Kalmár Alexandra alvás és altatás szakértő

Kalmár-Szandi250.jpg

Témakör: csecsemők és gyermekek alvása, altatása

Kedves Olvasóink! Szakértőnk elfoglaltságai miatt nem tudja tovább folytatni szakértői rovatát. A kérdezési lehetőséget ezért felfüggesztettük, az eddigi kérdéseket-válaszokat továbbra is olvashatjátok az oldalon. Megértéseteket köszönjük.

A szakértő cikkei>>

Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!

Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.

Aztán olvastam egy könyvet, Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában. Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?

Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!

Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.

Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!

Kérdezz: Kalmár Alexandra alvás szakértő
Témakör: alvás
A szakértő elérhetőségei:
Honlap: www.hordozo.hu
E-mail: [email protected]
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.Aztán olvastam egy könyvet. Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában (http://hordozo.hu/webshop/konyvek/jean-liedloff-az-elveszett-boldogsag-nyomaban). Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Személyes konzultációs lehetőségek a szakértővel:(ide kérjük szépen azt a bannert, ami Áginál is van ugyanitt)Kérdéseid vannak a babád alvásával kapcsolatban? Küszködtök az altatással? Ne gyötrődj egyedül! A személyes konzultációval olyan segítséghez jutsz, amivel biztosan előre léptek! A garancia erre, hogy nem kész megoldást kínálunk nektek, hanem
•    pontos, megbízható és a ti helyzetetekre vonatkozó információt, amit máshol sajnos alig-alig találsz meg, főleg nem magyarul;
•    megérted a kézzelfoghatóan működő összefüggéseket alvás – evés – hordozás – mozgásfejlődés és más tényezők között;
•    mindezzel olyan tisztánlátáshoz jutsz, amivel már megtaláljátok a család minden tagja számára jó megoldást!
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Hasfájós a babád? Vigasztalhatatlanul sír? Mi nem azt fogjuk mondani rá, hogy várj 3 hónapot és elmúlik, és nem is küldünk a gyógyszertárba! Hanem?
•    a helyzeteteket feltérképezve segítünk megérteni, mi állhat a sírások hátterében;
•    megtudhatod, amit a nyilvánvaló tények ellenére a legtöbb gyermekorvos és védőnő nem tud: hogyan tudod csökkenteni, megszüntetni a vigasztalhatatlan sírásokat;
•    megbízható és kézzelfogható információkat kapsz hasfájásról és sírásról, hogy ne legyél kiszolgáltatva a mindenfelől érkező jótanácsoknak.
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Kérdezz: Kalmár Alexandra alvás szakértő
Témakör: alvás
A szakértő elérhetőségei:
Honlap: www.hordozo.hu
E-mail: [email protected]
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.Aztán olvastam egy könyvet. Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában (http://hordozo.hu/webshop/konyvek/jean-liedloff-az-elveszett-boldogsag-nyomaban). Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Személyes konzultációs lehetőségek a szakértővel:(ide kérjük szépen azt a bannert, ami Áginál is van ugyanitt)Kérdéseid vannak a babád alvásával kapcsolatban? Küszködtök az altatással? Ne gyötrődj egyedül! A személyes konzultációval olyan segítséghez jutsz, amivel biztosan előre léptek! A garancia erre, hogy nem kész megoldást kínálunk nektek, hanem
•    pontos, megbízható és a ti helyzetetekre vonatkozó információt, amit máshol sajnos alig-alig találsz meg, főleg nem magyarul;
•    megérted a kézzelfoghatóan működő összefüggéseket alvás – evés – hordozás – mozgásfejlődés és más tényezők között;
•    mindezzel olyan tisztánlátáshoz jutsz, amivel már megtaláljátok a család minden tagja számára jó megoldást!
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Hasfájós a babád? Vigasztalhatatlanul sír? Mi nem azt fogjuk mondani rá, hogy várj 3 hónapot és elmúlik, és nem is küldünk a gyógyszertárba! Hanem?
•    a helyzeteteket feltérképezve segítünk megérteni, mi állhat a sírások hátterében;
•    megtudhatod, amit a nyilvánvaló tények ellenére a legtöbb gyermekorvos és védőnő nem tud: hogyan tudod csökkenteni, megszüntetni a vigasztalhatatlan sírásokat;
•    megbízható és kézzelfogható információkat kapsz hasfájásról és sírásról, hogy ne legyél kiszolgáltatva a mindenfelől érkező jótanácsoknak.
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
hirdetés

