Kalmár Alexandra alvás és altatás szakértő

Kalmár-Szandi250.jpg

Témakör: csecsemők és gyermekek alvása, altatása

Kedves Olvasóink! Szakértőnk elfoglaltságai miatt nem tudja tovább folytatni szakértői rovatát. A kérdezési lehetőséget ezért felfüggesztettük, az eddigi kérdéseket-válaszokat továbbra is olvashatjátok az oldalon. Megértéseteket köszönjük.

A szakértő cikkei>>

Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!

Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.

Aztán olvastam egy könyvet, Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában. Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?

Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!

Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.

Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!

Kérdezz: Kalmár Alexandra alvás szakértő
Témakör: alvás
A szakértő elérhetőségei:
Honlap: www.hordozo.hu
E-mail: [email protected]
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.Aztán olvastam egy könyvet. Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában (http://hordozo.hu/webshop/konyvek/jean-liedloff-az-elveszett-boldogsag-nyomaban). Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Személyes konzultációs lehetőségek a szakértővel:(ide kérjük szépen azt a bannert, ami Áginál is van ugyanitt)Kérdéseid vannak a babád alvásával kapcsolatban? Küszködtök az altatással? Ne gyötrődj egyedül! A személyes konzultációval olyan segítséghez jutsz, amivel biztosan előre léptek! A garancia erre, hogy nem kész megoldást kínálunk nektek, hanem
•    pontos, megbízható és a ti helyzetetekre vonatkozó információt, amit máshol sajnos alig-alig találsz meg, főleg nem magyarul;
•    megérted a kézzelfoghatóan működő összefüggéseket alvás – evés – hordozás – mozgásfejlődés és más tényezők között;
•    mindezzel olyan tisztánlátáshoz jutsz, amivel már megtaláljátok a család minden tagja számára jó megoldást!
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Hasfájós a babád? Vigasztalhatatlanul sír? Mi nem azt fogjuk mondani rá, hogy várj 3 hónapot és elmúlik, és nem is küldünk a gyógyszertárba! Hanem?
•    a helyzeteteket feltérképezve segítünk megérteni, mi állhat a sírások hátterében;
•    megtudhatod, amit a nyilvánvaló tények ellenére a legtöbb gyermekorvos és védőnő nem tud: hogyan tudod csökkenteni, megszüntetni a vigasztalhatatlan sírásokat;
•    megbízható és kézzelfogható információkat kapsz hasfájásról és sírásról, hogy ne legyél kiszolgáltatva a mindenfelől érkező jótanácsoknak.
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Kérdezz: Kalmár Alexandra alvás szakértő
Témakör: alvás
A szakértő elérhetőségei:
Honlap: www.hordozo.hu
E-mail: [email protected]
Kislányom, Lili 2007 nyarán született. Attól fogva, hogy hazahoztuk a kórházból, az éjszakák nagy részét alvással töltötte. Ráadásul pár hét után a saját szobájában, a saját kiságyában tette ezt. Micsoda szerencsénk van! – mondta mindenki. Igazi jó baba! Örüljünk neki!
Hát, én nem tudtam örülni! Hiába volt az egész éjszaka előttem, hogy aludjak, pihenjek, képtelen voltam: Lili nagy éjszakai alvásától, a hosszú szopiszünettől folyton begyulladt a mellem. Órákon át ültem a hideg konyhában és fejtem. Ha pedig végre ágyban lehettem, azon morfondíroztam, hogy ha én magam nem alszom szívesen egyedül, akkor a pár hónapos babámnak vajon miért kell? Miért ez a jó neki? Szenvedtem, abban a hitben, hogy jót teszek neki. Mert így majd megtanulja, hogy aludni egyedül kell. Nem úgy, mint én! Mert én még harmincon túl is valakivel együtt szeretek aludni, és azt élvezem, ha a párom ott szuszog mellettem éjjel.Aztán olvastam egy könyvet. Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában (http://hordozo.hu/webshop/konyvek/jean-liedloff-az-elveszett-boldogsag-nyomaban). Végre kaptam egy olyan üzenetet, ami egyezett azzal, amit én éreztem belül: nincs rendjén, hogy nem vagyok a babám mellett, és a babámnak is a közelemben van a helye – éjjel is! Magam mellé vettem Lilit az ágyunkba! Még sokkal rosszabb lett minden… Még kevesebbet tudtam aludni, pihenni. Továbbra is folyamatos küzdelem és harc volt az alvás körül. Hulla voltam. Kimerülten, kétségek között gyötrődtem, hogyan tovább. Miért nem működik az, amiről éreztem, hogy mindenkinek a legjobb lesz? Miért ébred éjjel, ha ott vagyok mellette? Miért alszik el olyan nehezen, és miért nem tud visszaaludni ha felébred?
