„Ikreket vártok? Komolyan? De hát már van két gyereketek, hogy fogjátok ezt megoldani?” Még egy olyan faluban is, ahol az átlagos gyerek szám családonként három, találkoznak néha ilyen reakciókkal azok a szülők, akikhez a gyermekáldás ikrek formájában érkezik, a többedik várandósság során. A famíliát nagycsaláddá bővítő babák felkavarják, átrendezik az életet, ugyanakkor kiteljesedést és különleges élményeket hoznak, mind szüleik, mind testvéreik számára.
Magyarországon közel 90 ezer gyermek jön világra évente, az ikerszülések száma 1500 körül mozog. A főváros agglomerációjához tartozó Telki utcáin is találkozhatunk dupla babakocsit toló édesanyákkal, az itteni óvodában nem ritka, hogy egy csoportba több ikerpár jár, sőt hármas ikreket is találunk köztük.
A falu legfiatalabb ikerpárja
Johanna és Izabell 2014 nyarán jöttek a világra. A szülőkkel együtt két nagyobb testvérük, a nyolcéves Lili és az ötéves Félix is várta az érkezésüket. „Amikor 17 évvel ezelőtt összeházasodtunk, négy gyereket terveztünk” – mesélte Petra, hozzátéve, hogy ennek ellenére sokkoló volt számunkra, amikor kiderült, hogy ikreket vár. „Eleinte aggódtunk amiatt, hogy fogjuk mindezt nagyszülői segítség nélkül megoldani, de aztán bele gondoltunk abba, hogy a nagyobb gyerekeink és a babák közötti korkülönbség miatt tulajdonképpen nagyon jó, hogy ikreink lesznek.”
A család 2012-ben, egy Pécs melletti kis faluból költözött Telkibe, mivel Petra és Viktor úgy gondolták, a fővárosban több munkalehetőség nyílik számukra. „A gyerekeink miatt választottuk Telkit, fontos volt, hogy olyan helyen éljünk, ahol sok gyerek van, és könnyen találnak barátokat. Nem akartunk egy öregedő faluba költözni – magyarázta Petra. Gyorsan beilleszkedtünk, mivel sok, hozzánk hasonlóan kiköltöző, kisgyerekes család él itt. Félix és Lili hamar barátokra leltek az óvodában. 2013-ban a nagylányom elkezdte az iskolát, felvették az angol két tannyelvű osztályba. Az oktatással elégedettek vagyunk, bár Lili osztályának elég magas az óraszáma, és sokszor még otthon is tanulnunk kell délutánonként” –tette hozzá az édesanya. A tanulás mellett azért jut idő sportolásra, Lili balettra, Félix pedig taekwon do edzésre jár, korábban kipróbálták a sport rockyt és a Vitamin tornát is.
Megváltozott életritmus
Az ikrek születése előtt a szülők Budapestre jártak dolgozni, a gyerekek délutáni felügyeletét bébiszitter segítségével oldották meg. Most már csak Viktor, az informatikusként dolgozó családfő autózik be mindennap. Petra elmondta, hogy bár jól érzi magát otthon a gyerekeivel, a későbbiekben szeretne részmunka időben állást vállalni.
A babák érkezésével sok minden más is átrendeződött a család életében. Az édesapa munkát váltott, az autót hétszemélyesre cserélték, a bébiszittert bevonták a gyerekek reggeli óvodába és iskolába kísérésébe, sőt egy különleges ikerkocsi beszerzésére is sor került, ami azóta a család védjegyévé vált. „Azért választottuk ezt a hosszúkás kocsit, mert a normál dupla babakocsi nem fér be az iskola és az óvoda kapuján. Így sem tudom egyedül kinyitni az ajtókat, szerencsére az emberek nagyon segítőkészek. Számomra meglepő, hogy a faluban mennyien megkérdezik, hogy mi újság van velünk, és még azok is megállítanak, hogy megnézzék az ikreket, akiket nem is ismerek” – mondta Petra.
