Hogyan lesz a gyermekemből Olvasó?

Az olvasóvá válás útját meséléssel, közös énekléssel, mondókázással lehet kikövezni. Ehhez nyújtunk segítséget és konkrét ötleteket cikkünkben.

A mesélés hatásairól ódákat lehetne zengeni. Megnyugtatja a gyermeket, erősíti a szülő – gyermek kapcsolatot, fejleszti a gyermek fantáziáját, szövegértését, bővíti szókincsét. Emellett a mesékben a kicsi a szereplőkkel azonosulva találkozhat különböző helyzetekkel, érzésekkel, vágyakkal, problémákkal és megoldásokkal is.

Mit lát tőlem a kicsi?

ID-10063643
www.freedigitalphotos.net

Az olvasóvá nevelés már egészen kicsi korban, a családban elkezdődik. A gyermek egyrészt akaratlanul is azonosul a szülőkkel, spontán átveszi a viselkedésmódjukat, másrészt tudatosan is igyekszik olyanná válni, mint szülei. Az első és alapvető feltétele az olvasóvá nevelésnek tehát a példamutatás. Ha a gyermek otthon azt látja a szüleitől, hogy gyakran és örömmel olvasnak, a könyvek és olvasás szeretetét ő is átveszi, és természetesnek fogja tartani.

Mese, mese mátka, Pillangós madárka…

„A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét. A sok mesét hallgató gyermek későbbiekben is jó (értő és élvező) olvasóvá lesz.” – fogalmazza meg Vekerdy Tamás. A beszédértés, beszédtanulás, hallott szöveg értése, a nyelvi tudatosság kialakítása mind olyan alap, amelyre később ráépül az értő és élvező olvasás. Ezért is fontos, hogy gyermekünkhöz csecsemő korától kezdve sokat beszéljünk, amit meséléssel, énekléssel, mozgással és játékkal összekötött mondókázással tehetünk színesebbé.

A magzatnak is mesélhetünk, énekelhetünk. A pocaklakók már ekkor kezdenek megismerkedni az anya hangjával, melynek csengése, felismerése nyugtatólag hathat a picikre, és erősítheti az anya – gyermek kapcsolatot. A síró csecsemőket is vigasztalhatjuk verssel, dallal. Ha eleinte nem is értik, a ritmusa, a zeneisége megnyugtathatja, megragadhatja őket.

Először a képeskönyvek, lapozgatós könyvek képei kelthetik fel a fantáziájukat. Ezek az illusztrációk lehetőséget adnak arra, hogy meséljünk a képekről: mi a neve annak, ami rajta van, mi az, amit csinál, mi történik vele.

Nagyon fontos megvárni a megfelelő pillanatot, és úgy alkalmat teremteni a mesélésre, hogy a gyermek is vágyik rá. A könyvek „közös” használata, a felolvasás csak akkor hatásos, ha mindkét fél örömét leli benne. Ha a kicsinek nincs hozzá kedve, kötelezően lett leültetve, rossz élményei maradnak meg a könyvekről.

De mit tegyünk, ha a gyermek magától nem érdeklődik a könyvek iránt?

óvodai-beszoktatás
Vackor Óvoda, Környe

– Szerintem az a fontos, hogy sokféle könyvvel, irodalommal megkínáljuk a gyerekeket. Legyenek a könyvek az életterük részei: oda tudjanak menni a polchoz, adott esetben ők vehessék le az aznapi mesét, maguk is megnézhessék és lapozgathassák őket. Játszhatunk is a szövegekkel!

Nem kell minden könyvnek betűkkel tele lennie. Az is adhat igazi könyvélményt, ami inkább játék, mint olvasmány, pl. a Pötty könyv. A mai gyerekek képi világa, témaválasztása, dinamikája már nagyon más, mint amiben mi szülők felnőttünk. Mégis sokszor saját gyerekkori olvasmányainktól reméljük, hogy a gyerekeinket is izgalomba hozzák. Pedig számos kortárs alkotás van, ami inkább kiszolgálja a mai gyerekek világát. Azt gondolom, hogy engedni kell a nyomásnak, de legalábbis megmutatni nekik több féle könyvet, és lehet, hogy az egyikből szerelem lesz – mondja Fodor Zsuzsa, a Rainbow Könyvközösség egyik megálmodója.

Mit, mikor meséljünk?