375 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. Kedves Alexandra,

    A kislányom 2014. február 16-án született. Az első hetekben beállt a három órás evés-alvás ritmusra, egyedül az esti fürdés idején volt tovább fent. Aztán 10 hetes korától 9 hónapos koráig éjszaka aludt 10-től hajnali 5-ig 6-ig. Napközben pedig délután aludt 2-3 órát. 9 hónapos korában azonban ez felborult és az éjszakáink katasztrófálissá váltak. Sőt, minden altatás sírással és hosszú ringatási procedúrával tart. Este nem akar elaludni, éjszaka többször felsír és magától nem tud elaludni. Olyankor iszik pár korty vizet és alszik tovább, mintha mi sem történt volna. Délután fáradt, de nem akar aludni. De aztán mindig sikerül elaltatni, de nagy hisztik árán. Nem tudom mi történt, de valami megoldás kell, mert lassan 5 hónapja nem pihentem ki magam én sem és már kezdek türelmetlen lenni vele. Pedig nem érdemli meg. 🙁
    Válaszát előre is köszönöm!

  2. Kedves Alexandra!
    Kisfiam 12 hetes. Csak anyatejet kap. Szépen fejlődik is. A baj a napközbeni altatásokkal van. Nagyon nehezen alszik el.Jezdetben hasfájós volt, ezért evés után sokáig nem tudott elaludni.De annyira kifáradt a görcsöktől,hogy elaludt.Szerencsére mostanra minimális a hasfájós tünetek jelentkezése.Viszont az evés utàn büfi,aztán játék után nehezen alszik el.Egész pontosan keserves vígasztalhatatlan órdítós sírásba kezd. Először azt gondoltam, nem elég fáradt,tovább játszotzunk.Aztán hogy túl fáradt korábban elkrzdtem az altatást.Próbálom ringatni énekelek neki leteszem a kiságyba simogatom.De csak sìr.Ha nagy nehezen elaltatom is csak 45 percet alszik,csak a babakovsiban tud többet aludni a délutáni séta alkalmával.Este 8 körül van az utolsó szopi.Aztán fekvés.Ekkor jobb a helyzet.Éjjel ált.kétszer kel,szopizik és visszalszik.Bár amióta ilyen nehezen aldzik el napközben kb 3 hete,gyakrabban kel éjjel is,főleg hajnalban.De ez még nem annyira kimerítő,mint a napközbeni altatás. Várom tanácsát,mert fogalmam sincs mit tehetnék,hogy a sírás elmaradjon elalvás előtt.
    Köszönöm:Barbara

  3. Jó napot!

    Azért írok, mert remélem megoldásra találok. Kislányom 4 hónapos kora óta külön alszik kiságyban, különböző módszerekkel próbálkoztam mesélés (ami végeláthatatlanná vált, mivel amint vége lett és megmoccantam újra sírt, így volt hogy 4-5 órás huzavona lett belőle) a sírva hagyás nem volt célravezető, mert 3 órát is bírta és, ha elaludt egy óra múlva újra kezdte.Aztán 6-12 hónap között csak hajnalban kelt fel enni, de visszaaltatni csak magam mellett sikerült.Az elmúlt fél év mondhatni egész simán ment csak egyszer kelt fel hajnalban és az altatás mindig macis játék, könyv nézegetés, ölelés, puszi „ez a kiságyad, alvás van” és amíg lementem pisilni sírt -3 percet de már el is aludt. De most megint órákon át sír este, ha bemegyek, ha hagyom sírni….ha megkérdezem mi a baj mondja, hogy ott és mutat az ágyunkra (mivel egybenyílik az ajtó) Sose aludt velünk este csak nappal, már arról is leszoktattam, hátha jobban szokja a kiságyat, de így is azért megy hetek óta a harc, hogy velünk akar aludni.

    Hogyan kéne altatnom? Tudom bármilyen módszert is találtam ki csak hetekig , pár hónapig működött és újra kezdődött a sírás. Ha például anyósom altatja, ha ott vagyunk, ugyan úgy mint én, neki nem próbálkozik 5 perc után elalszik.

    Nem tudom hol rontom el.
    Köszönettel
    Szabó Sára

  4. jo napot kedves Alexandra nekem van egy 2esfel honapos kislanyom.. (elso gyerek)es edig minden rendben volt,most kezdodot egy par napja hogy fel sir almaban, meg ha font van akkor megretten es keservesen elkezd sirni es amikor meg lenyukszik elalszik par perc mulva megint meg rrtten es sir tanacstalan vagyok