Mivel az interneten és a könyvekben kizárólag olyan információkba ütköztem, amik nem álltak összhangban a megérzéseimmel, a belső válaszaimmal, tovább kutattam. Szoptatási tanácsadók segítségével rátaláltam azokra a szakértőkre és (idegen nyelvű) könyvekre, ahol a kisbaba és a mama, valamint az egész család testi és lelki szükségleteit szem előtt tartva írtak a csecsemők és a kisgyerekek normális alvásáról. Kiderült, hogy szinte semmi, amit ezekről a dolgokról a mi kultúránkban gondolunk, nincs összhangban azzal, ami természetes és egészséges! Szembesültem azzal a történeti-történelmi folyamattal, ami oda vezetett, hogy ma így gondolkodunk a gyermekeink alvásáról – és úgy általában a róluk való gondoskodásról. Kutattam, hogy milyen testi és lelki hatásai vannak gyermekeink fejlődésére annak, ahogyan elaltatjuk őket vagy ahogyan reagálunk az éjszakai ébredésükre. Most már nem csak érzem, hanem értem is, hogy az alvás-altatás nagyon-nagyon fontos része a gyermekünkről való gondoskodásnak!
Az elméleti tudás mellett sok tapasztalatot is szereztem saját gyermekemmel és családommal, valamint az édesanyákkal és baba-mama csoportokkal folytatott beszélgetések során. Figyeltem a kérdéseikre és nyitott szívvel hallgattam a családok élményeit ebben a témában.
Mára számottevő gyakorlatom van abban, hogy a hozzám fordulóknak hatékonyan tudjak segíteni. A cél: megtalálni az egész család számára legjobb alváselrendezést. Az adott családra szabom-szabjuk az évek alatt megszerzett információcsomagot: együtt gondoljuk ki, hogy hogyan lehet az éjszakai és nappali alvásokat a mindennapi élet természetes részévé tenni úgy, hogy az mindenki számára bírható, pihentető, élvezhető legyen. Kikristályosodott, hogy hogyan tudok hatékonyan segíteni akkor is, amikor olyan család kér támogatást, ahol több pici gyerek van, a fizikai körülmények nem ideálisak, vagy a család beállítottsága, meggyőződése egészen más, mint az enyém. Várom a kérdéseiteket babák, kisebb és nagyobb gyerekek, valamint a család többi tagjának az alvásáról és az alvás fejlődéséről!
Személyes konzultációs lehetőségek a szakértővel:(ide kérjük szépen azt a bannert, ami Áginál is van ugyanitt)Kérdéseid vannak a babád alvásával kapcsolatban? Küszködtök az altatással? Ne gyötrődj egyedül! A személyes konzultációval olyan segítséghez jutsz, amivel biztosan előre léptek! A garancia erre, hogy nem kész megoldást kínálunk nektek, hanem
•    pontos, megbízható és a ti helyzetetekre vonatkozó információt, amit máshol sajnos alig-alig találsz meg, főleg nem magyarul;
•    megérted a kézzelfoghatóan működő összefüggéseket alvás – evés – hordozás – mozgásfejlődés és más tényezők között;
•    mindezzel olyan tisztánlátáshoz jutsz, amivel már megtaláljátok a család minden tagja számára jó megoldást!
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
Hasfájós a babád? Vigasztalhatatlanul sír? Mi nem azt fogjuk mondani rá, hogy várj 3 hónapot és elmúlik, és nem is küldünk a gyógyszertárba! Hanem?
•    a helyzeteteket feltérképezve segítünk megérteni, mi állhat a sírások hátterében;
•    megtudhatod, amit a nyilvánvaló tények ellenére a legtöbb gyermekorvos és védőnő nem tud: hogyan tudod csökkenteni, megszüntetni a vigasztalhatatlan sírásokat;
•    megbízható és kézzelfogható információkat kapsz hasfájásról és sírásról, hogy ne legyél kiszolgáltatva a mindenfelől érkező jótanácsoknak.
Ha húszperces, gyors, „tűzoltás-szerű” segítséget szeretnél, kérj időpontot minikonzultációra (http://hordozo.hu/tanfolyamok/alvas-es-hasfajas-minikonzultacio)! Ha szeretnéd a problémátokat teljesen körüljárni, kérj egyéni konzultációt (http://hordozo.hu/tanfolyamok/egyeni-konzultacio) a témában!
hirdetés

375 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. Kedves Alexandra!

