Este hat után történik a legtöbb gyermekbaleset

gyerekbaleset

Minden kornak megvannak a maga veszélyei, hiszen folyamatosan tesztelik magukat a gyermekek. A probléma akkor jelentkezik, ha a képességek még nincsenek összhangban a kivitelezett akcióval. A legfontosabb a megelőzés, de ha bekövetkezett a baj, a pánik helyett sokkal inkább egy magabiztos felnőttre és gyors orvosi segítségre van szükség – hívta fel a figyelmet Kőnig Róbert gyermeksebész.

Ahol kisgyermek van a lakásban, ott úgy kell éni, mint egy munkahelyen, szigorú szabályokkal. Így fogalmazott a Szent János Kórház gyermeksebész szakorvosa az M5-ön látható Mindenki Akadémiájában tartott Gyermekkori sérülések, kezelés, vigasztalás című előadásában. Kőnig Róbert kijelentette: “Rendkívül fontos a megelőzés, de ha megtörtént a baj, kerülni kell a pánikot. Ha kórházba kell menni, érdemes előre tájékozódni az útvonalról, mert vezetés közben, idegesen ez már nehezebben megy. Fel kell készülni arra, hogy a váróteremben sokan lehetnek. Ajánlott vinni a gyermek kedvenc játékát, és ha szed valamilyen gyógyszert, azt sem szabad otthon hagyni. Jó, ha a szülő is felkészül arra, hogy esetleg bent kell maradni a kórházban.”

Másként kell kezelni a gyermeket, mint egy felnőttet

A gyermekek nem kicsi felnőttek – hangsúlyozta a szakorvos. Más a mentális, kognitív gondolkodásmódjuk, más összefüggéseket látnak, és emiatt más reakciókat is adnak. Van egy alapvető kíváncsiság az életükben, ami a körülöttük lévő ismeretlen és veszélyes világ felfedezésének vágyát jelenti. Ez a két tulajdonság teszi őket különösen sérülékennyé a környezetükkel szemben.

Tippek gyermekeink nyári biztonságáért

Tesztelnek, utánoznak

Minden kornak megvannak a maga veszélyei, hiszen folyamatosan képességeket tesztelnek a gyermekek. Amikor látják, milyen az, amikor mások járnak, futnak, késztetést éreznek, hogy utánozzák szüleiket. Ugyanakkor nem biztos, hogy erre már felkészültek, képesek megfelelő módon uralni a testüket, mozgásukat. A gyermekek először az anyának, apának akarják produkálni magukat, majd a korosztályukból akarnak kitűnni. Egy kisgyermek úgy érzi, ha a nagyobb testvér simán lemegy a lejtőn a biciklivel, akkor ő is képes rá, amit persze akkor akar kipróbálni, amikor nem látja senki. Ilyenkor történnek a balesetek. A gyermekekre jellemző szabályszegés emberi tulajdonság – fogalmazott a szakorvos.

Felnőttnél törés, gyermeknél hajlás

Jelentős testi különbség van a felnőttek és a gyermekek között. Nemcsak az, hogy kisebb a gyermekek súlya, hanem egészen más a vázrendszerük, szöveteik pedig rugalmasabbak, fejlődésben vannak. Ez a sérülés mechanizmusában, kezelésében másfajta megközelítést igényel. Ugyanaz az erőbehatás egy felnőttnél végtagtörést okozhat, míg egy gyermeknél hajlást vált ki. Ebből következik, hogy a sérüléseket másképp kell kezelni. Fontos tudni, hogy a kicsik csontjainak végén úgynevezett növekedési zónák vannak. Ezek tisztelete egy gyermeksebésznél nagyon fontos. Ha nem bánnak velük nagyon óvatosan, akkor növekedési zavar – túlnövés vagy alulnövés – jelentkezhet. Ezen kívül pedig a gyermekeknek van egy olyan regenerációs képességük, ami sokkal jobb, mint a felnőtteké. Például egy tompa hasi trauma egy felnőttnél akár műtétig is fajulhat, míg egy gyermeknél néhány napos kórházi megfigyeléssel is teljesen jól gyógyulhat.