Az esti olvasást semmi esetre se hagyjuk ki, ha a kicsi látszólag nem is figyel oda, mert közben matat vagy játszik, akkor is olvassunk rendületlenül. Eljön a nap, amikor kiveszi a könyvet a kezünkből és maga folytatja a történetet, mert nem bírja kivárni a másnapi folytatást – mondja Fodor Zsuzsa.

Nagyon fontos azonban a megfelelő könyv és mese kiválasztása. A jól megválasztott könyv megfelel a gyermek érdeklődésének, és életkori sajátosságaihoz, képességeihez is igazodik.

Az első könyvek feladata: felkelteni a kicsik figyelmét, megteremteni a könyvélményt, megtanulni a lapozást, találkozni a színekkel és a formákkal. Itt a mese csak nagyon minimális szerepet kap, a mondókák, versek sokkal jellemzőbbek, és jobban le is kötik őket. Nagyon rövid, egyszerűbb mesékkel lehet próbálkozni, de a képeskönyv jelleg a meghatározó.

Keményborítós, keménylapos könyvekkel kezdjünk, mert csak 2 éves kor után tanulnak meg igazán lapozni a gyerekek. Nagyon jók a kis alakú, könnyen kézbe fogható könyvek, amikkel egyedül is megbirkóznak, de jók a böngésző típusú, nagy alakú, sűrűn rajzolt könyvek is, melyek 1,5-2 éves kortól ajánlottak – meséli Zsuzsa, aki konkrét könyvötletekkel is elhalmoz minket:

495427_84611774
www.freeimages.com

– Mi – a Rainbow Könyvközösség – hiszünk abban, hogy sokféle stílusú, grafikájú, elrendezésű képeskönyvet érdemes mutatni a gyerekeknek, melyekkel tágítható a vizuális világuk. Nagy kedvenceink ebben a korkategóriában: Babageometria, A róka zoknija, Csiri-biri tornatár, A telhetetlen hernyócska, Ottó a városban, Kerekítő sorozat, Maszat sorozat.

– Nagyon nagy lépés innen a 3-6 éves korosztály. A gyerekek világa kinyílik, közösségbe kerülnek, egyre több dologgal találkoznak, szókincsük is bővül, és szinte minden érdekli őket. Ezeket a könyvválasztásnál is érdemes figyelembe venni. Nem véletlenül a leggazdagabb könyvkínálattal ebben a korosztályban találkozunk!

Sajnos a gazdagsággal együtt jár, hogy sok a gyatra kivitelű, igénytelenül illusztrált, rosszul szerkesztett és hanyagul fordított könyv, ráadásul hemzseg a korosztályi irodalom a populáris kiadványoktól. Nagyon észnél kell lenni, ha valaki igazán jó könyveket keres.

– Az első mesekönyveknél még fontos, hogy egyszerűbb, jól követhető történeteket meséljenek el, ne legyen bennük olyan bonyodalom, amit a gyermek élettapasztalatánál fogva még nem ismer. Ragyogó mesék a legkisebbeknek: Terka a piacon, az Elmer, Charlie és Lola sorozatból: a Nem vagyok álmos, nem akarok lefeküdni és a Sohadesoha nem eszem paradicsomot.

Aztán elindulhatunk a kicsit hosszabb, kicsit bonyolultabb történetek felé, ahol már több szereplő, több bonyodalom van. Ilyen mesék 4-5 éveseknek: Szutyoksári, Imbusz mester, Lenka, Az egércirkusz. Ennek a korosztálynak már nagyon sok kreatív különleges könyvet is találunk: nagy kedvenc a Tatu és Patu sorozat, a Pötty könyv, az Izgő-mozgó mesék. Az 5-6 évesek pedig már egészen hosszú meséket is végig tudnak hallgatni. Nagyon szeretik a gyerekek a Mesék egy szuszra történeteit, Lackfi János Domboninneni mesék c. könyvét, Berg Judit Dinó történeteit.

A könyvektől elrugaszkodva…

Ha a könyvekkel elsőre nehéz lekötni a picit, mesélhetünk diavetítéssel és bábozással is. Sőt, akár egy egész színházat is varázsolhatunk elé! Egy különleges eszköz a Papírszínház, mely megtöri a szokásos mesélési formát. Ez egy fakeretbe bújtatott, több lapon illusztrált, többnyire ismert mese, ami a gyereknek most színházi formátumban is életre kel. Szintén izgalmas ötlet az árnyszínház, mellyel ugyancsak ismert mesék világába varázsolhatjuk a kicsiket. A választás ezután már csak ránk és gyermekünkre van bízva!

Wéber Anikó

Szólj hozzá Te is!