    Kisfiam éjszakai ébredéseivel kapcsolatban lenne szükségem tanácsra. Barnabás 3 hónapos múlt. 2 hónapos kora körül jól aludt, csak egyszer kellett hozzá felkelnem kb. 3-4 körül (Este 8kor volt fürdés, majd vacsi és gyorsan el is tudtam altatni – általában cumival). Ébredéskor meg is etettem (tápszeres baba). Azonban valami miatt felborultak az éjszakáink. Eleinte csak előbb ébredt (2kor, majd 1kor, aztán éjfélkor), most viszont már 1,5 óránként ébred reggelig. Az első pár ébredésnél csak cumit adok neki, visszateszem a kiságy közepére (mert sokszor elvándorol a szélére) és vissza is alszik pár perc alatt. Megetetni egyszer szoktam kb 4 óra körül. De még a kajálás után is ébred 1,5 óránként a reggeli kelésig.
    Teljesen tanácstalan vagyok, főleg mivel már mutatkoztak jelek, hogy talán sikerül átaludnia az éjszakát (elaludt reggel fél6ig). A fogzás jelei annyiban mutatkoznak nála, hogy tömködi az öklét a szájába, illetve minden mást is. Viszont az ínye nincs bedagadva, napközben nem nyűgös, nappal aránylag jól alszik (2-3 x 1,5 óra, és fürdés előtt késő délután 30 perc).
    Megpróbálkoztunk a Suttogó könyvekben leírt láncetetéssel és álometetéssel (eddig sikertelenül, bár még csak most kezdtük, úgyhogy még nem adom fel), hátha tovább alszik, ha „megtömjük” a pocakját. Nem tudom mennyire lehet éjszaka éhes, ha cumival simán visszaalszik. Illetve ha 4körül megetetem, akkor reggel nagyon keveset eszik, tehát jól eltelíti a pocakját a hajnali evés.
    Szerinted mitől lehet ez, ha eddig csak 1x (maximum 2x) kelt éjszaka? Egyáltalán szüksége lehet a hajnali evésre? (3450 grammal született, 3 hónaposan 6 kg, tehát szépen gyarapszik, bár észrevettem, hogy napközben kisebb adagokat eszik).

    Válaszodat előre is köszönöm.

    Szabina

    • Szia! Bocsánat, hogy én írok ide, de pontosan ugyan ez volt az én fiam is. És a fogacska miatt volt. Ugyan nem volt bedagava, de az íny alatt ugye mocorognak és fájdalmas. Fél éves volt mikor az első fogacska kibújt. Onnantól kezdve teljesen megszűntek az éjszakai kelések.10-11 órát végig alszik azóta éjszaka (most egy éves). Kitartást!!!
      Ági

      • Kedves Ági!

        Köszönöm válaszod. Ha nálunk is a fogacskák okozzák a gondot, akkor remélem gyorsan túlleszünk rajta:-) Azt szeretném kérdezni, hogy Te is megetetted a kisfiadat az ébredéseknél (1x vagy 2x), vagy csak visszaaltattad? Használtatok cumit? Ha igen, nálatok is hogy ha kiesett a szájából alvás közben, akkor mindig vissza kellett adnod, de azzal könnyen visszaaludt? (Mert gondoltam rá, hogy leszoktatom a cumiról, hogy ne csak azzal tudjon elaludni) Adtál-e a babádnak valamilyen homeós fájdalomcsillapítót? Gondolok itt a Chamomilla-ra és a Viburcol kúpra, esetleg valamilyen gélre az ínyére?

        Válaszod előre is köszi.

        Szabina

        • Szia!
          Mindig adtam neki enni, de nem túl sokat. Hasfájós is volt, így ha éjjel többet adtam, fájt a pocija (szintén tápszeres). Most kezdtem nem rég, hogy amikor megfázik akkor éjjel is kel, viszonylag sokszor, olyankor csak inni adok neki vizet vagy teát. Cumit sosem fogadta el, az ujját se szopja, és soha nem szeretett semmilyen kis tárgyat amivel aludt volna. Mikor nagyon pici volt azt csináltam, hogy egy pólómat a feje alá vagy azzal betakartam, mert azon érezte az illatomat. Mi a fogra dologélt használtunk, de az is csak nagyon rövid ideig hatot, ha viszont nagyon nagyon fájt neki akkor inkább nurofent adtam neki, az is nagyon jó fogzásra. Ha nincs olyanotok inkább a narancsosat javaslom, fiam imádja az ízét 🙂

  2. Kedves Alexandra!
    Abban kérném segítségét:1-éves kislányom mivel egyre nagyobb mellettünk alszik, próbáltunk erről leszoktatni de hiába .De nem is ez a nagyobb gond, nem tudom sehogyse elaltatni :pl:énekelek,mesét mondok neki,játsszunk vele! Szopást igényt szerint adok neki !Még kissebb korába elaludt bárhogyan,most nem és nem tudom mit tegyek!
    Estére mindíg lefürdetem hogy jobban aludjon!
    Megértését köszönöm!Válaszát várom!

