunkon újra ellátogat hozzánk és a környezetükben élőknek, a gyermekek iskolatársainak, barátaiknak is ajánlják a programot, és így is szélesedik az idelátogatók köre.
– Milyen visszajelzéseket kaptok?
Minden program végén a szülőknek, kísérőknek adunk egy véleménykérő kártyát, amelyben több kérdéssel, különböző területekre kérdezünk rá, hogyan is vélekednek az itt eltöltött 2 óra tapasztaltakról. Eddig ezek a vélemények is nagyon pozitívak voltak, aminek mindnyájan örülünk. Több esetben kaptunk olyan meglátást, javaslatot a programunk teljesebbé tételére, amelyeket átgondoltunk, és amit tudtunk, beleépítünk a programunkba, szélesítettük vele kapcsolatainkat, tudásunkat.
– Mi okoz nehézséget a programmal kapcsolatban, mi lenne segítségetekre, min változtatnál?
Amiben segítségre van szükségünk az az, hogy megtaláljuk azokat a fórumokat, közösségeket, családokat, akiknek szól ez a program, és minél szélesebb körben látogassanak el hozzánk, vigyék a hírét a programnak. Valamint más intézmények is készítsenek hasonló programot rendszeresen.
A változást illetően pedig azt szeretném, hogy a világ változzon olyan irányba, hogy a bármifajta fogyatékkal élők ugyanúgy a társadalom aktív részét képezzék, mint az épp emberek, egészen gyermekkortól. Végezetül pedig azt kívánom, mindenki érezze meg azt, hogy ezektől a gyermekektől a világ legfontosabb dolgát tanulhatjuk meg olyan tiszta és őszinte módon, ahogy az életben csak ritkán van rá esély! Ez dolog pedig nem más, mint a szeretet.
– Pontosan akkor mikor is lesz a következő ilyen program, hol és hánytól? Hol lehet jelentkezni?
A foglalkozások a Ludwig Múzeumban vannak, Budapest 1095 Komor Marcell u.1., a MÜPA épületén belül. A következő foglalkozás április 28-án lesz, amúgy kéthetente szombaton, 10.30 – 12.30-ig. A program ingyenes, előre bejelentkezés szükséges (e-mail: [email protected], tel: 06-1-555-34-78).
Mag Krisztina
