Ételallergia, intolerancia, averzió? Így ismerheted fel őket!

Hazánkban, ahogy a világ más részein is évről-évre nő a táplálékallergiás megbetegedések száma. Egyes tanulmányok szerint a gyermekek 5-7%-a, míg a felnőttek 1-2%-a szenved táplálékallergiában, és gyakori jelenségnek számít az intolerancia és az ételaverzió is. Sokan összekeverik e három táplálkozással összefüggő probléma fogalmát. Az eligazodásban szakértőnk, Tibay Rózsa dietetikus, egészségtan tanár segít.

Allergia, intolerancia és averzió

Az ételallergia az immunrendszer egyik kóros válaszreakciója. Akkor fordul elő, ha az immunrendszer tévesen veszélyesnek ismer fel valamely ételösszetevőt – legtöbbször fehérjét vagy poliszacharidot –, és beindítja ellene a védekezési reakciót.  Másképp megfogalmazva a táplálékallergia a szervezet kóros immunreakciója egy – esetenként több – fehérjére. A leggyakoribb allergiát okozó ételek gyermekeknél a tej, tojás, a szójás ételek, a kagyló és a mogyoró. Az allergia veleszületett formája az atópia, vagyis veleszületett túlérzékenység. Ez a túlérzékenység jellemző általában azokra a családokra ahol egyik vagy mindkét szülő valamilyen allergiában szenved. Az atópia általában nem nőhető ki.

Az ételintolerancia – szemben az ételallergiával – nem az immunrendszer válasza, hanem az emésztőrendszeré. Ételintolerancia akkor fordul elő, ha egy étel valamely összetevője irritálja a beteg emésztőrendszerét, vagy az képtelen az összetevőt megemészteni. Enzimhiány, gátolt enzimaktivitás vagy úgynevezett biogén aminok jelenléte állhat a háttérben.

Az ételallergia tünetei minden egyes alkalommal megjelennek, bármilyen kevés adag elfogyasztása után. Az ételintolerancia tüneteinek megjelenése dózisfüggő: a tünetek addig nem jelennek meg, amíg a kérdéses ételből nem fogyasztanak nagyobb mennyiséget, vagy nem eszik azt nagy gyakorisággal.

yogurt-822747_640

Az intolerancia tüneteihez hasonló az averzió is (idegenkedés, undor valamitől), ezt nevezhetjük akár pszichés intoleranciának is. Gyakran találkozhatunk gyereknél azzal, hogy kóstolás nélkül érzelmi alapon a színe vagy állaga illata alapján elutasítanak ételeket. Ők a tipikus rosszevő gyerekek. Gyakran már az étel látványa is kiváltja a tüneteket, viszont, ha fel nem ismert formában fogyasztják, nem jelentkeznek a tünetek.

Hogyan alakulnak ki?

Az ételallergiák és ételintoleranciák között a különbség nem a kiváltó tényezőben van, hanem abban, hogy a tünetek létrejöttének eltér a mechanizmusa. Az allergiás megbetegedések kialakulását az örökletes és a környezeti tényezők együttesen befolyásolják.

Az örökletes tényezők jelentőségét bizonyítja a halmozott családi előfordulás. Azoknál a családoknál, ahol mindkét szülő anamnézise allergiára pozitív, ott a gyermekeknél az allergia gyakorisága a 60-80%-ot is elérheti. Egy pozitív szülő esetén 2-3-szor, két pozitív szülő esetén 4-5-ször gyakoribb a táplálékallergia, mint negatív szülők esetén.

A csecsemőkori allergia kialakulásának további (környezeti) tényezői:

  • Az anyatej táplálás korai elhagyása
  • Idegen fehérje (tehéntej, tojás) korai étrendbe iktatása
  • A bejutott antigén mennyisége és gyakorisága
  • A csecsemő immunrendszerének éretlensége
  • IgA hiány
  • A gyermek környezetben dohányzás, háziállat tartása, környezet szennyezés

Csecsemő- és kisgyermekkorban a felnőttekéhez képest kisebb teljesítőképességű emésztőfunkció, a bélfal fokozott áteresztőképessége a táplálék-alkotórészekkel szemben, valamint a tolerancia bizonytalansága nagymértékben hozzájárul az ételallergiák kialakulásához, ezért a táplálékallergiák kisgyermekkorban gyakoribbak.

milkshake-275495_640

Az egyik legtöbb problémát okozó allergén gyermekkorban a tejfehérje. Míg a 90-es években a gyermekek 44%-a, napjainkban csupán 9-10%-uk növi ki a tehéntejfehérje-allergiát. Egyre növekszik azoknak a száma, akik 1 éves koruk után is tünetet mutatnak, vagyis akiknél a tejallergia továbbra is fennáll.