  3. Kedves Alexandra!
    Tanácsát szeretném kérni 2 és fél éves fiammal kapcsolatban. Kisfiam kb 1 éves kora óta úgy altatja el magát, hogy ide-oda dobálja magát, és közben hangosan nyöszörög. Ha éjszaka felébred, akkor is ezt csinálja. Próbáltam bemenni hozzá megnyugtatni,de úgy vettem észre ezzel csak jobban felébresztem, és utána tovább nyöszörög. Egy hete ez a nyöszörgés átment kiabálásba, nagyon hangosan! Nem tudunk aludni tőle, szó szerint. Nem tudom mit tehetnék, jó lenne valahogy erről leszoktatni,főleg mert februárban oviba megy, és így nem engednék ott aludni szerintem!
    Segítségét előre is köszönöm!

    • Szia Mariann! Az lenne a kérdésem – mivel hasonló helyzetben vagyunk – hogy Nektek hogyan alakult a dolog azóta? Lett megoldás? Válaszolt valaki aki segíteni tudott? Köszönettel, András

      • Szia András!
        Nem kaptam segítséget sajnos, így megpróbáltam magam megoldani…Volt egy gondolatom,hogy talán nem elég fáradt, azért csinálja ezt. Azért gondoltam, mert azt is onnan lehet tudni, hogy ébredezik, hogy nyöszörög. Így a délutáni 3 óra alvást lecsökkentettem másfél órára, hogy az esti alváshoz elég fáradt legyen. Reggel meg fél9-nél tovább nem hagyom aludni. Azt hiszem beválni látszik, mert vagy olyan fáradt, hogy nem nyöszörög, egyből elalszik, vagy nyöszörög, de nem számottevő, és nem hangos, nem kiabálás. Éjszaka meg nem is hallom őt már. Szóval teljesen nem szokott le róla, tehát ez oviba még mindig lutri sajnos, hogy fogja-e csinálni vagy sem. Meg ha például a szomszéd kislány hisztizik amikor őt már lefektettem, akkor is rázendít, mert gondolom így zárja ki a külvilág zajait. Szóval az okokkal tisztában vagyok, de azon kívül, hogy megpróbálom szabályozni az alvását nem tudom mi mást tehetnék..Remélem segítettem.
        Üdvözlettel:
        Mariann

  4. Kedves Alexandra!

    A babám most lesz 3hetes. 3820 g-al született normál úton,háborìtatlanul vìzben. (Igaz egy nappal hamarabb jött volna de nem olyanok voltak a körülmények ìgy leálltak a fájásaim)Igény szerint szoptatom ( van hogy 5percenként ) napi 6-8 pisis ill. 1-4 kakis pelusa van. Közöttünk alszik a nagy ágyban. A „problémám ” az,hogy nem tudom letenni,nem enged el egy pillanatra sem. Napközben a kezemben elalszik és nem tudom letenni mert ébred. Olyan pár perces dolgokat sem enged mint mosogatás,zuhanyozás stb. Ez számomra nagyon új mert a nagyobbik gyermekem nem ilyen volt. Ő most kezdi majd a sulit,segìteni szeretnék neki a tanulásban,játszani stb. Mit tehetnék hogy legalább napközben legyen egy 1,5-2 óránk? Köszönettel ::)

    • Szia! Mi babánk is pont ilyen volt! 🙂 Egy megoldás van: Hordozó kendő! Nekünk is az segített!
      Üdvözlettel,
      Katica.

      • A miénk is ilyen, és az is harmadik, most 2,5 hós. Hordozókendő nélkül mi sem élnénk túl egy fél napot sem. De sajnos azért nem minden tevékenység végezhető benne, pl. a kisfiam utálja, ha leülünk, leguggolunk, hajuldozom, így a nagyobbakkal vagy a házimunkával való foglalkozás elég nehéz. Ráadásul gyakran nem is kívánkozik kendőbe, csak ha már elég fáradt.
        A megoldás: türelem. Nálunk az előző kettő is ilyen volt. És megnőttek, néhány hónap alatt kinövik ezt a kort. Addig marad a lavírozás a testvérek között, de hamar elszalad ez az időszak, a nagyok simán kibírják, hogy kevesebbet vagy velük, és utólag fel sem fog tűnni az a pár hónap. Ne aggódj.
        Egyébként volt ismerősöm, akinél a bölcsőhinta bevált ilyen esetre, talán érdemes kölcsönkérni. Nálunk nem vált be, de hátha.

