Álláskeresés GYES után: munkát, gyereket?

Álláskeresés GYES után

A nőnek otthon a helye a családi tűzhely mellett – vélekedik honfitársaink 34%-a. Többségük 18 és 34 év közötti, akik azt gondolják, hogy a „gyengébbik nem” kezébe inkább fakanál, mintsem munkakönyv való. Szerencsére sok kisgyerekes anyuka meg is teheti, hogy ha akar, otthon maradhat a babájával addig, amíg csak lehet, amíg jólesik.

Melinda – aki egy 10 ezer fős városban él és két kisgyermek boldog édesanyja – nem tartozik közéjük. Kisebbik gyermeke 7 és fél hónapos, a nagyobbik 4 éves múlt. Megszületésük előtt Melinda HR-területen dolgozott egy nagyvállalatnál. Jövő januárban, amikor kisfia nagyjából másfél éves lesz, „szeretne” visszamenni dolgozni. E döntésében csak a pénz játszik szerepet, semmi más. Elég jelentős különbség van a fizetése és a maximált gyed között. Ha tehetné, otthon maradna még nagyon sokáig, ami talán furán hangzik egy kétdiplomás, jó munkával rendelkező nőtől, de Melinda maximálisan anyának érzi magát, amióta gyerekei vannak. Számára nem hiányzik a karrier. Legalábbis az a fajta karrier, amit egy munkahelyen reggeltől estig túlhajszolva lehet építeni. Ráadásul mindenképpen állást is kell keresnie, mert munkahelyén megszűnt az a részleg, ahol a gyerekek születése előtt dolgozott.

Mindannyian tudjuk, hogy az álláskeresés kisgyerekkel nem könnyű. Nagy problémát jelenthet pl. a távolság. Melinda eddigi munkahelye 70 kilométerre van az otthonától. Ekkora ingázást a két kisgyermek mellett lehetetlenség bevállalni, annak ellenére sem, hogy ez a munkahely családbarát címet nyert: léteznek atipikus foglalkoztatási formák és távmunka is. Azonban nem eléggé világos, hogy ezekhez a lehetőségekhez ki, hogyan férhet hozzá. Melindát az ez irányú igényével elutasították a 2 kicsi gyerek és a 70 kilométer ellenére, míg egy 50 éves, budapesti férfi kolléga lehetett távmunkás. (Persze a sajátos körülményekről nincs pontos információnk.) Melinda lakhelyén nincs semmilyen munkalehetőség, a legközelebbi nagyváros – ahol esetleg lehet munka – 20 kilométerre van.

Melinda a két gyerek életkorából következően régen, még az előtt keresett utoljára munkát, hogy várandós lett a kicsivel. Akkor megkérdezték tőle az egyik állásinterjún, hogy tervez-e még gyereket. (Ezt vagy ehhez hasonló kérdést ismereteink szerint a 25-35 év közötti nők 95%-ának felteszik!)

Melinda abból a szempontból szerencsés helyzetben van, hogy ha gyermekei megbetegednének, akkor az első egy-két napot kellene csak velük töltenie, mert „rajtra kész nagymamák” vannak a családban.

Időzített bombán ültünk

Nagyon sok kisgyermekes anya él át hasonlót, mint Melinda és a következő helyzetek sem egyediek.

Évekkel ezelőtt történt egy hazai középvállalatnál, hogy a gyermekgondozási szabadságra távozók helyére határozatlan időre vettek fel dolgozókat. Időzített bombán ültek, mert a gyesen lévők aránya elérte a cég aktív állományban lévő munkatársainak csaknem negyedét. Közülük sokan második-harmadik gyermekükkel voltak otthon. „Mi lesz akkor, ha az anyukák visszajönnek dolgozni? Őket ugyanis vissza kell venni, de akkor másokat kell elküldeni!” – volt a cég vezetésének nagy dilemmája. Ezt el akarták kerülni, ezért beszélgetni kezdtek a mamákkal: felmérték, hogy meddig akarnak otthon maradni, mik a terveik. Folyamatosan kapcsolatban voltak velük. Eközben kiderült, hogy maguk az anyák sincsenek tisztában azzal, hogy az új élethelyzet mit tartogathat számukra. Előfordult, hogy az egyik várandós nő azt kérte: tartsák a helyét, mert szülés után hat hónappal vissza akar menni dolgozni, közben azonban szült három gyereket és hat év lett a hat hónapból.