Ikres anyaként nem egyszerű…
„Johanna és Izabell augusztusban születtek, császármetszésre készültünk, de végül természetes úton születtek meg. Eleinte semmi mást nem csináltam, csak pelenkáztam és etettem őket. Az első három hónap, amíg nem aludták át az éjszakát, nagyon nehéz volt. Még tartott a nyári szünet, így nappal se nagyon tudtam pihenni, mert bár a férjem és a bébiszitter sokat foglalkoztak a nagyokkal, azért ők engem is igényeltek” – mesélte az édesanya, hozzáfűzve, hogy mostanra az ikreknek kialakult a napirendje, így jobban lehet tervezni a programokat. „A bébiszitterünk egy igazi kincs, amióta ideköltöztünk, azóta dolgozik nekünk, ő az egyetlen, akire a férjemen kívül rá merem bízni az ikreket” – mondta Petra.
A pótmamára azért is szükség van, hogy Félixnek és Lilinek külön programokat szervezhessenek a szülők. „Nem szeretnénk, hogy úgy érezzék, minden csak a kicsik körül forog. Hétvégenként egy-egy napra be szoktunk menni velük a városba, nemrég voltunk cirkuszban, állatkertben, az Eleven Parkban és a Tropicariumban is.”
Figyelem-logisztika
Talán ennek a nagyfokú szülői odafigyelésnek is köszönhető, hogy az idősebb testvérek nagyon szeretik az ikreket, és már most jól eljátszanak velük. „Ha fáradtak a babák és nyűgösködnek, akkor Félix odafekszik közéjük a szőnyegre, és megnyugtatja őket. Néha megmutatja nekik, hogyan kell szétszedni és összerakni a transzformereket, az ikrek ilyenkor nagy érdeklődéssel figyelnek” – mesélte mosolyogva Petra, és arról is beszámolt, hogy Lili kifejezetten anyáskodik a picik felett, félti és óvja őket. Az édesanya úgy gondolja, hogy a gyerekek sokat fejlődnek azáltal, hogy négyen vannak, megtanulnak türelmesen viselkedni és tekintettel lenni egymásra.
A nagycsalád azzal is együtt jár, hogy a szülők kevés időt tudnak kettesben tölteni, főleg, amíg a gyerekek egészen kicsik. „Még az ikrek születése előtt, egyszer elutaztunk ketten Rómába négy napra, addig a gyerekekre a férjem édesanyja vigyázott. Ezt most már nem tudnánk megoldani, egyelőre még egy étterembe se tudunk elmenni vacsorázni” – mondta Petra, aki kikapcsolódásképpen néha egyedül bemegy a városba, nézelődni, vásárolni.
Érdekességek az ikrekről
- Az ikrek már az anyaméhben is kommunikálnak egymással.
- Az ikerpárok fele kialakít egy saját nyelvet.
- Az egymástól távol élő ikreknek gyakran rendkívül hasonlóban alakul az élete.
- Az ikreknek lehet két különböző biológiai apja.
- A sziámi ikrek egy része képes egymás szemével látni és egymás gondolatait hallani.
„Nálunk az unatkozás ismeretlen fogalom.”
Enikő négy gyermek édesanyja, ahogy viccesen utalt rá, ő a family manager a családban. Míg férje, Szabolcs a hátországot adja, Enikő szervezi a család életét, hozza-viszi a gyerekeket iskolába, óvodába és a külön foglalkozásokra, programokra.