  5. Tisztelt Doktornő!
    Összetett problémával küzdünk,már ha ez probléma,döntse el Ön,de a mi családi életünket nagyon zavarja,így nekünk az.Kisfiúnk 2014.06.17.-én született,kis lyukkal a szívén,emiatt kontrollra járunk,lassan összenő.Nem hiszem,hogy ennek bármi köze lenne a problémánkhoz,bár van,aki szerint lehet,csak ezért írom le ezt is.Levi 3270 grammal és 52 cm-el született.Most 5 hetes és több,mint 4 kg, 54 cm.
    Ő az életünk értelme,nagyon szeretjük,csak egy baj van vele.Nem lehet letenni.Párom szerint én rontottam el,mert sokszor az első sírásra felvettem,ami szerintem természetes….Ezen kívül az első héten nem aludt el a kiságyában,ezért magunk közé fektettük,és mostmár nem is hajlandó máshol átaludni az éjszakát.Az első pár napban nagyon megterhelő volt virrasztani vele,mert nehezen szopizik és ráadásul többször keveset,de azt is sokáig(van,hogy 1 órát is),emiatt azon a bizonyos héten minden éjszaka órákat töltöttem a kiságy mellett szoptatva,majd amikor Levi elaludt,beletettem,de alig telt el 5 perc,maximum fél óra,máris felébredt és kezdődhetett az egész elölről,mert csak a cicimen nyugodott meg elalvás előtt.Se a cumi nem segített,se az,hogy a hátát simogattam.Ha egy-egy ilyen hirtelen felébredés után felvettem,már nem próbálkozhattam semmivel,csak a cicin hallgatott el,ahol szopizott 1-2 kortyot,aztán kiköpte,majd a mellkasomon aludt el újfent,és ez így ment,míg már megelégeltem,hogy szó szerint 1 percet sem tudok aludni,ami akkor tűnt fel,amikor a nappali tevékenységeim közepette egyszercsak állva majdnem elaludtam,így vettük magunk közé,aminek a párom nagyon nagyon nem örült.Először persze nem zavarta,azt mondta,csak 1-2 éjszakára jöhet,de a baba már nem tud máshol aludni.Csak a mellkasomon alszik el némi cicizés után,és bárhová teszem is le,nem alszik tovább fél óránál,utána rögtön észreveszi,mi történt.A babahordozóba tehetem csak le úgy,hogy végig aludjon egyhuzamban 1-2 órát,de ott sem alszik többet,és a legkisebb zajra is felébred.Ami még rosszabb,hogy napközben még sokszor ennyit sem alszik,mintha nem lenne alvásigénye,pedig látom,hogy álmos,mert ásítozik és sokat sír,de egyszerűen nem alszik el sehol rajtam és a cicimen kívül.Ha felébred is,rögtön cicit követel.Ha sokat aludt előzőleg,akkor eszik is,de ha nem,akkor cumizásra kell neki,viszont a cumiját kiköpi,így még azzal sem helyettesíthetem.Másrészt nappal sem lehet lekötni fél óránál tovább.Általában veszekedés a párommal,és cicizés a vége…Levi ugyanis nincs meg magában szinte semmit.Nagyon ritkán 5 perceket maximum.Mivel párom dolgozik,és nincs más segítségem,délelőttönként azzal telik a nap,hogy ha megetettem és végképp nem tudom elaltatni,akkor üvöltés megy,míg elvasalok vagy más teendőimet végzem,amiket muszáj…Nagyon nem szeretem,ha sír,de nem tudok tőle otthon dolgozni semmit…Nem lehet letenni egész egyszerűen.Ráadásul sétálni sem lehet vele,mert fél óránál többet ritkán alszik a babakocsiban,és végig üvölti legalább a visszautat.Sokszor az sem vigasztalja,ha valamelyikünk felveszi.Hiába próbálunk napirendet bevezetni neki,nem tudunk,mert nem alszik és eszik rendszeresen.Tehát csak cicin nyugszik meg,bármi baja is van,és nincs életünk,mióta velünk van.Félreértés ne essék,imádjuk,de az,hogy 5 percet kettesben legyünk a párommal,szinte lehetetlen,és lassan tönkremegy a kapcsolatunk is emiatt,mert ő nem viseli el azt sem,hogy Levi éjjel is köztünk van…Ha volna kis időnk,mégsem vihetjük el egy sétára sem…otthon nem lehet letenni,aludni viszont nem alszik…Zenére sem,énekre sem…Csak a cici…Hogy lehet ebből kimászni?

    • Szia! Bocsi, h én írok ide, de tökéletesen leírtad az én fiamat mikor ennyi idős volt. Nekünk nagyon hasfájós volt.És szinte semmit nem aludt. Volt, h 14 órán át csak üvöltött. Fél éves korára, mintha elvágták volna. Most lesz 10 hónapos és nagyon vidám, huncut fiú letr. Kitartást!

    • Kedves Orsi!