Melyek az úgynevezett fő allergének?

Összességében a táplálékallergiák 90%-át 8 nagy allergén csoport okozza. Ha esetleg újra előbukkannak az allergiás tünetek, akkor ezek között érdemes elsősorban keresgélni.

  • Tejtermék
  • Tojás
  • Földimogyoró
  • Fán termő csonthéjasak, olajos magvak
  • Hal
  • Tengeri herkentyű (rákok, kagylók, stb)
  • Szója
  • Búza

Mik a táplálékallergia tünetei?

A táplálékallergia a tünetek széles skáláját mutathatja. A tünetek az allergént tartalmazó étel elfogyasztása után különböző időpontokban jelenhetnek meg. A korai tünetek közvetlenül az allergiát kiváltó élelmiszer fogyasztása után néhány perccel: hányás, hasmenés, véres-nyákos székletürítés, bőrkiütés, viszketés, kipirulás, ekcéma – atópia orrfolyás, súlyos esetben hirtelen vérnyomásesés, az ajak duzzanata, gégevizenyő – anafilaxiás sokk.

A késleltetett reakció tünetei az allergénnel való találkozás után 4-12 órával alakulhatnak ki, ezek lehetnek apró, piciny bőrbevérzések (purpura), fejfájás, migrén, székrekedés. A késői tünetek az allergént tartalmazó élelmiszer fogyasztása után napokkal, hetekkel jelennek meg, gyakori hasfájással, nyugtalansággal, bőrkiütéssel, fejfájással, fülcimpa berepedéssel, fáradékonysággal, viselkedési zavarral, súlyfejlődés lassulásával járnak.

Ha megvan a diagnózis, mit tehetünk?

A diagnózis megállapításának menete általában a következőkkel zajlik: anamnézis felvétel, táplálkozási és tüneti napló, eliminációs diéta, pick teszt, vérvizsgálatok és H2 kilégzési teszt.

A táplálékallergiák kezelésének ma ismert egyetlen mondja az úgynevezett táplálék allergének kiiktatása az étrendből. Ez az étrend a köznyelven mentes étrendnek nevezett diéta. A mentes étrendeket sokszor életünk végéig szükséges tartani.

Kinőhető-e a táplálékallergia és/vagy az intolerancia?

A gyermekkorban kialakult és diagnosztizált táplálékallergia az esetek 9-10%-ban iskolás korra kinőhető. A gyermekek, főleg a kisgyermekek szervezete nagyon rugalmas, sok esetben meglepően jól képes alkalmazkodni. Ezért a korábban allergénként jelentkező anyagokat is megtanulja tolerálni. Remény lehet a terápiában továbbá az úgynevezett orális immunterápia is.

Tibay Rózsa dietetikus, egészségtan tanár
Kérdezd szakértőnket>>

 

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

Dietetikusnak tanultam de előtte gyermekorvosi asszisztensként dolgoztam. A főnökömtől megtanultam, hogy szinte minden betegség, baj visszavezethető a nem megfelelő táplálkozásra, táplálásra. 2004-ben elvégeztem Pécsen az egészségtan tanári szakot. Kérdéseiteket táplálék allergiák, egyéb gyermektáplálási kérdésekben várom. Szívesen válaszolok hozzátáplálással, várandósság és szoptatás alatti étkezéssel kapcsolatos kérdésekre, táplálkozástani szempontból. Elhízott gyerek fogyókúrájával is foglalkozom. Illetve alternatív táplálási módokkal: pl: gyermekkori vegetarianizmus. Fordulhattok hozzám jó evő és rosszevő gyerekekről szóló kérdésekkel.
Előző cikkSuszter-Pártay Timea, korai nyelvi fejlesztő
Következő cikkVeszélyes csecsemő- és kisgyermekruhákat tiltottak be

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..