Babaúszás kisokos! – Mikortól? Miért? Hogyan?

babaúszás

A víz a legsokoldalúbban ható fejlesztő közeg, mely fizikai hatásai mellett, gyermekeink lelki és szellemi fejlődését is pozitívan befolyásolja.

A víz egyedülállóan fejleszti gyermekeink minden érzékét, így az idegrendszeri, kognitív, pszichés, szociális érésben, valamint a mozgásfejlődés elősegítésében is nagy szerepet kapnak a babaúszás vízi, fejlesztő foglalkozásai.

Babaúszás, de mikortól?

A babaúszás csoportosan 3 hónapos kortól, körülbelül a gyermek 3 éves koráig tart. Azonban már a 2. héttől (ill. a köldökcsonk leesésétől) el lehet kezdeni a kis kádban vagy akár már a nagyban is az otthoni gyakorlatokat: lebegéseket, relaxációt. A kezdő lépésekhez kérd babaúszás oktatód (szakember) segítségét!

A babaúszás nem csak pancsolás!

A megfelelően képzett oktató által vezetett babaúszás lehetővé teszi a baba születésélményeinek kezelését, a gyerek komplex – fizikai, pszichés, szociális –fejlesztését, a víz és a sport megszerettetését, a lazítási készségek elsajátítását, nem mellékesen pedig előkészíti magát, az úszást. Ez azonban azt is jelenti, hogy éveken átívelő, a baba fejlődési üteméhez igazodó, lépcsőzetesen felépülő, és egyre komplexebbé váló tanfolyamról van szó.

A babaúszás tehát nemcsak egy foglalkozás,
a babaúszás egy életfelfogás, életforma!

Itt a hétköznapok rohanása után végre együtt lehet a család, apa-anya és a gyerekek egy lazító, felszabadító közegben csak egymásra figyelnek, összetartó közösségek alakulnak ki, melyek gyermekeink első, igazi kapcsolatrendszerének alapját képezik majd.

babaúszás

Miért érdemes korán kezdeni?

  1. Visszavezeti a babát a magzatkori megnyugtató élményekhez

Babánk magzati fejlődésének 9 hónapját, édesanyja méhének magzatvíz tengerében tölti. Ezen keresztül tapasztal, érzékel. Mára már igazolt tény, hogy magzati, illetve születésélményeink befolyásolják lelki, mentális, sőt fizikai fejlődésünket. Normál esetben a korai, vizes élmények visszavezetik a babát a magzati élet biztonságos, védett állapotába, ha pedig valamilyen trauma történt a születés körül, annak oldásában is segítséget nyújtanak az olyan relaxáló, vízi foglalkozások, mint a baba-watsu, illetve a korai hidroterápia és babaúszás.

babaúszás

  1. A természetes, ugrásszerű fejlődéssel párhuzamosan támogatja babánk készségeit, képességeit.

Az idegrendszer legnagyobb, leggyorsabb és legkomplexebb fejlődése a baba első 2 életévében zajlik le. A mozgás- és értelmi, valamint szociális fejlődésének megalapozása is a gyermek életének első 3-6 évében történik.

  1. Egy értékes élmény kisbabánkkal

Azok a szülők és gyermekeik közt, akik már a baba korai életkorától kezdve (3-4 hónapos kor) járnak babaúszásra, olyan bensőséges és intuitív kapcsolat van, mely a baba ősbizalmára, önbizalmára, a szülő-gyerek kapcsolatára is életre szóló hatással bír.

Hisz figyelünk gyermekünk minden rezdülésére, légzésére, vele együtt merülünk, érezzük, hogy együtt fedezzük fel és tanuljuk meg egy másik közegben való jelenlétet, a mozgás egy különleges nyelvét, melyet a szárazföldön nem tapasztalhatunk meg. Sokszor babáink, korcsoportos sajátosságaik szerint, a vízben már sokkal önállóbbak, bátrabbak, sokkal teljesebb mozgásszabadságot élnek meg, mint a szárazföldön.

  1. Könnyebben és gyorsabban megszereti a vizet

A csoportos babaúszás órákat már 3 hónapos kortól, de legkésőbb 6-7 hónapos korig érdemes elkezdeni. Ha sokat várunk, lemaradunk a baba fejlődésének első, nagyon fontos fél évéről, s a búvárreflex oldódása, illetve az idegen tudat és a közeledő szeparációs szorongás – no meg persze az ezzel gyakran átfedésben lévő fogzási időszak is – megnehezíthetik a későbbi kezdést.

babaúszás, búvárreflex

Egy gyors kitérő a „búvárreflex” világába, mi is ez?

