Fáj-e a születés?

Azt mindenki tudja, hogy a szülés fájdalmas az anyának. De vajon a babára hogy hat ez a folyamat? Mit érez a világra pottyanó csöppség?

Sajnos nem tudunk interjút készíteni egyetlen újszülöttel sem, így csak a szívfrekvencia monitorozására és a józan eszünkre vagyunk utalva, amikor arról gondolkodunk, mit érez egy csecsemő születés közben.

A születés élménye

A magzat a szülés előtti hetekben felveszi a szinte egyetlen lehetséges pozíciót, ami ezen a szűk helyen lehetséges: fejével beilleszkedik a medencebemenetbe, és várja a megfelelő pillanatot, hogy előbújhasson. Amikor a méh elkezd ritmusosan összehúzódni, a magzat bepréselődik a szülőcsatornába. A megszokott környezetének ilyen hirtelen megváltozása valószínűleg félelmet ébreszt benne. Félelmetes lehet számára a méhizomzat ilyen mértékű összehúzódása. Az élmény hasonló lehet ahhoz, mintha egy szűk barlangjáraton kellene átkúsznunk úgy, hogy minden irányból szorítás és préselés hat ránk. Bár a babának mindössze néhány centit kell megtennie, de ez gyakran hosszú, keserves órákig tart. Előrehaladását megkönnyíti a testét fedő magzatmáz, ami csökkenti a súrlódást. Akkora nyomás nehezedik a kicsi felsőtestére, hogy a tüdejéből kipréselődik a magzatvíz. Ez teszi majd lehetővé az első levegővételt odakint.

Adrenalinlöket

Nem tudjuk pontosan, csak józan ésszel gondoljuk, hogy ez a fajta prés nem lehet kellemes élmény, sőt mi több kifejezetten ijesztő, fájdalmas és magányos érzés lehet. A szívfrekvencia monitorozásával azt viszont pontosan látják az orvosok, hogy mikor gyorsul, mikor lassul a magzat szívverése, és ez jól jelzi a kicsi izgalmi állapotát is. Azt is pontosan tudjuk, hogy a baba mellékveséjéből hatalmas mennyiségű adrenalin szabadul fel. Egészen pontosan a szülés alatt a magzat andrenalinszintje kétszerese az anyáénak, akiről pontosan tudjuk, hogy hatalmas stresszt és fájdalmat él át. Az adrenalin hatása sokrétű: a fájdalomérzet csökkenése mellett a belső szerveknek a méhen kívüli életre való utolsó felkészítését is elvégzi. Gyakran tapasztalják a szülészeteken, hogy az egyébként kimerült újszülött a megszületést követően még órákig nem képes elaludni, mert pezseg benne az adrenalin.

Hideg világ

Infinety hirdetés

Amikor a baba végre kipréselte magát a szűkös szülőcsatornából, egy hideg, hangos és fényes világ várja. Az anyaméh tompított világítása és hangjai után az adrenalintól felturbózott érzékei egyébként is fokozottabban érzékelik a külső ingereket. Így nem csoda, hogy az újszülött első megnyilvánulása ijedt sírás. Ráadásul megtörténik az első lélegzetvétel is, és a vérkeringését leválasztják az anyáéról. Túl sok a változás és az inger a fejletlen idegrendszerrel érkező kis jövevénynek.

Komplikációk

Láthatjuk hát, hogy egy sima, problémamentes születés sem egy kéjutazás az újszülött számára, hát még ha komplikációk következnek be szülés közben. A legtöbb szülészeti beavatkozás traumatikus lehet anyának, gyereknek egyaránt – bár megmentheti mindkettőjük életét. Kutatók azt figyelték meg, hogy azok a babák, akiknek a születése során komplikációk léptek fel, később sokkal többet sírtak mint szerencsésebb társaik, és később, gyerekkorukban hajlamosabbak voltak érzelmi vagy viselkedésbeli zavarokra.

Vannak kutatók, akik azt állítják, hogy az első hetekben sokat síró kisbabák a rengeteg zokogással a születésük közben elszenvedett stresszt vezetik le, és a saját traumájukat ily módon gyógyítják.

Fotó: pixabay.com

Szólj hozzá Te is!

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!