Az asztma manapság az egyik leggyakoribb krónikus gyerekkori betegség. Nincs kétségbeejtőbb látvány egy szülő számára, mint amikor azt látja, hogy a gyereke fulladozva kapkod levegőért, és percről percre romlik az állapota. Ahhoz, hogy ezt a szörnyű tapasztalatot elkerüljük, érdemes tisztában lenni az asztma első jeleivel.
Az asztma első jelei
Az asztma tulajdonképpen a hörgők átmeneti beszűkülését jelenti, ami azzal a következménnyel jár, hogy a gyerek nem jut elegendő levegőhöz. Az asztma nem gyógyítható, de jól kezelhető, karban tartható betegség. Azt szokták mondani, hogy kamaszkor tájékán a gyerekek kétharmada „kinövi”. Valójában inkább arról van szó, hogy ebben az időszakban inkább tünetmentes lesz a gyerek, és általában felnőttkorban visszatérnek a panaszai.
Az asztma tünetei már egészen kicsi gyerekkorban is világosan felismerhetőek. Érdemes odafigyelni akkor, ha egy légúti fertőzés során vagy után, esetleg fizikai megterhelés hatására száraz, kínzó köhögésrohamok kezdődnek. Az is előfordulhat, hogy a köhögés végén sűrű, áttetsző, tapadós nyákot is felköhög a gyermek. A súlyos asztmás rohamhoz nehézlégzés is társulhat. A kilégzés megnyúlik, gyakran jól hallható sípolással jár. Ne hagyjuk figyelmen kívül, ha a gyerek ugrálás, futkosás után nehezen kap levegőt, köhög, fáradékonyságra panaszkodik.
Teendők roham esetén
Az asztmás roham szörnyen ijesztő tud lenni, különösen, ha először fordul elő. Nagyon fontos, hogy a szülők őrizzék meg a nyugalmukat. Nagy a baj, ha a légzésszám percenként csecsemőknél az ötvenet, kisgyerekeknél a negyvenet meghaladja. Ha a kicsi orrszárnyai mozognak levegővétel közben, ha a bordaközök behúzódnak mindeközben, esetleg elkezd lilulni a szája, azonnal hívjunk mentőt!Ilyenkor semmiképpen ne fektessük le, inkább ültessük, mert így könnyebben tud lélegezni.
Az asztma okai
Az asztma többnyire kisgyerekkorban kezdődik, de az esetek ötödében már csecsemőkorban is előfordulhat. Az orvosok megkülönböztetnek allergiás és nem allergiás eredetű asztmát. A rohamot kiválthatja, ha a gyermek allergénnel találkozik (poratka, penészgomba, pollenek, állati szőrök, ételek). De gyakori kiváltója lehet légúti gyulladás, fizikai megterhelés, hirtelen időjárás-változás, a levegő szennyezettsége (füst, por, vegyi anyagok) és pszichés stressz. Asztmára hajlamosító tényező, ha a családban többen is szenvednek allergiás megbetegedéstől, illetve koraszülöttség esetén. Ez utóbbi esetben nem az immunrendszerben keresendő a hiba, hanem arról van szó, hogy a tüdő fejlődése a korai szakaszban károsodott. De asztmát válthatnak ki a gyakori légúti fertőzések, gyulladások is.
A kivizsgálás menete
Mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha arra gyanakszunk, hogy a gyermekünk asztmás. Sokszor már a háziorvos is meg tudja állapítani az asztma fennállását azzal, hogy meghallgatja, megkopogtatja a gyerek mellkasát. Az alapos diagnózis felállításához viszont szükség lehet mellkasröntgenre, vérvételre is. Ha allergiás asztma gyanúja áll fenn, mindenképpen szükséges az allergia kivizsgálása is. Kétéves kor alatt bőrpróba nem végezhető, csecsemők, kisgyerekek esetében vérvétellel szokták megállapítani az allergéneket. Nagyon fontos a légzésfunkció mérése is, melynek során a ki- és belégzés mélységét vizsgálják. Ez a vizsgálat 6-7 éves kortól végezhető, és teljesen fájdalommentes.
Grafika: pixabay.com
