A dundi óvodás cuki, a termetes iskolás jó húsban van – a kövér felnőtt pedig beteg? A nyugati világ egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívása az „elhízás-járvány”, amelynek megfékezéséhez Sasvári-Szekeres Anita, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa, a gyermek dietetika specialistája szerint teljes szemléletváltásra van szükség már a fogantatástól.
A magyar iskolások ötöde túlsúlyos
Jó hír, hogy Magyarországon 2010 óta nem nőtt a túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya, de minden ötödik magyar kisiskolás még mindig túlsúlyos vagy elhízott – áll az Országos
Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közleményében. Ebből az is
kiderül, hogy a 31,5 millió, 5-19 éves gyerek adatai alapján, amelyet az Egészségügyi
Világszervezet (WHO) és az Imperial College London kutatói vizsgáltak meg,
Magyarországon a 6-8 éves gyerekek több mint 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ezen belül a fiúknál 20,5, a lányoknál 21,9 százalék ez az arány.
Ezzel hazánk az erről szóló 200-as világlistán – amely az elején a legrosszabb eredményű
országok állnak – a túlsúlyos lányok tekintetében a 99., az elhízott lányok arányát illetően a
85. helyen áll. A fiúknál az 50. és az 54. helyet „értük el”.
Ki számít túlsúlyos gyereknek?
Már gyermekkorban alkalmazható a testtömeg-index (BMI), mint mérőszám, azonban a
szakemberek gyakran inkább a testzsír meghatározására törekszenek valamilyen noninvazív módszerrel (tűszúrás, mintavétel nélkül). gyermekkorban elsősorban percentilis táblázatot használunk a tápláltsági állapot meghatározásához. (A percentilis érték azt mutatja meg, hogy az azonos életkorban lévő, azonos nemű gyermekek hány százalékának kisebb a testtömege, a testmagassága, egyéb paramétere az általunk megadottnál.) Ezeket a táblázatokat és görbéket sok ezer gyermek adatainak megfigyelésével összesítette a Központi Statisztikai Hivatal, és arra ad választ, hogy a magyar baba magasságának és súlyának fejlődése miként oszlik meg. Esetenként a bőrredő mérés is alkalmazható, amikor rendszerint öt ponton megmérik a bőrredő vastagságát és megfelelő képlettel kiszámítják a testzsír mennyiségét. Gyermekkorban fiúk esetében akkor beszélünk
túlsúlyról, ha 25 % fölötti a testzsír aránya, lányoknál pedig akkor, ha meghaladja a 30 % -ot.
Rizikós életszakaszok
A szakértők szerint vannak bizonyos, az elhízás szempontjából veszélyes életszakaszok,
amikor érdemes még inkább odafigyelni a kockázati tényezőkre.
1. Intrauterin (méhen belüli) élet
Elég csak arra gondolni, hogy a cukorbeteg anyák magzata nagyobb súlyú, hiszen az
inzulinnak jelentős hatása van a méhen belüli életben kialakuló zsírsejtszámra és a
növekedésre. Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy a kismama hogyan táplálkozik: egy túlsúlyos vagy elhízott anyának nagy valószínűséggel nagyobb súllyal fog megszületni a gyermeke és ez már intő jel.
2. Csecsemőkor
Egyre nagyobb a hathónaposnál fiatalabb, tápszerrel táplált csecsemők aránya a
szoptatottakhoz képest, ezáltal sokaknál nem érvényesül az anyatej elhízást csökkentő hatása.
Azonban tévedés azt gondolni, hogy a modern tápszerek mindenképpen elhízást okoznak,
inkább a túletetés jelentheti a problémát, ami anyatejjel és tápszerrel is megtörténhet. Sok szülő hajlamos azt gondolni, ha sír, bizonyára éhes a baba. Ezért aztán minden alkalommal megetetik gyermeküket, függetlenül attól, valóban éhes-e, esetleg más problémája van, esetleg egyszerűen csak unatkozik. Mindez nagyon kockázatos lehet, hiszen könnyen rögzülhet a babánál, hogy a problémákra az étel jelenti a megoldást.
3. Prepubertás és kamaszkor
Bizonyos tanulmányok szerint kora gyermekkorban és kamaszkorban különösen nagy
rizikónak vannak kitéve a gyerekek az elhízás szempontjából, mert ebben a két növekedési
szakaszban kalóriában gazdag, túl bőséges étkezéssel (és a kamaszok közt divatos junk food-dal) megsokszorozható a zsírsejtek száma. Ez a teória azonban a mai napig vitatott, hiszen – bár az nem vitás, hogy a súlytöbblet kialakulásánál megnő a zsírsejtek tömege – az eddigi kísérletek inkább azt igazolják, hogy elsősorban az intrauterin életben, illetve valamivel a születés utáni időszakban növekszik a zsírsejtszám. Ezen elmélet hívei úgy vélik, hogy „csak” a zsírsejtek térfogata, a zsírsejtben elraktározott triglicerid az, ami súlygyarapodás esetén növekszik.
Elhízott gyerek – kövér felnőtt
A gyermekkori elhízás és a felnőttkori túlsúly között egyértelmű az összefüggés. Egyes
kutatások szerint már kétéves kor előtt kiderül, hogy valakiből túlsúlyos felnőtt lesz-e.
Ezernél is több túlsúlyos gyermeket és kamaszt vizsgáltak meg, és az derült ki, hogy a
túlsúlyos kamaszok fele már kétéves kora előtt is túlsúlyos volt, ötéves korára már a
vizsgáltak 90 százaléka, tízévesen pedig már mindegyikük.
A gyermekkorban jelentkező rizikófaktorok – bár valójában nem okoznak tünetet –
bizonyítottan jelentkeznek. Azoknál az elhízott gyerekeknél, akiknek nincs endokrin
betegségük, akik egyszerűen az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény
életmód miatt híztak el, már találkozhatunk másodlagos zsíranyagcsere zavarokkal.
Ezen kívül nagy arányban alakul ki náluk a megzavart cukoranyagcsere, ami a
tünetmentes ugyan, de a 2. típusú cukorbetegség előszobáját jelenti – ismerteti Sasvári-
Szekeres Anita, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa, a gyermek dietetika
specialistája. – A szülőknek ilyenkor nem szabad homokba dugniuk a fejüket, azzal
segítenek a legtöbbet a gyermeküknek, ha szakértő irányítással, tehát személyre
szabott étrenddel és mozgásprogrammal megpróbálják normalizálni a testsúlyt.
