Apai szeretet: út önmagunkhoz és a világhoz

1556

Anyai szeretetről szóló cikkünkben írtunk az ősbizalom kialakulásának időszakáról, a biztos kötődés, az anyai gondoskodás szerepéről. Az identitásfejlődés következő szakasza az individualizációról, szeparációról, az anyáról való leválásról, függetlenedésről, emellett pedig a nemi identitás fejlődéséről szól.  Ebben a szakaszban kulcsszerepük van az apáknak.

„Az apai szeretet elvezet minket az anyától, így megérkezhetünk önmagunkba és önmagunkból eljuthatunk a világba. Utunk az anyától az apához, az apától önmagunkhoz, majd önmagunkból a világba vezet.” (H.-J- Maaz, Nachschrift zum Vortrag Düsseldorf 14.06.2010)

Autonómia vagy szégyen

Erikson a fejlődésnek ezt a szakaszát Autonómia vagy szégyen névvel illette. A teljes szakasz 1 és 3 éves kor között zajlik, de  a nemi identitás fejlődése szempontjából kritikus időszak a második és harmadik életév közötti.

Infinety hirdetés

A gyerek most járni, futni, beszélni tanul. Nő autonómia- és tudás érzése. Nagyobb függetlenségre van szüksége és ezt élvezni is akarja.

A gyermek kezdetben az anyával azonosítja magát. 18 hónaposan általában már világosan tudja, hogy női, vagy férfi teste van. A kisgyerek néha mégis azt hiszi, hogy mindkét nemű lehet: bár pénisze van, később mégis anyává válhat. Fejlődése során, fokozatosan elhagyja ezt a gondolatot és – ha a fejlődése egészséges – elfogadja, hogy ő fiú vagy lány.

A gyerekeknek arra a tapasztalatra van szükségük, hogy: „amikor anyától távolodom, nem a semmibe lépek, hanem ott vár meleg és szívélyes apám, aki segít nekem utat találni a világba”. Az apjukkal szoros kapcsolatban álló gyermekek ellenállóbbnak tűnnek a stresszel szemben azoknál, akiknél ez a kapocs nincs meg. Azok a kamasz lányok és fiúk, akiknek szeretetteljes kapcsolatuk van apjukkal, jobb szociális készségekkel rendelkeznek, magabiztosabbak és határozottabbak.

Apák és lányok

A  lány nemi identitását tekintve  ugyanolyan, mint édesanyja, nemi identitásának fejlődése is hozzá kötődik a továbbiakban. Ha minden rendben megy, és a lánynak biztonságos, meleg kötődése van anyjához, az anya vonzó személy, példakép a nőiséghez, a kislánynak minden valószínűség szerint biztonságos női identitása lesz: lány vagyok és szeretek lány lenni.

Másrészről viszont, ahhoz, hogy függetlenedjen, kifejlődhessen saját  egyedi személyisége, és ne olvadjon össze anyjával, teljesítse a szeparáció-individuáció feladatát, szüksége van apjára. Az  apának melegnek, fogékonynak, nyitottnak tisztelettudónak kell lennie kislányával.

Az apa megerősíti lányát nőiségében, és ennek a megerősítésnek van egy olyan intenzitása, ami hiányzik az anyai megerősítésből, abból adódóan, hogy az ellenkező nemtől érkezik. Kívülről jön, nem belülről. Van benne egy szikrányi rejtély és izgalom. Ha az apa szereti, dédelgeti és tiszteli a nőiséget és feleségét, a lánya minden bizonnyal szintén azt érzi, hogy tisztelik.

Az apa nélkül felnövekvő lányok általában gátlásosabbak a férfiakkal, vagy túlságosan is nyitottak feléjük szexuálisan. Az apa nélküli lányoknál magasabb a tinédzserkori terhességek, korai házasságok, és a válások aránya.

Apák és fiúk

A fiúgyermeknek el kell távolodnia anyjától ahhoz, hogy a biztos férfi létbe nőjön bele. Nemi identitása szempontjából nem ugyanolyan, hanem különböző. Most új kötődésre van szüksége, az apához. Az apjával – vagy az apát  pótló személlyel – való kapcsolatán keresztül tehet szert biztos férfi identitásra.

Joseph Nicolosi, a tapasztalt pszichoterapeuta írja: „A fiúban a testi érzékelés alapján erős ösztönös érzet alakul ki, miszerint nemcsak különálló anyjától, hanem különbözik is tőle, és valamelyest olyan, mint apja. Fokozatosan önmagához hasonlóként kezdi látni apját. A fiúnak ezzel a felismerésével párhuzamosan, új függő viszonya alakul ki. A fiú vágya és igénye, hogy apja elfogadja őt. Apjától gyengédséget, megerősítést, elfogadást, vár. Ehhez az apának nyitottnak, elérhetőnek, érzelmileg melegnek, közelinek és befogadónak kell lennie, különösen, ha a fiú érzékeny természetű.”