Több a baleset a fővárosban

Átlagosan ezer balesetből száz gyermeket érint. Budapesten más a helyzet, ott duplázódik ez az arány. Ennek oka, hogy nagyobb a népsűrűség, és a fővárosi közlekedés sokkal nagyobb kihívások elé állítja a gyermekeket, mint egy kisebb városban, településen. Az is egyértelműen kiderül a statisztikákból, hogy a fiúk bátrabbak, serdülőkorban már háromszor annyi baleset éri őket, mint a lányokat. Ez a tendencia a későbbiekben is megmarad. A balesetek 40 százaléka otthon történik.

Életkoronként eltérő sérülések

0-12 hónapos korban a magasból esés fordul elő a legnagyobb arányban. És hogyan kerül magasba a baba? – tette fel a kérdést a szakember. A felnőtt teszi a pelenkázóra, az ágyra. Olyan pedig még nem fordult elő – fűzte hozzá -, hogy egy 6 hónapos baba előre jelezte, ma átfordul a hasára. Ezek az események mindig váratlanul érkeznek, de fel lehet rájuk készülni. Az első naptól kezdve meg kell szokni, hogy az egyik kezet mindig a babán kell tartani, és persze minden használati eszköznek a pelenkázó körül kell lennie. A franciaágy pillanatok alatt leküzdhető tereppé válik, az autóba és a babakocsira szerelhető babahordozókat sem szabad feltenni sehova. Sok baleset abból ered, hogy a gyermek rájön, milyen jó abban hintázni. Ahogy gyarapodik a súlya, lehintázza magát az asztalról.

1-4 éves korban a fejsérülések a leggyakoribbak. A gyermekek fejnehezek, ami azt jelenti, hogy a testükhöz képest a fejük nagyobb, magasabban van a súlypontjuk, könnyebben elesnek. Emellett nem alakult ki még bennük az a reflex, hogy ha esnek, kitegyék a kezüket. Emiatt csillapítás, tompítás nélkül ütik be a fejüket.

4-10 éves kor körül jönnek a felső végtagi sérülések. Ennek oka, hogy addigra megtanulják, hogy esésnél ki kell tenni a kezüket. A fiúk ekkor kezdenek versengeni, sportolni, jönnek az egyre komolyabb sérülések. A mászóka a könyöksérülések egyik vezető oka. Az is megfigyelhető, hogy a nagyobb balesetek délután 6 óra után történnek. Addigra elfáradnak a kicsik, csökken a koncentrációképességük. Ha a szülők, pedagógusok erre felkészülnek, a veszélyesebb akciókat ekkor már nem engedik meg.

A közlekedési balesetek egyharmada nyáron éri a gyerekeket

Egy kis dudor még nem nagy baj

A koponya az agy körül lévő nagyon erős, kemény páncél. Ezen belül van az agyszövet. Ezt a páncélt kívülről a bőr, a lágy szövetek fedik. Amikor valaki beüti a fejét, pillanatokon belül egy duzzanat alakul ki a gyermek homlokán. Ezek azért nagyok, mert nem tudnak máshova nőni, hiszen mögötte ott van a kemény koponyacsont. Ugyanez a duzzanat a combban sokkal jobban el tud bújni. Amikor megüti a gyermek a fejét, egy úgynevezett rázódás is bekövetkezik, amit az orvosok agyrázkódásnak hívnak. Ilyenkor egy lassulási energiát kap az agyszövet, és ezáltal egy kicsit megmozdul, összeütődik. Erre aluszékonysággal reagálnak a gyermekek. Ilyenkor ez nem nagy baj, mert ez az azonnali regenerációs válasz az agytól. A szédülés, hányinger sem veszélyes tünet. Az viszont igen, ha nem lehet felébreszteni a gyermeket, ha hány, nem jól lát, elájul. Ezek a tünetek komolyabb sérülést jeleznek, kórházi kivizsgálást igényelnek.