  5. Kedves Alexandra!
    Előzményként írnám,hátha fontos lehet a problémám megoldásában:Ikreim most 14 hónaposak,születésüktől kezdve(36.hétre születtek a kislányom 2,2 kg-mal a kisfiam 2,7kg-mal)tőlünk külön szobában és külön-külön ágyban alszanak,kezdettől fogva „maguktól”alszanak el mindketten azaz fürdetés után egyből ágyba kerültek és mindketten ringatás stb.nélkül elaludtak.Tápszeresek voltak,nem tudtam szoptatni őket,de most már mindent esznek.Mindehhez hozzá tartozik,hogy gyógytornászhoz kellett őket hordanom mivel későn kezdtek el mászni,viszont a gyógytorna a kislányomnak egy rémálom lett,minden egyes alkalommal szabályosan remegett a félelemtől és az ordításától ill.a tiltakozásától alig lehetett vele együtt dolgozni.A torna eredménye az lett, hogy a lányom azóta mindentől és mindenkitől fél.
    Szóval a problémám a következő amelyben a segítségét szeretném kérni: kislányom eddig szinte átaludta az éjszakákat,néha megébredt inni kért és utána visszaaludt.Körülbelül 3 hete két naponként azt csinálja,hogy álmából egyszer csak ordítva felébred,átmegyek hozzá addigra áll az ágyában és önkívületi állapotban ordítva tartja a kezét,hogy vegyem fel és úgy zilál,mint akit üldöznek,és csak a mellkasomon v. az ölemben nyugszik meg,ott el is alszik.Ha visszateszem az ágyába akkor megint elkezd ordítani v.ha nem kezd el sírni akkor ott kell állnom mellette akár 2-3 órát is,mert ha ellépek az ágyától v. kisurranok a szobából azonnal rákezdi az ordítást.Először arra gondoltam talán fáj a pocija,…vagy lehet a fogaitól is,de arra már kipróbáltam sok mindent kenőcsöt,borostyán nyakláncot,fájdalom csillapítót,alkati homeopátiás szereket és talán ezt kizárnám.Aztán meg arra gondoltam talán túl sok inger éri és az idegrendszere nincs olyan fejlett v. annyira labilis idegileg,hogy nem tud aludni?!Nem tudom mi tévő legyek,elég kimerítő mellette ácsorogni órákon keresztül…és félek,hogy ha engedem hozzászokik az ölben alváshoz.És sajnos sokszor felébreszti a fiamat is aki,mintha érezné,hogy baj van,segít ordítani….ilyenkor rémálom egy éjszaka nálunk.
    Mit tehetnénk ez ellen?
    Várom válaszát,előre is köszönöm!
    Üdvözlettel: Nóra

  6. Kedves Alexandra.a velemenyedet szeretnem kikerni.most egy hete szultem egy aranyos szep tunderi kislany edesanja vagyok.azt szeretnem megkerdezni hogy az normalise hogy minden este mellenk teszem be aludni a kislanyom mert maskep nem hajlando elaludni az agyaban.napkozben semmi baj vele alszik eszik az agyaba csak mindig este kezd el sirni mikor mar mi is fekudnenk le.koszonom elore is

  7. Kedves Alexandra,

    15 hónapos kisfiam hangokat ad ki éjjel, mi zümmögésnek hívjuk, de inkább mintha mantrázna, valamikor nagyon hangos, olyankor nem bír vissza aludni, eddig sikerült is a megszokott praktikákkal, de az elmúlt 2 éjjel 2 órát volt fent, állni akart közben aludni. Igaz előtte való egyik este annyira nyűgös volt, hogy fájdalom csillapítót adtam neki, nem tudtam a foga jön vagy valami más, akkor átaludta az éjszakát.
    A mostani nem alvásnak talán a tejterhelés az oka, 4. napnál tartunk, és azóta nagyon aktív nappal is. Ma már nem kap tejet, hátha ez a gubanc, de tudom utána is fog morogni, de nem mindegy számunkra mennyit. Lényegében ezt meglehet szüntetni??
    Mit tegyek, hogy nyugodtan tudjon aludni???
    Elnézést, hogy össze vissza írtam…
    Köszönöm
    Eszter

  8. Kedves Alexandra,

    Kisfiam 20 hetes és az első hét óta nehézségeink vannak az altatásával. Sokáig hasfájós volt és megszokta a kézben altatást. Amikor mélyen elalszik, csak akkor tudom az ágyába tenni. Soha nem aludt velünk, napközben próbáltam magam mellett altatni már, de nem működött. Úgy tűnik nem csak a testi kontaktus, hanem a mozgás is kell neki az elalváshoz. Sajnos az utóbbi időben egyre inkább tiltakozik az elaltatás ellen, „ki akar ugrani” a kezemből, tekergeti magát, kiveszi a cumiját, de visszatenni nem tudja, és aztán sír, kis kezével az arcomat markolássza, karmolássza… Igény szerint szopik, de a szoptatásba nem szokott belealudni (igazság szerint sosem szeretett komfortszopni, valószínűleg a nagyon erős tejleadó reflexem miatt). Az éjjeli ébredéseknél elalszik evés közben cicin, de az esti és napközbeni altatás mindig nagy küzdelem. Olyan, mintha mindent megtenne az elalvás ellen. A karban rázogatva sétálást pedig egyszerűen már nem bírom sokáig fizikailag, mert a fiam már 7.5 kiló, és igen erős is. Sétálások alkalmával elalszik a babakocsiban ugyan, de csak kis sírás után, és csak felületesen. Amint megállok rögtön kipattan a szeme. Mei taiban hordozom néha, abban könnyen, gyorsan elalszik, viszont kivenni álmában nem lehet belőle szóval az esti elaltatásra nem megoldás.
    Hason alszik külön szobában a saját kiságyában, de az első nyekkre mindig ott termek nála, sosem hagytam sírni.

