Az inzulinrezisztencia és a PCOS sajnos egyre több gyermeket is érint, melynek kialakulásában a genetikai tényezőkön túl nagy szerepe van a nem megfelelő életmódnak is. Az állapot sikeres terápiájához elengedhetetlen a személyre szabott diéta, melynek segítségével elkerülhetőek az inzulin és a vércukor kilengések. Rajcsik Enikő, a Budai Endokrinközpont gyermek dietetikusa a kisebbek diétáját ismerteti.
Honnan tudom, hogy inzulinrezisztens a gyermekem?
Az inzulinrezisztencia sok esetben tünetszegény, vagy a panaszokat másnak tulajdonítják. A felnőttek körében a leginkább figyelemfelkeltő jel a meddőség, így a gyermekeknél sokszor nehéz eljutni a diagnózisig. Mégis, náluk is fellelhetőek olykor olyan tünetek, melyek IR-re utalhatnak. Ilyen a túlsúly, a menstruációs zavarok, pattanásos bőr, hajhullás, fokozott szőrnövekedés. Ezeket sok szülő egyéni hajlamnak, vagy a pubertáskornak tudja be, ám érdemes IR-re is gyanakodni, főleg, ha a családban is előfordult már hasonló probléma, esetleg cukorbetegség.
A terápia elengedhetetlen része a személyre szabott diéta
Az inzulinrezisztencia kezelése 3 síkon mozog: diéta, mozgás, valamint szükség esetén gyógyszeres terápia. Nagyon fontos, hogy annak ellenére, hogy az interneten számtalan IR diétát találni, a táplálkozás minden esetben legyen személyre szabott, mivel azt, hogy kinek hány gramm szénhidrátra, kalóriára, zsírra, illetve más tápanyagra van szükség, azt több tényező is befolyásolja (kor, egyéb betegségek, ételintolerancia, BMI stb). Éppen ezért, amennyiben gyereknél inzulinrezisztenciát diagnosztizálnak, a kellő diéta összeállításához érdemes dietetikust felkérni, aki az egyéni paramétereket figyelembe veszi.
Édesszájú a gyerekem, mit tegyek?
A legtöbb gyerek édesszájú, és imádják a nassolnivalókat. Ilyenkor a szülőben felmerülhet a kérdés, hogyan fogja tudni megfosztani a gyermekét az édességektől és az egyéb finom falatoktól? A válasz egyszerű: sehogy, ugyanis nem kell. Rajcsik Enikő, a Budai Endokrinközpont gyermek dietetikusa szerint ugyanis a kulcs nem a nassolnivalók teljes
megvonásában van, hanem a jól megválasztott alapanyagokban és a mértékletességben. Természetesen IR-rel sem kell lemondani az édességekről, a sós rágcsálnivalókról és a péksüteményekről. Arra kell csupán odafigyelni, hogy a nassolnivalót építsük be az étkezési rendbe, és hogy az adott készítmények milyen hozzávalókat tartalmaznak. Amire ügyelni kell, az az, hogy fehér liszt helyett pl. teljes kiőrlésű lisztet, kókuszlisztet, mandulalisztet, zablisztet tartalmazzon, cukor helyett pedig mesterséges vagy természetes édesítőszert.
A diabetikus édességekkel kapcsolatban gyakori tévhit, hogy mivel nem tartalmaznak cukrot, ezért korlátlanul fogyaszthatók. Ezzel szemben az igazság az, hogy bár cukormentesek, de nem kalóriaszegények, ezért heti egy-két alkalomnál többször nem javasolt a fogyasztásuk. Természetesen csakis akkor férhet bele egy kis nassolnivaló, ha az még blelefér a napi CH- és kalóriaadagban – mondja a dietetikus, aki hozzátette, hogy étkezések között jó rágcsálnivalók az olajos magvak is (kb. egy marék).
Miben más a gyerekek IR diétája, mint a felnőtteké?
A diéta alapelvei ugyanazok a gyermekek esetében is, mint a felnőtteknél. Az egyéni szükséglet szerint meghatározott szénhidrát mennyiséget napi ötszöri-hatszori étkezésre elosztva kell fedezni. Az étrend összeállításánál az élelmiszerek szénhidráttartalmán túl figyelembe kell venni azok vércukor-emelő hatását – azaz glikémiás indexét is. A napi javasolt szénhidrátbevitel függ a gyermek korától, testsúlyától, fizikai aktivitásától, inzulin érzékenységétől, ezért a diéta elkezdése előtt mindenképp egyeztessen dietetikussal!