Az apának és fiúnak közös tevékenységei is vannak már. A férfiasságot azáltal lehet elérni, hogy valamit közösen teszünk egy felnőtt férfival, és így otthonosan mozgunk a férfiak világában. Általában ezen közös tevékenységek során beszélget apa és fia. A férfinak tükröznie és erősítenie kell a fiú férfiasságát. A kutatások szerint az apa melegsége, nevelői ráhatása fontosak a biztos férfi identitás kialakulásához.

Az apjukkal birkózó fiúk hamar megtanulják, hogy a  harapás, rúgás és a fizikai erőszak ilyetén formái nem elfogadhatóak. Így tanulják meg a gyerekek, hogy hogyan ismerjék fel, kezeljék és kontrollálják a szélsőséges érzelmeket.

A pozitív apakép nélküli fiúk hajlamosak:

  • a túlzott agresszióra. Ennek gyakran az az oka, hogy el kell rejteniük saját bizonytalanságukat. Soha nem kaptak elég figyelmet, elfogadást és megerősítést apjuktól, ezért bizonytalanok saját identitásukban.
  • a túlzott férfiasságra. Erősködniük kell, hogy eljátszhassák a főnököt. Előfordul, hogy túlzottan félnek a kudarctól és sikertelenségtől. Azok a fiúk, akik elég támogatást kapnak édesapjuktól, nem érzik magukat ilyen könnyen fenyegetve férfiasságukban.
  • a merev viselkedésre . Szóbeli kifejezőkészségük korlátozott. Nem tudják, hogyan fejezzék ki a hálát, szimpátiát, vagy szomorúságot.
  • másokkal szembeni lekezelő viselkedésre. Ha egy fiúnak kevés kapcsolata van apjával, lehetséges, hogy nem tudja, hogyan viselkedik egy férfi, hogyan kezeli és fejezi ki megfelelően érzelmeit, hogyan beszéljen nőkkel nyugodt körülmények között Leereszkedően, lenézően beszélhetnek a nőkkel.

Az apa rendszeres, aktív részvétele a gyerek életében – legyen az fiú vagy lány – előre vetíti a szociális, viselkedésbeli, pszichológiai és kognitív fejlődés pozitív kimenetelét. Az új kutatások szerint nincs szükség semmilyen specifikus tevékenységi formára. Úgy tűnik, nincs jelentősége annak, hogy mit csinál az apa a gyermekkel. Az a tény számít csupán, hogy foglalkozik vele. Ennek óriási szerepe van a gyermek fejlődésében.

Az anyaság és az apaság nem két elválasztható, jól  meghatározható pszichológiai minőséget jelentenek, de nem is azonosak, vagy felcserélhetők. Átfedik és kiegészítik egymást. Németország vezető kötődés kutatói, Karin és Klaus Grossmann írták: „Egyértelmű nemi különbségek vannak a szülők gyerekeikre való hatása között (…) Csak a két szülő, apa és anya, együtt fekteti le a pszichológiai biztonság alapjait, és egészítik ki egymást a biztonságos kötődés és felfedezés területén.”

Készült Dr. med Christl Ruth Vonholdt gyermekgyógyász előadása alapján, mely elhangzott a Női identitás Szent Erzsébet útján c. konferencián, 2011. május 20.-án. Fordította: Csomóné Lindmayer Katalin.

Dr. med Christl Ruth Vonholdt gyermekgyógyász és trópus-szakorvos. Tizenöt éves orvosi tevékenység után 1993 óta munkatársa, 1997 óta vezetője a Német Ifjúságért és Társadalomért Intézetnek (DIJG).

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

A babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenkét éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket a szülés, a csecsemő gondozás, a gyermeknevelés, a családdá válás, az intézményekbe való beilleszkedés érintő sok-sok kérdésben, egészen az első osztályba lépésig.
Előző cikkCsendben szenvednek a szülés utáni depressziótól a kismamák
Következő cikkA modern anyák változatosabban főznek

2 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. És akkor mi van, ha van ugyan apja a gyereknek, csak nem foglalkozik vele? Ha egy lakásban élünk, de velem se foglalkozik? Akkor milyen módon tudok segíteni a gyerek egészséges fejlődéséhez?

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!