A búvárreflex, egy, ún. primitív reflex. Lényegében, ha a baba arcát víz éri, zárja a garatot, és visszatartja a lélegzetét.Ami biztos, hogy átlagosan ezek a reakciók a baba 6-8 hónapos koráig leépülnek – helyettük tudatos, bonyolultabb mozgások és funkciók (pl. tudatos belégzés, vízbefújás) veszik át a helyet.

Mi van akkor, ha valamiért lemaradtunk a korai kezdésről?

Sajnos, ha a baba már egy, másfél éves, és ekkor szeretnénk csatlakozni a babaúszó foglalkozásokhoz, több nehézséggel is számolnunk kell.

  • Az első -kb.1,5-2 éves korban kibontakozó – szeparációs szorongásos időszakában a baba nehezebben nyit a külvilág felé, nem szereti a feladatokat, szorong, kapaszkodik.
  • A korai babaúszásban megalapozott és tudatossá vált képességek, mint a tudatos lebegés, merülés, feladattudat, a vizes közeg szeretete, a vízben szerzett örömteli, jutalmazó feladatok hiánya, és a szülő gyakori bizonytalansága együttesen nehezítő tényezők lehetnek.

Mit tehetünk, ha később kezdenénk?

Mivel babánk utánzással tanul, ha későn jutunk el babúszásra, nagyon fontos, hogy mi is úszószemüveget húzzunk – hogy tisztán lássuk babánk nyitott szemét, arcát, épp úgy, ahogy ő is lát miket a víz alatt még ilyen pici korban -, és próbáljunk minél több feladatba becsatlakozni, megfigyelve, utánozva a többieket. Örüljünk minden kis eredménynek, élvezzük a játékot, az órákat, hogy babánk pozitív, vizes tapasztalatokat szerezzen. Dicsérjük minél többet! Mutassunk jó példát!

Van-e olyan, hogy késő?

A vízhez szoktatáshoz, a víz megszerettetéséhez, a szülővel való közös, vizes tapasztalatokhoz sosem lehet túl késő.

Mindazonáltal, miután klasszikus értelemben vett babaúszásról 3 éves korig beszélhetünk, ha 1,5-2 éves kor után jutunk el az uszodába, az idegrendszer érésének első, fontos fázisa már lezárult – ezen a területen már nem tudjuk behozni a többieket.

Én azt gondolom, ekkor már nem is szabad erőteljes elvárásokkal fordulni a dolog felé. Ezek a gyerekek is később, kb .4 éves korban már ügyesen tudnak csatlakozni az ovis, vízhez szoktató csoportokhoz, ahol szépen megtanulnak úszni majd. Viszont ezekben az átmeneti időszakokban is sokat tud fejlődni a gyermek, megtanulni, hogy vannak játékos feladathelyzetek, egy meghatározott óra, amihez alkalmazkodni kell, amiben együtt vesz részt hozzá hasonló kisgyermekekkel. Megismeri a vizes közeget, az esetleges születés körüli traumák is könnyebben oldhatók, bár eleinte, – keveredve a szeparációs szorongásos időszakok hullámaival -, látszólag indokolatlanul sok tiltakozással járhatnak. Ez gyakran néhány óra alatt elriaszthatja a szülőket a foglalkozásoktól, hisz nem értik, mi váltja ki ezt a viselkedést és gyakran az oktató sincsen tisztában ezekkel a tendenciákkal. Én az elmúlt évtizedem hidroterápiás, szülésfelkészítő és babaúszó tapasztalatai alapján fontosnak tartom ezeket minél korábbi életkorban oldani, hisz még mindig könnyebb dolgunk van, mint esetlegesen kamasz vagy felnőtt korban.

Tehát összefoglalva, a víz egy csodás közeg, mely a legsokoldalúbban fejleszti babáinkat és örömöt, kikapcsolódást nyújt az egész családnak, így mindenképpen érdemes elindulni ezen az úton.

Sok örömöt és közös élményt kívánok
Mindannyiótoknak babáitokkal a babaúszáson!

 

Erről a témáról a Baba fejlődése rovatban olvashatsz többet!

 

Gyógytornász, Aquanatal oktató, babaúszás oktató, hidroterapeuta. A PTE Gyógytornász szakán végeztem 2003-ban. Elvégeztem a Birtlight® kismama jóga oktatói tanfolyamot. a Watsu, vízi terápiás módszerrel is, amellyel 2007-óta foglalkozom és babaúszás oktatóvá is váltam. Ezek a módszerek hatékonyabbá teszik a szülésre való felkészülést, ezért szívből ajánlom nektek! Amint láthatjátok "vízi ember vagyok", várom kérdéseiteket a következő témakörökben: szülésre felkészülés, Aquanatal, kismama jóga, szülőpozíciós jóga, babaúszás.
Előző cikkCsaládi adókedvezmény 2017 – változások!
Következő cikkTéli levegőztetés újszülött korban, fagypont alatt