Számos napilap tudósított a napokban arról a norvég tanulmányról, amely összefüggést talált a várandósság alatti magasabb férfihormon szint és a szoptatási képesség között. Az UNICEF UK Bababarát Kezdeményezés állásfoglalását a tanulmánnyal kapcsolatban a Szoptatás Portál idézi.
A tanulmány szerzői eredményeikből azt a következtetést vonták le, hogy az anyák szoptatási képessége kizárólag a hormonszintektől függ. Állításuk szerint ugyanezek a hormonszintek a felelősek a szoptatott és a tápszerrel táplált gyermekek egészségi állapotának különbségéért is.
A kutatás kis esetszámot, mindössze 180 várandó nőt vizsgált, ezért az eredmények további vizsgálatokat tesznek szükségessé. Ezen felül az eredmények nem magyarázzák a szoptatási arányok különböző országokban tapasztalt óriási eltéréseit, és azt, hogy egyes országokban az anyák 99%-a sikeresen szoptatja gyermekét. A szerzők állításai ellentmondásban vannak azzal az igen nagyszámú bizonyítékkal is, amely szerint a szoptatási arányok növelhetők egy sor olyan intézkedéssel, melyekkel a szoptató anyákat támogatják.
A tanulmány szerint nem jár számottevő egészségügyi előnyökkel, ha valakit szoptatnak, noha korábbi kutatások számos olyan mechanizmust tártak fel, amelyek megmagyarázzák, hogy az anyatej milyen módokon nyújt védelmet a betegségekkel szemben. Az anyatej például egy sor fertőzés-elleni összetevővel rendelkezik, mint immunglobulinok, fehérvérsejtek, gyulladáselleni hatóanyagok, enzimek, valamint laktoferrin és bifidusz-faktor. Nem veszi figyelembe a szoptatás sok tanulmányban leírt dózisfüggő hatását sem, amely szerint azok a gyermekek a legegészségesebbek, akiket kizárólagosan vagy hosszabb ideig szoptatnak.
A szoptatás jótékony hatásait igen nagyszámú kutatási eredmény bizonyítja, amelyeket különböző egyetemek számos kutatója végzett, több, különböző betegséggel kapcsolatban. A szakirodalom rendszerezett felülvizsgálatát szintén többször elvégezték, ami különösen hasznos, mert az áttekintés képes kiszűrni a gyenge minőségű kutatásokat, és összevetni a jó minőségű tanulmányok eredményeit annak érdekében, hogy megállapítsák, egy védő hatás valóban létezik-e.
Egy 2007-es amerikai kutatásban a szakirodalom áttekintése során több mint 9000 cikkből választották ki azt a négyszázat, amit részleteiben is áttekintettek. Ezek a cikkek kizárólag a fejlett országokban tapasztalt egészségi hatásokkal foglalkoznak. Az eredmények azt mutatják, hogy a szoptatás jelentősen csökkenti az akut középfülgyulladás (50%), a nem-specifikus gyomor- bélrendszeri gyulladások (64%), a súlyos alsó légúti fertőzések (72%), az atópiás dermatitis (42%), az elhízás (minden szoptatott hónappal 4% csökkenés), az 1-es (27%) és a 2-es (39%) típusú cukorbetegség, a gyermekkori leukémia (19%), a bölcsőhalál (50%), a nekrotizáló enterokolitisz, valamint az anyai emlőrák (minden szoptatással töltött évvel 4,3% csökkenés) és petefészekrák (21%) előfordulásának gyakoriságát.
A WHO 2007-es tanulmánya egy sor – az előzőhöz hasonló – rendszerezett áttekintést vett górcső alá, hogy feltárja a szoptatás hatását a vérnyomásra, cukorbetegségre, koleszterinszintre, túlsúlyra és elhízásra, valamint az intelligenciára. Jelentős csökkenést találtak az elhízás, a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásában, valamint megállapították, hogy a csecsemőkorukban szoptatott személyeknek alacsonyabb a vérnyomása, a koleszterinszintje és magasabb az IQ-ja, mint a nem szoptatottaké.
Bár a szoptatás gyomor-bélrendszeri és légúti betegségekkel szembeni védő hatását soha nem kérdőjelezték meg, kísérletek történtek arra, hogy ezt elbagatellizálják a fejlett országokban azzal, hogy csak egy kis „hasfájásról” és „megfázásról” beszéltek, holott a valóságban kórházi kezelést igénylő súlyos fertőzések csökkenéséről volt szó.
Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a szoptatás egészségvédő hatása bizonyos betegségek – elsősorban a gyomor-bélrendszeri fertőzés – vonatkozásában erősebb, mint más betegségekkel pl. az allergiákkal szemben. Ez nem jelenti azt, hogy ezek ellen nem véd, inkább azt, hogy a mesterségesen táplált gyermekek kockázata egyes betegségek elfordulására nagyobb, mint másokéra. Fontos szem előtt tartani, hogy egy súlyos betegség elleni kismértékű védelem is drámai hatással lehet a populáció egészére.
A teljes állásfoglalás a Szoptatás Portálon olvasható.
