A Parlament kupolája és a Művészetek Palotája szokatlan kék színre váltott április 1-én és 2-án este az Autizmus Világnapján. A „Ragyogjon kékben” akció célja felhívni a figyelmet az autizmussal élőkre, a kezdeményezéshez 22 ország több 100 épülete csatlakozott. Országszerte több rendezvényen igyekeztek felhívni a figyelmet a problémára.
Budapesten a Parlament kupolája és a Művészetek Palotája, Békéscsabán a Békés Megyei Jókai Színház épülete, Kaposváron a Szivárvány Kultúrpalota, Londonban a Big Ben, Prágában a Károly híd, Párizsban az Eiffel torony, Rómában a Colosseum, New Yorkban az Empire State Building, Torontóban a CN Tower világított kék fényben.
Országszerte tíz városban várták az érdeklődőket: Debrecenben „Forrest futás az autizmusért” címmel futóversenyt rendeztek, Miskolcon közös sétára invitáltak, Kaposváron Zeneház volt, míg Békéscsabán kerekasztal-beszélgetés zajlott az Ibsen Kávéházban. Közel 1000 ember hallgatta a 42 önkéntes gitáros műsorát a Békés Megyei Jókai Színház előtt, az AUT-PONT alapítvány által szervezett rendezvény fénypontja volt, amikor a közel ezerfős közönség bekacsolta mobiltelefonját és a kamerák felé fordulva egy közös fénykép készült.
Az autizmus napjainkban már nem csupán egy szűk réteget érintő probléma: világszerte 67 millió, ezen belül Magyarországon 100 ezer autista ember él. Ha a családtagokat is számítjuk a lakosság két százaléka érintett a kérdésben. „Az autizmus nem betegség, nincs rá gyógyszer, amit ha beveszünk, elmúlik. Az autisták egyre növekvő száma felkészülést igényel, és nemcsak az oktatás, hanem a szociális ellátás területén is” – hangsúlyozta egy márciusi budapesti kerekasztal-beszélgetésen Szilvásy Zsuzsanna, az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) elnöke.
Az Oktatási Minisztérium nyilvántartása szerint 2002 és 2008 között megduplázódott az autizmussal diagnosztizált gyermekek száma, s az egyre fejlődő diagnosztizálási módszereknek köszönhetően ez a szám 2020-ra megötszöröződik. 2002 és 2008 között az autista tanulók száma hazánkban 630-ról 1618 főre, több mint kétszeresére emelkedett a közoktatásban. Csak Budapesten naponta legalább egy autizmus-diagnózis születik.
Az Autisták Országos Szövetsége úgy véli a legfőbb probléma az, hogy az élet minden területén kevés az olyan szakember, aki felkészülten fogadja az autista embereket. Jelenleg nem elegendő az intézményekben dolgozó gyógypedagógusok száma, ráadásul szakszerű képzésük és továbbképzésük sem megoldott.
Az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kara 2009 februárjában autizmus spektrum zavarok pedagógiája néven felsőfokú szakirányú továbbképzési szakot indított a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és az Autizmus Alapítvány támogatásával. Ezen képzésen viszont csak azok vehettek részt, akik már elvégezték a főiskolát, ezért kezdeményezések indultak az autizmus alapszak elindítása érdekében. A szak akkreditációra történő előkészítése már megkezdődött, várhatóan 2011 júniusában nyújtják be a kérelmet a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz (MAB).
Az autizmus egyik jele már az élet első hónapjaiban megmutatkozik
2012-től a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karon az autizmus szakirány indításának finanszírozását az egyetem előreláthatóan 30 hallgató négy éven keresztül történő egyedi támogatásával tudja biztosítani. A jövőben pedig további képzések akkreditációját tervezi a szociális-, az egészségügyi- és a pedagógiai továbbképzési rendszerekben.
Az ENSZ április másodikát jelölte ki az Autizmus Világnapjának, amely azt hivatott elérni, hogy minden tagállam figyelmét felhívja a társadalmi tudatosság növelésére; továbbá, hogy ösztönözze a korai diagnózis és fejlesztő beavatkozás kidolgozását.
MiNők/Közelkép Hírügynökség