      Csak a saját tapasztalataim alapján írom le amit most tanácsolok, aztán majd Szandi tanácsa lesz úgyis a mérvadó:)
      Nekem is nagyon sírós volt a kislányom, alig lehetett letenni, napközben nem aludt. Ami nekem segített a háztartásban az a hordozókendő. Amíg picike volt, bekötöttem, vagy aludt vagy csak elvolt, még mosogatni is tudtam tőle:) Persze veszélyes dolgokat nem (vasalás, főzés stb.). Nektek is lehet hogy a hasfájással van a baj, de az is lehet hogy csak nagyon cicis, mint az én lányom. Kitartás, még nagyon picike ez a baba. Én megfogadtam, hogy nem fogom az ágyunkba szoktatni, mindig ott aludt el, és átvittem a sajátjába mikor már mélyen aludt. DE nagyon sokat aludt ott végig közöttünk. A férjednek is meg kell értenie, hogy első a baba most. Tudom, hogy nem vigasztal, de később sokkal-sokkal jobb lesz! Ki kell tartani, ezen kívül kereshetsz a környékeden szoptatási tanácsadót, ha úgy érzed hogy keveset szopizik, biztos szívesen adnak tanácsot. Kitartás nektek. Egyébként pedig ne hidd hogy a háznak csillogni-villogni kell, 5 hetes baba mellett rengeteg pihenésre van szükséged, hogy legyen elég tejed!

      Üdvözlettel:

      Zsuzsi

    • Kedves Orsolya!
      Bocsánat, hogy belebeszélek, de nagyon Veled érzek, mert ez nálunk is így volt, amikor a kislányom 20 hónapja megszületett. Az első hat hét ugyanerről szólt. Nem lehetett letenni, de még alvás közben sem, aludni is csak testközelben tudott, úgy, hogy rajtunk feküdt, így az én és a férjem éjszakái is háton fekvéssel, gyerekkel a hasunkon teltek. Aztán ez elmúlt. A napközbeni alvásoknál az segített, hogy magamra kötöttem rugalmas kendőbe, így lett két szabad kezem. És így még vasalni is tudtam. Aztán szépen lassan elmúlt ez az időszak. Azt értettem meg akkoriban, hogy a babának ugyanolyan szükséglet a testközelség, mint az éhség. Aztán ezt is megtanulja kezelni. Ő is és mi is. Kb. másfél hónapos kora óta ügyesen alszik az ágyában, és 7-8 hónapos kora óta többé kevésbé az egész éjszakát is átalussza. Nem kellett erre trenírozni. Az első időszak szerintem nagyrészt ilyen, kitartást hozzá! Magdi

    • Kedves Orsi!

      Nekem ennyire nem volt nehéz a helyzetem, de egy pár tapasztalatomat leírom, talán segítenek:
      Én is sokat hagytam lógni a cicimen, általában 1 órát, így alakult ki az a rossz szokása, hogy cicizéssel alszik el.
      Ha étkezés van, és nem evett még eleget (kb. 10 perc alatt megeszik a szükséges mennyiséget) és bealudna, ébreszd fel!
      Ha jóllakott, és bealszik, akkor vedd le a ciciről!
      Próbáld meg, hogy 3 óránként eteted, mert ha gyakrabban adsz neki, akkor mindig tele lesz a pocakja, és attól fájhat.
      Nekem is hasfájós volt a kislányom, és a BioGaia cseppek segítettek (patika). 6 hetes volt, amikor kipróbáltuk ezt az olajat és 5 nap után teljesen elmúltak az egész napos hasfájós sírások.
      Kamillateát is ittam, ez segít a kakilásban. Hátha épp ez a baj. Sőt, ezért eszik még, még, hogy akkor az kitolja…

      Viszont ha sír, egyértelmű, hogy valamilyen problémja van, és az az anyahívó.
      Nagyon átveszik a gyerekek az anya hangulatát, azért nem tudnak megnyugodni, mert az anyuka is aggódik, fáradt, ideges, és ettől a gyerek is nyugtalan lesz. Szerencsére nekem ilyenkor az Anyukám átvette, és megnyugodott.

      Sokszor valószínűleg pont tőlem nem tudott elaludni,mert nagyon el akartam altatni,s neki inkább nyugalomra lett volna szüksége.
      De ha rajtad alszik el, és jól bealudt (egyenletes csöndes a légézése, elernyedt), akkor próbáld meg letenni. Vagy kényelmesen leülni vele együtt, hátradőlni, és aludj egyet Te is. (Nekem ilyenor szokott jól belaudni, amikor ésn is elbóbiskolok)

      Pocakfájás esetén az is jó, ha simogatod neki körbe körbe az órajárással megegyező irányban. Vagy megpróbálod finoman felhúzni a lábát a pocakjához, vagy ahogy az öledben tartod, összehajtogatod (mintha felüléseket csinálnál neki. Ezek segítenek, hogy pukizzon.

