Mostanában igen erős vita van a két szülési mód körül. édesanyák, orvosok, szakmabeliek próbálnak mindkét lehetőség mellett érveket és ellenérveket felhozni. Elsőként annak jártunk utána, hogy mennyire terjedt el a császármetszés hazánkban és mik a leggyakoribb okok, amikor műtétre van szüksége egy kismamának, hogy világra hozza kisbabáját.
Az elmúlt évszázadokban a nők természetes úton szültek, nem volt kérdés, hogy műtéttel vagy anélkül hozzák világra kisbabájukat. Az orvostudomány fejlődésével azonban a bonyolultabb eseteknél, mint például az anya vagy gyermek életének megmentése, lehetőség nyílt a műtéti beavatkozásra. A mögöttünk álló húsz évben azonban a császármetszések száma világszerte megnövekedett és ez alól hazánk sem kivétel. Magyarországon a babák közel 40 %-a így születik meg.
Ennek oka lehet például, hogy
- ikerterhesség
- koraszülés
- az anyának magas vérnyomása van
- az első gyermeket az anya 35 éves kor felett szüli meg
- a baba túl nagy
- szűk az anya medencéje
- az anya a terhesség alatt többet hízik, így a szüléskor túlsúlyos
- korábban az anya már császármetszéssel szült
- sok családban már orvosi segítséggel esik teherbe az anya, amelyre kiemelt figyelmet fordítanak az orvosok.
Dr. Gimes Gábor, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese szerint a császármetszések kb. egyharmada előre tervezett. A köldökzsinór előesés, az elöl tapadó méhlepény, a placenta leválás, a haránt vagy medencevégű fekvés is gyakran vezet műtéthez.
Új műtéti eljárás, gyorsabb gyógyulás
A modern műtéti eljárásnak köszönhetően a császármetszéses szülés ma már jóval rövidebb ideig tart, mint néhány évtizede. Ez ma már kb. 20-30 percet vesz igénybe, és a műtéti eljárás is megváltozott az elmúlt 40 évhez képest. Jelenleg az alhasat keresztbe vágják, az izmokat széthúzzák, és csak azokat a szöveteket vágják át, amelyeket mindenképpen szükséges, és szövetkímélő varratokat használnak. Így a gyógyulási idő csökkent. Az újszülött ellátására, táplálására sincs számottevő negatív hatással, ha császármetszéssel szül az anya, és a felépülési idő sem sokkal hosszabb, mint a hüvelyi szülésnél: 7-10 nap. Azonban az első egy hónapban érdemes elkerülni a megerőltető fizikai megterhelést – mondja Dr. Gimes Gábor, aki kifejezetten ajánlja, hogy az anya legyen aktív, mozogjon, sétálgasson a szülés utáni napokban, és a seb gyógyulására sem jelent veszélyt egy 3-4 kilós gyermek ellátása, emelgetése.
Szövődmények, kockázatok
A császármetszéssel szülő nőnek azonban fontos tudnia, hogy a műtét után nagyobb esély van szövődményekre, például vérzésre, lázra. Ezek többnyire a beavatkozás utáni héten jelentkeznek. Ritka, de súlyos késői szövődmény lehet a hegterhesség, főleg olyan anyáknál, akik már két műtéten vannak túl, vagy nagyon hamar vállalkoznak újabb gyermekre. Ilyenkor az előző császármetszéskor keletkezett hegbe tapadhat bele a következő terhesség, ami már kisterhes korban is gondot okozhat, de ha csak később derül ki, a magzat kiemelése után a császármetszésnél a méh akár eltávolításra is kerülhet. Azzal is számolni kell, hogy a metszés helyén keletkező heg nem lesz olyan erős, mint az érintetlen izomszövet. Gyakori, hogy az anyák arról számolnak be, hogy nem érzik ugyanúgy a metszés feletti hasfalat, és a vágás körül el is színeződhet a bőr. Ezek a tünetek többnyire átmenetiek, néhány év alatt elmúlnak.
Felkészülés az orvossal – fél siker
A császármetszésre való felkészülést segíti, ha az anya beszél ennek lehetőségéről az orvosával, még akkor is, ha nem készülnek erre. A szülés során bármikor eljöhet az a pillanat, amikor beavatkozásra van szükség, és a szülés folyamatában lelkileg sem érdemes olyan helyzetbe kerülni, amiről nem tudjuk – legalább elméletben – hogyan is zajlik.
A második császáros baba megszületése után arra készüljünk fel, hogy a műtét helyén erősebb fájdalmak jelentkezhetnek, amely 2-3 nap múlva szinte észrevétlenül elmúlik.
Forrás: semmelweis.hu