Telki, a nyugalom szigete
A házaspár 2006 novemberében Budapestről költözött Telkibe, két és féléves kislányukkal, Eszterrel és egyéves kisfiukkal, Gusztávval. „Régebben soha nem gondoltam volna, hogy elköltözöm a fővárosból. Őszintén szólva, féltem egy kicsit a falusi léttől, attól, hogy mindenki ismer mindenkit, és mindenki mindent tud a másikról” – kezdte a történetet a családanya, aki korábban nagyon „pörgős” életet élt, olasz és francia nyelven tolmácsolt, fordított és tanított. Enikő aggodalmai hamar eloszlottak, mert bár mostanra rengeteg ismerőse lett a faluban, mégsem érzi úgy, hogy mások betolakodnának az életébe. „Úgy gondolom, a lehető legjobb döntést hoztuk, amikor Telkibe költöztünk. Itt nyugodtabb az élet, mint Budapesten. Szeretek nyáron kiülni a teraszra kávézni, és annak is nagyon örülök, hogy a gyerekeimnek csak ki kell lépni az ajtón, és máris zöldben vannak” – mondta Enikő.
Ikrek – minden átrendeződik
A család két éve lakott a faluban, amikor Enikő ismét várandós lett. Hamarosan kiderült, hogy a pocakban ketten vannak, egy fiú és egy lány magzat. „Nem tudom, miért, de mindig szerettem volna ikergyerekeket. Nem volt személyes tapasztalatom ezzel kapcsolatban, mert sem a távoli, sem a közeli rokonságban nincsenek ikrek. Mégis azt gondoltam, hogy nagyon jó lehet egy ikerpárt nevelni, akár fiúkat, akár lányokat, akár vegyesen” – mesélte az édesanyja. Az álom valóra válása felkavaró volt a szülők számára. Szabolcs, aki a páros gyerekszámot tartotta ideálisnak, hihetetlenül boldogan fogadta a hírt, míg Enikő örömébe eleinte némi aggodalom is keveredett. Eszter és Gusztáv épp az ikrek születésekor kezdték az óvodát, és az édesanya féltette őket az egyszerre történő nagy változásoktól.
A terhesség problémamentesen zajlott, 2009 januárjában megszületett Zsófi és Domonkos. Enikő elmesélte, hogy míg ő főként az újszülött ikrekkel foglalkozott, Szabolcs átvette a „nagyok” körüli feladatokat, óvodába, játszótérre, úszni vitte őket. Az ötéves, „nagy” lány igazi segítséget jelentett a babák ellátásában, Gusztávnak, aki az ikrek érkezésével a középső gyerek pozíciójába került, több időbe telt, mire megtalálta a helyét az átrendeződött családban. „A kicsikkel nagyon aranyosan viselkedett, de sokáig naponta mondta nekem, hogy anya, nem szeretlek. Ez persze nehéz volt, de a gyerekek hamar összenőttek, és jól kijönnek egymással. Nálunk az unatkozás ismeretlen fogalom” – tette hozzá az édesanya.
A család összehangolása
A sport fontos szerepet játszik a család életében. Enikő szeret a közeli erdőben futni, a gyerekekkel is sikerült megszerettetni ezt a sportot. A nagyobb fiú taekwon-do edzésre jár, a lányok pedig ritmikus sportgimnasztikára. Az úszás a közös sport. Az iskolába és az óvodába általában gyalog vagy biciklivel megy a kis csapat, ha jó idő van.
Enikő és Szabolcs fordítók, így lehetőségük nyílik otthonról dolgozni. „Az is hozzájárul ahhoz, hogy mi itt jól érezzük magunkat, hogy nem kell mindennap bemennünk a városba, és állnunk a dugóban. Ha Budapesten van dolgom, igyekszem kilenc óra után indulni, a péntek délutáni autózást pedig kerülöm” – magyarázta az édesanya, aki már most töri a fejét azon, hogyan oldja majd meg Eszter a közlekedést, ha elkezdi a gimnáziumot. „A szívem mélyén még óvom a nagyvárostól a gyerekeimet, holott én ott nőttem fel, és el sem tudtam volna képzelni az életemet máshol. Akár Budaörsön, akár Budapesten járnak majd középiskolába, eleinte autóval fogjuk megoldani, de a hosszú távú cél az, hogy busszal közlekedjenek.”