    Van valami ötleted, mit tehetnék, hogy a hosszú küzdelmes karban ringatásokat kiválthassuk valamivel, ami mindkettőnknek kényelmesebb?

    • Kedves Alexandra!

      Kisbabám a második és negyedik hónap között átaludta az éjszakát, majd háromnegyed óránként, most másfél óránként ébred és 8 hónapos. Velünk alszik éjjel, és ezzel nincs is gond. A baj az, hogy nappal nem alszik egyedül. Bármennyit is várok az altatás után, amint leteszem az ágyra felébred. Vagy ha sikerül elmenni mellőle, akkor a következő alvásciklus leteltével (max. 40 perc felébred.) Ez már nehéz számomra. Mit tegyünk, hogy nappal egyedül is képes legyen aludni?

  9. Kedves Alexandra!
    8 éves lányom alvásával kapcsolatban keresem. Születése óta úgy aludt el, hogy mellette feküdt valaki, de magától aludt el kicsinek is, viszonylag hamar.Éjszakai lámpa ég. Az éjszakákat átaludta, nem ébredt fel. Ezért gondoltuk, hogy az esti pár perces melléfekvéssel nem okozunk nagy bajt.
    10 hónapja megszületett az öccse.
    A férjem későn ér haza, vagy napokig távol van. Az elmúlt egy hónapban valami megváltozott. Ha elalszik valaki mellett sem alussza át az éjszakát,felébred és nem hajlandó visszaaludni.A férjem általában ott alszik.
    Nem mer egyedül aludni a szobába, ég a villany, nyitva az ajtó, megy a tévé halkan akkor se. Mindent kipróbáltam.Ilyenkor sírások közepette engedem meg, hogy mellettem aludjon.
    Felvetődött a féltékenység gondolatai, nem tudom. Vagy ez már pszichés gond nála? Kérem adjon tanácsot, mert én már nem tudok mit kitalálni.
    Üdvözlettel : Erika

  10. Kedves Alexandra!
    Az én kisfiam 9hónapos, éjszakánként 6-8x de akár 9-10x is felébred! Szoptatom még, sőt csak azon hajlandó elaludni! Éhesnek biztos, hogy nem éhes, mivel az esti „alvás” előtt cumisüvegből adok neki anyatejet és így látom mennyit eszik! Mindig mikor kibújik egy fogacska az azt követő éjszakán jóval kevesebbszer ébred fel (2-3x) de ez sajnos csak átmeneti, mivel 1 napig tart és a következő éjszakán folytatódik minden! Egy fogra kenhető gyógyszert vettünk már, de nem hatott! Így készülünk valami újat kipróbálni! Azt szeretném kérdezni, hogy elképzelhető, hogy nem is a fogzás áll a háttérben a nemalvást illetően? (Guszti születésétől kezdve külön alszik tőlünk.) Válaszod előre is köszönöm! Linda

    • Kedves Szandi!! kislányom 8 hónapos. 5 Hónapos koráig végig aludta az éjszakát. El kezdett felébredni. 2-3 Alkalom. Ekkor kezdett el oda-vissza fordulni. Mozgása beindult. Kúszás,mászás. Már felhúzza magát állásba. 1Hétig sirva ébredt óránként. Kibújt két fog. 🙂 De még mindig felébred. 2-3 Óránként. Átmegyek cumi a szájába és alszik tovább. Nem szokott fent lenni. Cumi és alszik.2 Hónapos kora óta saját ágy,saját szoba! El tud aludni egyedül. Mostanában egy picit kell ringatni de nem vészes.Hajnalban 4-5 között szokott cicizni. Nem gondolnám hogy éhes és ezért ébred fel. Párásitó is van bent nála mert meleg van a lakásba. Nincs betakarva. Hosszú újju body, nadrág,zokni igy alszik. Napközben vagy kétszer vagy háromszor alszik. 1 vagy 1,5 órát. Napközben viszont hordozóban alszik. Ringatni kell mert egy bizonyos idő után felébred.Erről hogy tudnám leszoktatni??? Mi lehet a próbléma hogy ennyiszer kel?? Fáradt vagyok már!! Válaszát előre is köszönöm.

Comments are closed.