Az elmúlt években a hazai ásványvízfogyasztás gyors növekedést mutatott. Egyre többen fogyasztanak csapvíz helyett palackozott vizet. A Tudatos Vásárlók Egyesülete csapvíz és ásványvíz tesztjében megvizsgálta, vajon mennyire megalapozottak a csapvízzel szembeni félelmek, s hogy valóban indokolt-e ásványvízre cserélni a vezetékes vizet.
A tesztelésbe vont 11 ásványvíznél valamint 5 településről vett csapvíznél mikrobiológiai, vízkémiai jellemzőket vizsgáltak. Ezen kívül a csapvíznél a gyógyszermaradványok jelenlétére, az ásványvíznél pedig arra is kíváncsiak voltak a tesztelők, hogy a fluorid tartalom meghaladja-e az egészségügyi határértéket, és ha igen, ez fel van-e tüntetve a címkén. Továbbá a gyártó a címkén buzdítja-e a vásárlót szelektív hulladékgyűjtésre.
A vizsgálat során az ásványvizeknél nagyobb arányban találtak magas bakteriológiai szennyezettséget, mint a csapvizeknél. Környezetvédelmi szempontból igen lehangoló eredmény született, ugyanis az esetek többségében a gyártó nem biztatja szelektív hulladékgyűjtésre a fogyasztót. Fluorid tekintetében egy kritikus eset volt, ahol a laborban mért fluorid tartalom meghaladta a címkén feltüntetett és egészségügyi szempontból ajánlott határértéket.
Nem isznak elég vizet a magyar gyerekek egy felmérés szerint
A csapvíz esetében öt magyarországi vízszolgáltató vize került górcső alá, a vízmintákat Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok, Tatabánya zöld óvodáiból vették. A vizsgált esetek nem támasztják alá a hazai lakosság körében kialakult előítéleteket.
A hazai vízminőségi problémák hátterében leggyakrabban a nitrit-, nitrát-, ammónium-, bór- és arzénszennyezés áll. Ebben a tekintetben egy kivétellel jóval a határérték alatt volt a vízminták szennyezettsége. Egyedül a makói csapvízben lévő arzén mennyisége volt kiemelkedő, a hazai és uniós határérték háromszorosa.
A baktérium-szennyezettséget vizsgáló mikrobiológiai mérés eredményei jók voltak. A jogszabályban előírt két paraméter tekintetében mind az öt vízminta átment a teszten, vagyis nem jelentenek egészségügyi kockázatot.
A manapság sokat emlegetett, és számos vitát kiváltó gyógyszermaradványok tekintetében sem találtak terhelő adatot. A tesztben – elsősorban fájdalomcsillapítókban és fogamzásgátlókban előforduló – 16 gyógyszermaradványt vizsgálták, de mindegyik a kimutathatósági érték alatt volt.
Fogyasztóként érdemes utánajárni, hogy a településünkön illetve a lakásunkban milyen a víz minősége. A csapvíz minősége ugyanis számos tényezőtől függ: a vízbázistól, vagyis a kitermelés helyének földtani felépítésétől, a környéken zajló ipari és mezőgazdasági tevékenységtől valamint a vízhálózat állapotától. Az elöregedett vezetékekből kioldódó anyagok, illetve a kialakuló állóvíz esetenként kellemetlen íz- és szaghatást eredményezhetnek. Mivel sok esetben, a vezetékrendszer felújításával hosszútávon megoldható a probléma, így összességében olcsóbban és nem kevésbé egészségesen jövünk ki, mintha bedőlnénk az ásvány-vízvásárlási láznak.
Tekintettel arra, hogy az egy főre jutó hazai ásványvízfogyasztás több mint 100 l/év, évente mintegy 4000-13000 Ft-ot spórolhatunk, ha csapvízre állunk át. A szállításból adódó és a termelődő jelentős mennyiségű PET-hulladék környezeti hatásáról nem is beszélve. Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az egyoldalú ásványvízfogyasztással kapcsolatban is egyre több szakmai aggály fogalmazódik meg.
