Az új brit apa – Miniszterelnök szülési szabadságon

Florence Rose Endellion Cameron

Annak idején a munkáspárti kormányfő Tony Blair még nem vállalta be, de az új brit miniszterelnök, a konzervatív David Cameron igen: ő az első brit kormányfő, aki törvényes jogával élve hivatali idejében apasági szabadságra ment. A Cameron házaspár negyedik gyermeke, Florence Rose Endellion Cameron a vártnál néhány héttel korábban, augusztus végén született, miközben a család a délnyugat angliai Cornwallban vakációzott. (A hatályos brit törvények két hét fizetett apasági szabadságot engedélyeznek az újszülött papájának.)

150 év után Tony Blair volt az első brit kormányfő, akinek hivatali ideje alatt (az ezredfordulón) született gyereke. Ám egy évtizeddel ezelőtt apasági szabadságra vonulásának már a gondolata is nagy port vert fel a brit médiában. A dolog pikantériája abban rejlett, hogy a brit first lady Cherie Blair, de a kormányfő saját kabinetjének női miniszterei s pártja parlamenti képviselői is publikus nyomást gyakoroltak rá, hogy negyedik gyereke megszületése után igenis menjen szülési szabadságra.

Ráadásul a markáns jogászi karriert magáénak mondható Cherie Blair közismert szószólója volt a nők és férfiak családon belüli és munkahelyi egyenjogúságának. A sajtó nyilvánosságán keresztül is férje tudtára adta, hogy igencsak jónéven venné, ha a finn miniszterelnök Paavo Lipponen nyomdokaiba lépne, aki épp akkortájt vett ki második alkalommal egyhetes apasági szabadságot újszülött kislánya gondozására. „Én támogatom nemes példája széleskörű elterjedését” – jelentette ki Cherie. Az akkor már három, tizenéves csemetével büszkélkedő Tony Blair tőle szokatlan hebegő-habogó kitérő válaszokat adott a kitartóan kíváncsiskodó újságíróknak. „Még nem döntöttem. Természetesen erőteljes érvek szólnak mellette, de nekem az ország megfelelő vezetését is biztosítanom kell” – nyilatkozta nem túl meggyőzően.

A New Labour (Új Munkáspárt) – a választásokon magabiztosan diadalmaskodó – vezére érezhetően ingatag lábakon állt a New Man szerepben, ám az is lehetséges, hogy felesége helyett inkább a közvélemény-kutatók akkori álláspontjára hallgatott, akik szerint bár az apasági szabadság nemes találmány, a brit többség szerint azonban nem miniszterelnöknek való, s Blair jobban teszi, ha nem él vele.

Apasági juttatások

Tíz év múltán David Cameron népszerűségi mutatóit minden bizonnyal éppen ellenkezőleg, kedvezőtlenül érintette volna, ha nem megy szülési szabadságra. A sors furcsa fintoraként a konzervatív miniszterelnököt az a törvény jogosította apasági szabadságra, melyet Tony Blair munkáspárti kormánya vezetett be 2003-ban.

Távolléte alatt miniszterelnök-helyettese, a liberális demokrata koalíciós partner Nick Clegg – maga is rutinos apa – tartotta a politikai frontot. „Nyilvánvaló, hogy bármely fiatal apához hasonlóan, a kormányfő is ki akarja venni az apasági szabadságot” – nyilatkozta Nick Clegg a londoni LBC rádiónak David Cameron távolléte alatt.

A miniszterelnök és helyettese apaszerepükben láthatóan egy húron pendülnek. Bár politikai pártjaik szinte ellentétes ideológiai frontvonalakat képviselnek, mindkettőjük számára természetes aktív apaságuk. Tony Blairrel ellentétben vallják, hogy a miniszterelnökség és az apai kötelmek igenis összeegyeztethetők. A politika működése azonban ma is a családi életben kevéssé aktív, jórészt férfi politikusok menetrendjét követi.