A fej mellett a felső végtag-sérülések fordulnak elő a leggyakrabban 0-18 éves korig. Ezek a kisebb horzsolásoktól a komoly, idegeket is érő sérülésekig terjedő problémák lehetnek. Ha felmerül a törés gyanúja, rögzíteni kell – akár egy vonalzóhoz, a játszótéren egy ághoz – a végtagot. Csak ezután szabad elindulni a kórházba a gyermekkel. Fel kell őt készíteni a vizsgálatokra. Ha ezt előre tudja, könnyebb lesz az orvos dolga. Az ilyen sérüléseket rögzítéssel kezelik. Régen csak a hagyományos gipszrögzítés állt rendelkezésre, ma már műanyag rögzítőket, vagy komplex, mozgatható, levehető, úgynevezett ortéziseket is gyártanak. Ha a rögzítés nem elegendő, helyre kell tenni a csontot. Ilyenkor helyi érzéstelenítést vagy altatást, műtéti eljárást választ az orvos.

Legfontosabb a megelőzés

Egyre gyakrabban találkozni fulladásos balesettel – hívta fel a figyelmet Kőnig Róbert. Mint mondta, ma már könnyű hozzájutni a felfújható medencékhez, egyre több kertben megjelenik az épített medence is. A medencénél érdekesebb dolog pedig nincs egy gyermek számára, már csak azért sem, mert tilos odamenni egyedül. Arra is oda kell figyelni, hogy az a gyermek, aki egy feszített víztükrű medencében jól úszik, nem biztos, hogy a Balatonban is hasonlóan magabiztos. Ráadásul, ha vizet nyel, bepánikolhat.

Így előzhetők meg a fulladásos gyerekbalesetek!

Nem ritka a harapásból eredő sérülés sem. Ez lehet állati eredetű, de akár a társaktól is be lehet szerezni ilyen sebet. A házillatok szájában lévő baktériumok szinte mindig fertőzést okoznak a sebben, ezekkel orvoshoz kell fordulni.

Az égés és forrázás is az elkerülhető balesetek közé tartozik. Ha a kandalló elé betesznek a szülők egy egyszerű korlátot, akkor a gyermek már nem tud a tűzhöz menni. Nagyon sok olyan égés fordul elő, amikor anya leteszi a teafőzőt a kilógó filterrel. Vagy be tud nyúlni a gyermek a tűzhelyen lévő edény alá.

Gyakori a lépcsőről leesés, legurulás is. A kicsik ilyenkor termetükből adódóan másfajta sérülést szenvednek, mint a felnőttek. A gyermeksebészek ilyenkor a tompa hasi sérüléstől tartanak leginkább. Egy ilyen mindig megfigyelést igényel, amit sok szülő fölöslegesnek tart, hiszen külsérelmi nyom nincs a gyermeken. Egy ilyen balesetet egyébként gyermekzáras ajtóval meg lehet akadályozni.

Klasszikus esetnek számít a könyökficam is. Ez úgy fordulhat elő, hogy miközben séta közben a gyermek meglát valamit, elindul az ellenkező irányba, a szülő pedig visszarántja őt. Ez a sérülés is elkerülhető, ha a gyermeknek inkább a vállát ragadja meg a szülő, az ugyanis egy rendkívül stabil ízület.

forrás: Mindenki Akadémiája / csalad.hu

Erről a témáról még a Balesetek rovatunkban olvashatsz többet!

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

A babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenkét éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket a szülés, a csecsemő gondozás, a gyermeknevelés, a családdá válás, az intézményekbe való beilleszkedés érintő sok-sok kérdésben, egészen az első osztályba lépésig.
Előző cikkMelyik jelölés mit jelent a naptejeken?
Következő cikkGyerekek is adományoztak beteg és rászoruló társaiknak

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..