Játszótéri anyukák világa

A Tudatos Életért Egyesület elnöke, Csiszér Éva, aki maga is kétgyerekes anyuka, úgy látja: a kisgyermekes anyák többsége szeretne visszamenni dolgozni, de sokszor fogalmaznak meg olyan igényeket, amelyeket a hazai vállalatok még nem tudnak teljesíteni. Többen nem gondolnak arra, hogy már nemcsak az anyaszerepben, hanem munkavállalóként is meg kell állniuk a helyüket, tehát nem lehet a valóságtól elrugaszkodott igényeket és elvárásokat megfogalmazni, ahogy azt sokan megteszik. Ráadásul változott a munkaerő-piaci helyzet is az elmúlt években/évtizedekben, a kisgyermekes anyák már nem kereshetnek úgy munkát, mint azelőtt.

A kisbabák megszületése után fontos szempont, hogy a munkahely közel legyen az otthonhoz, és csak olyan munkát tudnak elvállalni, amit gyerek mellett is el tudnak végezni. A mamáknak fel kell tenniük a kérdést: lesz-e segítségem, ha megbetegszik a gyerek? Aki ugyanis nem számíthat a férjére, a rokonokra, a nagymamákra és bébiszittert sem akar, vagy nincs rá pénze, az felelősségteljesen nem vállalhat el egy helyhez kötött, 8 órás állást – figyelmeztetik a résztvevőket a Tudatos Életért Egyesület tréningjén, ahol gyerekes anyukákat készítenek fel a munkavállalásra.

Hűséges dolgozók a kisgyerekesek

Nem csak az anyukák élnek álomvilágban, sok cégvezető sincs tisztában a kisgyerekes nők erényeivel. Mintha csak a félelmekről és tévhitekről hallanánk nap, mint nap. „Az anyukák szülés után már csak a gyerekkel foglalkoznak”, vagy „Nem lehet már számítani rájuk”. „Nem olyan aktívak, mint azelőtt.” Igen, előfordul, de mindent meg lehet oldani. A munkaadók nem rejtik véka alá aggályaikat, hiszen az állásinterjún rendszeresen rákérdeznek a gyerekekre. Rosta Ágnes, humánerőforrás szakértő, a Tudatos Életért Egyesület egyik alapító tagja szerint, ha egy vállalat megadja az anyukáknak azt a kis pluszt, amire szükségük van, akkor a lehető leglojálisabb munkaerővé válnak. Két-három év babázás után többnyire alig várják, hogy felnőttek között legyenek és bizonyíthassanak. Ehhez azonban rugalmasságra van szükség mindkét fél részéről. Ha a cégek nem ragaszkodnának ahhoz, hogy reggel 8-kor már az irodában legyenek a dolgozó anyukák, mert elég mondjuk fél 9-re érkezniük, akkor a nők még arra is hajlandók lehetnek, hogy este otthon, amikor már lefektették a gyereküket, elővegyék a munkát és dolgozzanak – mondja Rosta Ágnes. Tapasztalatai szerint, ha az anyukák bizalmat kapnak és rugalmasak velük szemben, többségük a helyettesítést is megpróbálja megoldani. Ha beteg a gyerek, szólnak a nagyszülőknek, bébiszitternek és csak végső esetben fordul elő, hogy az utolsó pillanatban lemondják a munkát.

Csiszér Éva szerint az elmúlt években történt némi változás a korábbiakhoz képest. Ez talán az egyesületüknek is köszönhető. igyekeznek ugyanis tudatosítani, hogy a kisgyerekes anyukák ne várják a sült galambot, hanem tegyenek ők is azért, hogy megtalálják a megfelelő munkát. Egyre többen keresik fel tréningjeiket, hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat. Az egyesület pedig megtanítja őket „halászni”.

A cikk – erről szóló – második részét itt olvashatod>>