D-vitamin-pótlással felére csökkenthető az influenza esélye

hirdetésLevilla Pöttöm Tanoda

Tél végére a magyarok 95%-a szenved D-vitamin-hiányban – kétharmaduk kritikus mértékben –, mégis mindössze a lakosság 15%-a figyel oda a megfelelő pótlásra. Pedig a D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik számos betegség prevenciójában és kezelésében, így például a csontritkulás megelőzésében, valamint az immunrendszer működésében. Egyes kutatások szerint megfelelő pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye. A D-vitamin-bevitel az élet első 1000 napjában is különösen fontos: hiánya gátolja az egészséges sejtfejlődést és növeli a gyermekkori cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az új D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak, azonban a vastagbél- és emlőrákban szenvedőknek, a várandós anyáknak, valamint a csontritkulás miatt gyógyszeres kezelésben részesülőknek folyamatos D-vitamin-pótlást javasolnak a szakemberek.

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a természetes napfényből származó alacsony UVB-sugárzás, valamint a szoláriumok UVA-sugárzása nem alkalmas a D-vitamin pótlására, az átlagos étkezési szokásokkal pedig csak a szükséges mennyiség töredéke biztosítható. Tavaszra a lakosság kétharmadánál olyan kritikus D-vitamin-hiány alakul ki, amely jelentősen gyengítheti az immunrendszer működését, csontvesztéshez vezethet, és fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos bőrbetegség, valamint rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát. A nem megfelelő D-vitamin-pótlás szerepet játszik az influenza terjedésében is: egyes kutatások szerint az ideális D-vitamin-szint kevesebb mint felére csökkentheti az influenza kialakulásának esélyét.

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) felmérése szerint bár a lakosság közel 100%-át érinti a probléma, a magyarok csupán ötöde szed D-vitamint tartalmazó készítményt. A csontritkulással kezelt betegeknek is csak a fele figyel oda a megfelelő pótlásra, pedig a kalciumban és D-vitaminban gazdag étrend, valamint a mozgás nagymértékben elősegíti a csontszerkezet állapotának megőrzését, és jelentősen csökkenti a Magyarországon minden tizedik embert érintő csontritkulás kialakulásának esélyét.

sleep-531205_640

Infinety hirdetés

„A prevenció mellett minden menopauzán áteső nőnek és 65 évesnél idősebb férfinak ajánljuk az ez irányú kivizsgálást is, hiszen, ha fenn is áll a csontritkulás veszélye, terápiás kezeléssel megelőzhetőek a törések.” – hívta fel a figyelmet Dr. Szekeres László, a MOOT elnöke.

Az élet első 1000 napjában is nagyon fontos

„A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséges sejtfejlődéshez, és alapvető szerepet játszik az idegrendszer, valamint az immunrendszer fejlődésében. Segíti a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülését, megfelelő pótlásával pedig csökkenthető a gyermekkori cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kialakulásának kockázata. Az élet első 1000 napjának megnövekedett (a felnőttekéhez képest közel hétszer akkora) D-vitamin-szükséglete a természetes napfény mellett a korosztály igényeinek megfelelően kialakított gyerekitalokkal is fedezhető. A tehéntej fogyasztása nem segít a megfelelő pótlásban, bevezetését 1 éves korig érdemes kerülni.” – fejtette ki Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke és a MOOT főtitkára.

A 2016-os D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak (1500-2000 NE). A vastagbél- és az emlőrákban, valamint a csontritkulásban szenvedő betegek részére a folyamatos 800-1000 NE D3-vitamin-pótlást javasolják a szakemberek, míg a várandós anyák esetében a napi bevitelt 1000-2000 NE-re növelték.

 

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

A babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenkét éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket a szülés, a csecsemő gondozás, a gyermeknevelés, a családdá válás, az intézményekbe való beilleszkedés érintő sok-sok kérdésben, egészen az első osztályba lépésig.
Előző cikkÍgy tornázhatsz a gyermekágy ideje alatt!
Következő cikkCsok: online is beszerezhető a köztartozásmentességről szóló igazolás

1 KÉRDÉS

  1. Saját tapasztalat, hogy ennél többre van szükség.

    2011 novemberében laborvizsgálaton derült ki, hogy D-vitamin hiányom van, az alsó határérték fele volt csupán a szint.
    A háziorvos 1000 NE szedését javasolta. Másfél hónap után kontroll vérvizsgálat, gyakorlatilag meg sem mozdult. Többszöri ellenőrzés után napi 6000 NE-re álltam rá. Ezzel a dózissal tavasz közepére elértem a normál tartomány alsó határértékét. Nyárra sikerült egy jó középértéket.
    Innentől kezdve kb. fél évente ellenőriztettem a D-vitamin szintet, és a napi 3000 NE bizonyult alkalmasnak arra, hogy normális D-vitamin szint legyen mérhető. Mostanra évente ellenőriztetem, ez az adagolás jónak tűnik.

    Nem azt akarom ezzel mondani, hogy mindenkinek biztosan ez a jó adagolás, hanem egyrészt azt, hogy jó eséllyel az ajánlott 1500-2000 NE kevés, ha valakinek már kialakult hiánya van, másrészt pedig hogy egyénre szabottan, vérvétellel rendszeresen ellenőrizve kellene meghatározni, hogy mennyi is az annyi.

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.