Folytatódik Geréb Ágnes pere

gerebagnes180x180-80x80.jpg
Védőbeszédekkel folytatódott csütörtökön a Fővárosi Bíróságon Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász és társainak pere. A vádlottak kegyelmi kérelemmel fordultak a köztársasági elnökhöz arra hivatkozva, hogy az otthonszülés szabályai kialakulóban vannak.
A bíróságon 2010. június 8-án kezdődött meg Geréb Ágnes és négy társa büntetőpere. Az ügyészség négy otthonszülés miatt emelt vádat maradandó fogyatékosságot eredményező, továbbá halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntette, valamint foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt. Geréb Ágnes felelősségét három, Király Ágnesét kettő, Frigyes Júliáét, Németh Mónikáét és Schanda Mónikáét egy-egy ügyben vetették fel.
A bíró a tárgyaláson közölte: a vádlottak kegyelmi kérelemmel fordultak Schmitt Pál köztársasági elnökhöz; arra hivatkoznak, hogy az otthonszülés szabályai kialakulóban vannak.

A tárgyalás végén dr. Geréb Ágnes és vádlott-társai az otthonszülésről és a kialakuló szabályozásról beszéltek.

„Bizonyos helyzetekben mindenki egyforma, bőre színétől, pénzügyi helyzetétől és foglalkozásától függetlenül. Az egyik ilyen a szülés, a szülés közeli állapot. Felemelő ezen az úton elkísérni az asszonyokat és együtt lenni velük ott, ahol legjobb szakmai tudásunkkal és teljes jelenlétünkkel segíthetünk nekik abban, hogy semmilyen külső körülmény ne zavarja őket. Így átérezhessék azt a bizonyos egyformaságot, egyenrangúságot, és így tudják fogadni, útnak indítani a kisbabájukat.” – mondta Geréb Ágnes, aki a legutolsó, otthonszüléssel kapcsolatos őszi ügy óta először előzetes letartóztatásban, jelenleg házi őrizetben várja az ítéletet.

Az orvosnő az egy hete elhunyt Ranschburg Jenő pszichológus, gyógypedagógus otthonszülésről megfogalmazott gondolatait is idézte, aki az április 7-ei Otthonszülés napjának egyik előadója lett volna, azonban hirtelen bekövetkezett halála miatt csak néhány mondat maradt tervezett beszédéből. Geréb Ágnes olvasta fel sorait, amelyekben Ranschburg előadásának témájáról ír:

„A legszívesebben a “kreativitás diszkrét autonómiájáról” beszélnék. Arról, hogy úgy érzem: az otthonszülés utolérhetetlen kiváltsága, hogy megteremti azokat az intim és biztonságos feltételeket, melyek között az alkotó zavartalanul fordulhat önmaga és születő műve felé. Arról, hogy ez a kreatív egyedüllét (nem magány!) mennyire nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nő önmagára, mint alkotó személyre ismerjen – hogy teremtsen, és ne csak történjenek vele a dolgok – és tarthassa a kapcsolatot a művel, melyet létrehoz.”

Az otthonszülés szabályozatlan voltát kihangsúlyozva dr. Pelle Andrea ügyvéd is rámutatott perbeszédében arra a körülményre, mely szerint nem állapítható meg, hogy a vádbeli időszakban az otthonszülés nem volt engedélyezett, mint ahogy az sem, hogy az intézeten kívüli szülés annak veszélyeztető volta miatt elvetendő. Pelle szerint kizárható az a feltételezés is, hogy bárki büntetőjogi relevanciájú szakmai szabályszegést valósított volna meg pusztán azzal, hogy tervezetten intézeten kívüli szülésnél közreműködött, ahelyett, hogy szülés megindulásakor mentőt hívott volna.

„2011. március 3-án a kormány elfogadta az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól szóló rendeletet, mely 2011. április 1-én lép hatályba, és a 2011. május 1-ét követő szülésekre kell alkalmazni. Abban biztosak lehetünk, hogy amennyiben Geréb Ágnes és a Napvilág Születésház illetve más, az otthonszüléssel is foglalkozó szervezetek nem hallatják a hangjukat, ha nincs több ezer nő, aki a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalásának üzenetét elutasítva az intézeten kívüli szülést választja, akkor ez a rendelet 20 év után sem születik meg, mivel arra hivatkoztak volna, hogy Magyarországon az otthonszülésre nincs igény.

(…) Azon túlmenően, hogy a nemzetközi ajánlások a várandósok megalapozott döntésének tiszteletben tartását írják elő, a szülés kétféle modellje, a kórházi és az úgynevezett bábai modell közötti állami különbségtétel, s az előbbi előnyben részesítése sérti az önrendelkezés jogát, hiszen alkotmányosan igazolhatatlan módon lehetetlenítette el az intézeten kívül tervezett szüléseket, s így szükségtelen és aránytalan módon korlátozza az emberi méltóságból fakadó önrendelkezés jogát. Nincs olyan alkotmányos jog vagy cél, amely indokolttá tette volna a tervezett intézeten kívüli szülés választási lehetőségének kizárását vagy ellehetetlenítését.” – mondta az ügyvédnő.

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

A babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenkét éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket a szülés, a csecsemő gondozás, a gyermeknevelés, a családdá válás, az intézményekbe való beilleszkedés érintő sok-sok kérdésben, egészen az első osztályba lépésig.
Előző cikkFuture Home – a környezettudatos jövő
Következő cikkA praktikus gyerekszoba

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..