A kommunikáció alapvető eleme a beszéd. A gyermek számára nagyon nehéz kezdetekben a beszéd elsajátítása, mert nemcsak beszélni tanul, hanem a mozgást, valamint a társadalmi szokásokat is egyszerre kellene elsajátítania, így ezek harmonikus fejlődése felborulhat. Szakértőinktől megtudhatod, mikor van szükség beszédindító terápiára, és hogyan zajlik.
A beszéden keresztül neveljük a gyermekeinket, így természetes, hogy a fejlődésében legfontosabb színtér a család (ezen belül is az édesanya). Leginkább a családi mintától függ a gyermek beszédprodukciója, szókincse. Minél többet és jobban tud beszélni egy gyermek, annál jobban megérteti magát a környezetével.
Már egészen korán, kb. a 6. héttől elkezdenek játszani a csecsemők a beszédszerveikkel. Hosszas torokhangot produkálnak, buborékot fújnak a nyálukkal, ezek később egyre színesebbek és változatosabbak lesznek. A sírás is rendkívül változatos, éhséget, fájdalmat babusgatásra vágyást stb. fejezhetnek ki. Később a gagyogás, gügyögés korszakában már összetettebbek a hangadások, minden hangulatot, szükségletet ki tudnak fejezni.
Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy az anyanyelv tökéletes elsajátításához a beszéd észlelése, megértése, valamint kifejezése, produkciója együttesen jelen kell, hogy legyen.
Megkésett vagy akadályozott beszédfejlődésről általában akkor beszélünk, ha ép érzékszervek, ép intellektus és megfelelő beszélő környezet ellenére sem indul meg a beszéd 3 éves kor után. Főbb tünetei az enyhe ragozási hibák, nyelvi fordulatok nehézsége, grafomotorika terén némi gyengeség. Általában a tünetek 4-8 éves korra teljesen eltűnnek.
Az akadályozott beszédfejlődés (fejlődési diszfázia) tünetei lehetnek enyhék és súlyosabbak is, és 8 éves korra nem tűnnek el teljesen. Főbb tünetek:
- a nyelvi formákat nehezen sajátítja el a gyermek;
- a beszédértés és produkció is érintett, minden szinten eltérés tapasztalható;
- nem színes, vagy teljes, kimarad a gagyogás-gügyögés korszaka (leginkább mutogatással fejezi ki magát a későbbiekben);
- nem megfelelő a ragok és nyelvi szerkezetek használata;
- sok a hangképzési hiba, hang és szótagcserék, kihagyások, torzítások, kiterjedt pöszeség;
- fáradékonyság, lassabb mozgásfejlődés, motoros diszpraxia (ügyetlenség), téri orientációs nehézségek, szociális kapcsolatok beszűkülése stb.;
- jellemző még a lassan gyarapodó szókincs.
Természetesen, ha a gyermek már 3 éves kor előtt is jelentős elmaradást mutat beszéd- és nyelvi fejlődésében, már szakemberhez (logopédus) tanácsos fordulni. (Akkor is, ha a gyermek beszédét csak a közvetlen környezet érti meg.)
Más a nemek közötti megoszlás is. A kislányoknál már két éves kor körül folyamatos beszédről beszélhetünk, míg a fiúknál 2,5 éves korra tehető ez a határ. (Természetesen ez nem törvényszerű, lehetnek eltérések, más okok, körülmények a beszédfejlődése eltérő voltára).
A vizsgálatok közül elsődleges a hallászavar, csökkenés kizárása. Ha problémák merülnek fel a megfelelő szakorvos (audiológus) felkeresése szükséges. Mi is megfigyelhetjük, hogy a gyermek hallásával vannak-e problémák.
- kedveli-e a csörgőket és más zajt adó tárgyat
- reagál-e a környezete hangjaira, és keresi-e azok forrását
- odafordul-e a hang irányába, jelez-e vissza, ad-e ki hangokat, mindig odanéz- e aki, vagy ami hangot ad
- szereti-e a zenét, éneket, koncentrál-e ezekre
- ismétel-e úgy hangokat, hogy nem látja az illető
Ha ezen a téren nincs eltérés, megfigyeljük, hogy a neki közvetített beszédre hogyan reagál, megérti-e. Felismeri-e a nevét, családtagjait, érti-e az egyszerűbb utasításokat, és megoldja-e. Érti-e az egyszerűbb nyelvi magyarázatokat, kifejezéseket, névmásokat , névutókat, kérdéseket (mit, mikor stb.).
A beszédfejlődés késésének számos oka lehet, többek között: öröklés (főleg apai ágon); szülési sérülés (mely az agy beszédért felelős területét érinti); koraszülöttség, súlyos testi gyengeség, agyi érés késése, motoros diszpraxia, környezeti hatások.
A beszédmegértés és kifejezés területén tapasztalt bármilyen eltérésnél a család forduljon a megfelelő szakemberhez, intézményhez: szakszolgálat, nevelési tanácsadó, gyermekneurológus, korai fejlesztő.
Intézményünkben, az Újbudai FejlesztőHázban a foglalkozások mindig előzetes felmérések alapján, a megfelelő orvosi vizsgálatok után kezdődhetnek. A terápia során természetesen a gyermek van a középpontban, játékos környezetben, légkörben dolgozunk, és teljes mértékben igazodunk a gyermek életkori sajátosságaihoz, szintjéhez. A terápia során a komplexitás elvét követve a beszéd és nyelv mellett az egyéb területeket is fejlesztjük: mozgást, gondolkodást, figyelmet, emlékezetet, és egyéb készségeket is. Mivel a beszéd késése összefügghet az idegrendszer éretlenségével, ezért intézményünkben Ayres-terápiával (SZIT, DSZIT) kötjük össze a beszédfejlesztést, mely elsősorban a nagymozgásokon keresztül fejleszti a gyermeket.
Kezdeti feladatunk a beszéd indítása, és az ehhez szükséges készségek kialakítása (beszédszervek tornája, megfelelő légzéstechnika alakítása, hangutánzások, hangfelismerések, hangadás stb.).
Beszédindítás után szókincsbővítés, majd általános – mindenre kiterjedő – fejlesztést végzünk: hallási figyelem, nagymozgás, finommanipuláció, téri orientáció, gondolkodás-emlékezet fejlesztése. A beszédfejlődés menetét követve a nyelv grammatikai szerveződését, alaki rendezését, a beszédészlelés és megértés területét fejlesztjük.
Néhány játék, mely segíthet abban, hogy a beszéd indítását már otthon elkezdhessük:
- hangot adó játékkal felismerés, felé fordulás, hangutánzás;
- testrészek körberajzolása, megnevezése;
- a napi rutin segítségével szerepjátékok (pl.: etetés, fürdés, vásárlás stb.);
- pakolós, rendrakós játékok ( különböző szempont szerinti csoportosítások);
- taktilis ingerek fejlesztése ( különböző anyagok tapintása, felismerése, ha nem látja, csak megérinti);
- pantomim játékok (utánozza, amit mi csinálunk, adhatunk hangot is hozzá);
Végezetül néhány könyv címe, mely a szülők segítségére lehet:
- Németh Erzsébet- S. Pintye Mária: Mozdul a szó
- Betűző
- Játékház
- Hogyan mondjam? (sorozat)
- Én is tudok beszélni (sorozat)
- Jenei Gábor: A hangok birodalma
- Montágh Imre: Gyakori beszédhibák a gyermekkorban
Hanák-Üveges Anikó logopédus, DSzIT terapeuta és Bősenbacher Tímea konduktor, szenzoros integrációs terapeuta.