      Szerintem kell a friss levegő. Ezért ha csak fél órát tudtok sétálni, akkor menjetek fél órára, és már otthon magadra teheted a kendőt, hogyha sír, akkor csak beleteszed.
      Séta közben ha elaludt a gyerek, nyugodtan lehet beszélgetni. Szerintem nagyon fontos megbeszélni a szülőknek az új érzéseket. Az első gyereknél senki sem tudja mit vállalt, és az első időszak sokkal nehezebb, mint ahogy azt elképzelték. Fáradtak a szülők, és nem tudnak toleránsak lenni, na ez tényleg kikezdi a kapcsolatot. Ha a párod segítene a házimunkában, többet tudnál pihenni, nyugodtabb lennél, és a gyerek is nyugodtabbá válna. Minden házimunkát gyerek nélkül is nagyon nehéz egyedül elvégezni, hát még egy sírós gyerekkel. És a tejtermelés rengeteg energiát elvesz. A gyerek leszív minden vitamint, pl. a B vitamint is, aminek hiányában fáradtság lép fel, ideges az ember…. Ördögi kör. És ha ömlik a hajad, hát akkor biztos a vitamin hiány vagy idegesség az ok… A búzacsíra olaj erre nyagon jó.

      Minél nagyobb a gyerek, anál nehezebb váloztatni a rossz szokásokon.

      És bízz magadban, hogy Te meg tudod oldani a gyerek baját, mert a gyereknek Rád van szüksége a legjobban. Ehhez pedig pihentnek jó lenni, mert akkor tudsz türelmes lenni vele is, és könnyebben elviselni a nehéz helyzetet.

      És tényleg kitartás. Minden nappal közelebb vagy a könnyebb időszakhoz. És nagyon megedződik az ember. A sok dédelgetésnek pedig meglesz a gyümölcse.

      Aniko

  6. Segítségedet szeretném kérni. Kisfiam 4,5 hónapos. Tápszeres baba. (Sajnos csak 4 hétig tudtam szoptatni) 3050 g született 47 cm volt, most 6,8 kg és 64 cm. Az éjszakai altatással eddig nem volt probléma viszont a nappali kín keserves… Vannak olyan napok mikor leteszem és szépen egy kis cirógatás, simogatás után elalszik és van olyan, hogy 1 órát üvőlt és ordít. Pedig eltelik 2 – 2,5 óra.( egy szőnyegen alszik a földön) csak este alszik a kiságyban. Figyelem, hogy mikor álmos, és az időt is. Az ilyen napokon csak a vászon hintában alszik de ott rögtön, beteszem és alszik szépen.Egy napunk úgy néz ki, hogy reggel felkel pelenka csere, átöltözés, kajcsi, büfi, játék, itt lent van a szőnyegen sok játékkal együtt. Még megkérdezném, hogy legyen körülötte sok jéáték vagy csak pár darab? 10 percet már elvan egyedül, de többet nem igazán. Utána ha nyűgős hasira megy, de most már forog is. Ugyhogy, ha szeretne átfordul. Aztán kicsit szeretgetés van majd ha látom álmos, hinta ott ellazul és még mielőtt elaludna kiveszem és leteszem aludni. Valamit rosszul csinálok? Ezután ha nem sikerül elaludni akkor jön megint a hinta… Itt többet is alszik a földön max 45 percet a hintába másfél órát. Utána kajcsi. büfi, játék. Vagy már elindulna a fogzás? Nagyon nyáladzik és midnent a szájába venne. Az ökle állandóan ott van. 🙂 Elnézést, hogy ennyire részletesen írtam. Csak gondoltam így biztos. 🙂 Köszönöm előre a választ.

  7. Szia Szandi! Újabb szakaszba lépett a 20 hónapos Luca lányom esti altatása, eddig (nagyon helytelenül) TV mellett aludt el amióta nem cicizik (kb. 2 hónapja már), utána vittük át az ágyába. Szerettem volna a TV-t kiiktatni a rendszerből, mert amúgy sem nézzük napközben csak este. De a mi ágyunkban csak felpörgött és játszott miután megitta a kakaóját amikor nem ment a TV. Pár napja próbálkozom, hogy bemegyünk a szobájába, már „új” ágya van, olyan amin egy helyen le tud mászni, de körben leesésgátlós. Szóval bemegyünk, kakaó, meseolvasás (ez még annyira nem érdekli, de nyugodtan végighallgatja), és utána mellébújok az ágyba és úgy alszik el. Mondogatja még egy darabig, hogy „oda, oda” menjünk át a hálószobába, mondom neki, hogy nem, ez a te ágyad és itt alszol. Kb 20-35 perc telik el az emeletre menéstől az elalvásig, én úgy gondolom ez jó. A kérdésem az lenne, hogy nem baj-e hogy mellébújok, szóval hogy nem érzi-e cserbenhagyásnak, mikor felébred és nem vagyok ott.
    Ebből a pár napból kettőt átaludt reggelig, amire nagyon régen nem volt példa, és reggel 6 körül átjött ébreszteni, a többi napon valamikor hajnalban 3-5 között jött át, odabújt és aludt tovább. Nem célom, hogy végleg kiszoktassam az ágyunkból, imádom ha mellettem van, de jön a kistesó októberben és szeretném ha addigra megszokná hogy a saját ágyában aludjon. Mindig nyitva van az ajtónk, szóval jön amikor akar. Még annyi, hogy a rácsos ágyában mindig sírva ébredt, viszont mostanában úgy érzem mióta meg van a lehetősége éjjelente átjönni, nem annyira nyűgös.
    A másik kérdésem, bár még nem aktuális, hogy mi a jobb a Lucának? Ha a pici vele lesz majd egy szobában vagy ha velünk? Mert félek, hogy felébred majd éjjelente ha kel a kicsi, viszont kirekesztettnek érezheti magát, ha a kicsi velünk van, ő a szobájában?