David Cameron és Nick Clegg hivatalba lépésüket követően ezért gyorsan újítottak: a kormányülések kezdési időpontját – számolt be a brit sajtó júniusban – kissé későbbre tolták, hogy a Nagy-Britanniát irányító két politikus apa reggel el tudja vinni gyerekeit az iskolába. Mindkét férfi átszabta a munkabeosztását, hogy maradjon ideje „normális” családi életre is. David Cameron törekszik rá, hogy hatéves lányával Nancy-vel és négyéves fiával, Arthurral annyi időt töltsön „amennyi gyakorlatilag csak lehetséges”. Nick Clegg pedig igyekszik gyerekeit reggel iskolába kísérni és este lefektetni őket. Felesége, a spanyol Miriam vezető jogász, hat számjegyű jövedelmével a család fő kenyérkeresője. Három kisfiúk – Antonio nyolc, Alberto öt, Miguel egyéves – mindennapi életében apjuk is meghatározó szerepet játszik. Nick Clegg gyakran mond le vacsorameghívásokat, hogy estéit gyerekeivel tölthesse.

„Latte pappák“ – Kispapa sikk, nemcsak svédeknek!

A miniszterelnök-helyettes szerint apai és politikusi szerepe összeegyeztethető. „Bizonyos értelemben szerencsés vagyok, hogy David Cameronnak is kisgyerekei vannak” – nyilatkozta. „Megegyeztünk, hogy kissé eltoljuk a kormányülés kezdési időpontját, hogy mindketten elvihessük gyerekeinket az iskolába. Ez rávilágít arra a tényre, hogy ebben az új politikában mindketten egyazon generációnak vagyunk tagjai” – nyilatkozta a londoni Independent című napilapnak.

Az Egyesült Királyságban manapság többet várnak el az apáktól és az apák önmaguktól is többet várnak el. A Fatherhood Institute, az Egyesült Királyság apasági kutatóintézete például nemrégiben megkérdezett ezer anyát és apát, és arra a következtetésre jutott, hogy túlnyomó többségük a szülői szerepek egyenlő megosztását kívánta. A legújabb kutatások szerint mindkét szülő elégedettebb, amikor a szülői szerepeken egyenlőbben osztoznak – és kevésbé elégedettek, amikor ez nem történik meg. A külső körülményekben azonban még nem következett be olyan áttörés, mely a szülői szerepeket megosztani kívánó pároknak valódi választási lehetőségeket kínálna.

A munkáspárti kormány utolsó hónapjaiban az apasági szabadságot újra szabályozták: 2011 áprilisától az anya hat havi szülési szabadság után visszatérhetne a munkába, a nőknek járó egyéves szülési szabadságból fennmaradó hat hónapot pedig az apa használhatná fel. A szülési szabadság jelenlegi rendszere – mely még mindig abból indul ki, hogy a gyerekgondozás elsősorban az anya felelőssége – ma már nincs összhangban a brit férfiak és nők családról alkotott elképzelésével. A közeljövő zenéje, hogy a David Cameron és Nick Clegg által képviselt, s a brit médiában oly bájos papa-baba fotókkal illusztrált és népszerűsített apaszerep a jómódú – történetünk esetében dúsgazdag – párok kiváltsága marad-e, avagy az új koalíciós kormány tesz is majd valamit azért, hogy a brit szülők többsége álmai vágyott családjában élhessen.

fotó: zimbio.com

Erről a témáról még az Apazóna rovatunkban olvashatsz többet!

hirdetés
Újságíró, író, kommunikációs szakember vagyok. Szívügyem női sorsok, női történetek felkutatása, ábrázolása, a női generációkon átívelő szolidaritás, nyomot hagyni a következő generációink útkereséséhez! Korábban hat évig az ELLE Magazin szerzőjeként, majd főmunkatársaként kaptam remek lehetőséget minderre. Jelenleg családi memoárt írok, könyvírói pályámat építem.
Előző cikkMagas vérnyomás terhesség alatt
Következő cikkTinik sminkje – Mennyit engedjünk?

Comments are closed.