Mindannyiunkra – akaratlanul is – mérhetetlen mennyiségben zúdulnak a képernyőről és a címlapokról egynyári celebjeinek lágy tónusú, csupa öröm-ragyogás képei, miközben habos-babos ruhában vagy éppen mezítlábas pufi tappancsok és őszinte babamosolyok kereszttüzéből üzenve tekintenek ránk a tökéletesen makulátlan smink mögül: „Íme napjaink anya-ideálja, íme maga a tökéletesség!” Egyetlen percig se dőlj be a látszatnak! Bár az anyaság vitathatatlanul csodálatos érzés, ám sok minden rejtőzik meg láthatatlanul a púder alatt.
Egy kisbaba érkezése először fenekestől forgatja fel egy nő életét. Aztán meg még jobban!
Mert az érkezésével alapvetően megváltozik a családok addigi szerkezete. A korábbi – jó esetben összeszokott – párost egy harmadik személy állandó jelenléte egészíti ki, s ebből egyértelműen következik, a figyelem megosztottsága.
Felborul a mindennapi rutin, beszűkül a mozgástér, csökken a kommunikáció, csupa addig ismeretlen feladatok várnak ránk, anyákra – ráadásul a legváratlanabb pillanatokban –, és elkezd kicsúszni a kezünk közül, és egyre ádázabb ellenségünk lesz az idő.
Ha nem is törvényszerű, de teljességgel elfogadható, hogy a hirtelen jött változáshoz való alkalmazkodás az édesanyától némi időt kíván.
Vagyis nincs semmi probléma, ha nem megy egyből minden, mint a karikacsapás!
Amennyiben kezd kellemetlen érzésünk lenni attól, hogy nem tudjuk belakni új szerepünket, és állandósulni látszik ez a kényelmetlen lelkiállapot, akkor mindenképpen érdemes alaposan végig gondolni néhány dolgot.
1., Tetszik vagy sem, helyettünk eleinte az újonnan érkezett csöppség fogja diktálni a tempót, és nekünk teljességgel alkalmazkodnunk kell ehhez az étvágya okozta új alvási rendhez. Persze vannak szerencsések, kiknek a babái már elég hamar képesek átaludni az éjszakát, de nem ez a jellemző.
2., A fáradt anya, nyűgös anya. Éppen ezért, ha húzósnak érzed a végeláthatatlan éjszakai menetet, nyugodtan dőljél le napközben, mikor a kicsi is alszik.
3., Eleinte próbáld csak délelőttre és délutánra osztani a napot, pontosabb idő behatárolást ne adjál a tervezett programokhoz.
4., Később próbáld úgy szervezni a napjaitokat, hogy a kötelező vásárláson túl olyan helyre is kimozduljatok rendszeresen, ahol hasonló helyzetben lévő anyukákkal találkozhatsz. Bár a kiesett munkahelyi kommunikációt nem tudja teljességgel pótolni, de fel fog tölteni a velük való beszélgetés.
5., Ha már kicsit nagyobbacska a babád, kérj segítséget a nagyszülőktől vagy az ismerősöktől, és próbáld megszervezni, hogy néha egyedül is kimozdulhassál. Csak azért mert kisbabád született, nem kell leépítened teljesen a baráti kapcsolataidat.
6., És ugyan a végére maradt, de nagyon-nagyon fontos: Nem várhatjuk el egyetlen férfitól sem, hogy teljességgel megértsen és átérezzen egy olyan szituációt, melyben még sosem volt része. Sokesetben amit ő érez, az a fokozott felelősség, a figyelem megosztottsága, a „másodrendűség”, az elhagyatottság. Éppen ezért hálás lesz érte, ha érzi, hogy nem feledkeztél meg róla sem! Ha eleinte nem is tudtok esténként kettesben kimozdulni, akkor akár egy szál gyertya is meghitté varázsolhatja az estéteket a vacsoraasztalon.
GYES-en lenni – pestiesen szólva – nem mindig leányálom!
A nagyszerű és örömteli pillanatokat néha beárnyékolhatja a fáradtság, a ki nem mozdulás, a lecsökkent kommunikáció, a hirtelen felhalmozódott sok új feladat és a velük járó felelősség.
A legfontosabbnak azt tartom, hogy merd felvállalni és elmondani az érzéseidet, a vágyaidat vagy akár a félelmeidet, és ne akarj megfelelni a külvilág által kreált álom-anyáknak.
Légy önmagad, alakítsd ki a saját szokásaitokat!
Ne feledd, az anya Te vagy, ezt a történetet nem írhatják mások helyetted!
Erről a témáról a Psziché rovatban olvashatsz többet!
fotó: Freepik