    Nagyon köszönöm előre is a választ!

    Sziaa!

    • Kedves Alexandra, a június 16.án író Zsuzsi, akár a mi esetünket is irhatta volna hozzád intézett levelében, némi különbséggel persze. A 18 hónapos kisfiam, Magor soha nem volt jó alvó, pici korában 40 percenként ébredt, nappal is éjjel is. Amiótta aztán átkerült nagy ágyba, alszunk, viszonylag jól, azért még mindig nem reggelig egy huzamba, általában 12 körül megébred olyankor mindig én kell bemenjek hozzá, az apucijának is elhallgat, de 5 perc után azonnal felsír megint, a szobájában két felnött ágyat terveztünk, ezért amikor felsír én a másikba lefekszem, nem kell felvegyem, csak hozzászólok, hogy „itt vagyok” és máris alszik tovább, néha ezt többször eljátszuk az éjszaka folyamán. Az elalvás is áltában velem történik, úgy, hogy ott fekszem mellette amig elalszik, bár lehet, hogy akkor is a másik ágyba kellene feküdjek… Már csak 3 hét és érkezik a kistesó, amikor erről beszélünk neki aznap nagyon mozgalmas éjszaka vár ránk, szerintem fél attól, hogy ha a kisöccse megjön ő háttérbe szórítódik, bár sokat beszélünk az új családtaggról és Magor is nagyon szereti, meg várja – látszólag. A másik kérdésem nekem is az lenne – és nálunk már nagyon is aktuális, hogy hová tegyük a kicsit, ha melléje akkor biztos felkelti éjszaka, és félek, hogy újra visszaáll a rossz alvás, ha meg hozzánk tesszük kirekesztettnek érezheti majd magát. Mi arra gondoltunk, hogy éjszaka majd hozzá apucija megy át, már most is probálkozunk ezzel, nem sok sikerrel, én meg maradok a kicsivel amig a bölcsőt ki nem növi, de utánna muszáj lesz egy szobába kerüljenek.

      Nagyon köszönöm a segítséged előre is!

      • Kedves Emese!

        Azóta bizonyára megérkezett a kistesó és találtatok valamilyen megoldást.

        Azt érdemes tudni, hogy éjszaka szüksége van ránk a gyerekeinknek az első években és ha kistestvér jön akkor nagyon is felerősödhez az az igény, hogy éjjel ne maradjanak egyedül. A kisbabának is az a legjobb ha a közeletekben alszik és gyorsan mellre kerül ha megébred. Így érdemes olyan elrendezést választani, hogy vagy mind együtt legyetek, vagy az édesapa külön esetleg a nagyobb testvérrel ha elfogadja. Nálatok ugyanankkor a még a nagy is olyan kicsi, hogy valószínű, hogy a te jelenléted lenne számára megnyugtató, ez természetes.

        Általában matracok a földön szokott a legjobban kihasználható lenni és akkor mindkét gyermek a közeledben lehet, ráadásul nem olyan helyigényes mint a bölcső és az ágyak. Ez egy átmeneti állapot és a hónapok repülni fognak és működhet sokféle más elrendezés is, de most az a fő hogy mindenki nyugodt legyen és eleget tudjon pihenni.
        Ha bármi van ami most éppen aggaszt vagy nem működik írj bátran!
        Üdvözlettel,
        Szandi

    • Kedves Zsuzsi!

      Teljesen normális igénye Lucának, hogy mellete legyetek amikor elalszik és az is hogy éjjel a ti biztonságos közeletekben legyen. Ez nem egy rossz szokás, hanem természetes emberi működés, hiszen mi felnőttek sem szeretünk egyedül aludni és éjjel egyedül lenni, hát még a gyerekek.

      Legtöbbször a testvér érkezése csak fokozza az igényt arra, hogy éjjel nem maradjon egyedül a nagyobb testvér, pláne ha még oylan pici, mint Luca. Nagylánynak tűnhet, főleg egy kistestvért várva, de ő még nagyon pici és szüksége van biztonságra, testközelségre, megnyugtatásra és összebújásra. És segítségre is az elalváshoz. Így legtöbbször az válik be, ha a család legalább egy átmeneti időszakra „összebútorozik” éjszakára és együtt mindenki igénye kielégülhet. A picinek az lesz a fontos, hogy éjjel is többször mellre kerülhessen. A nagynak az, hogy ne érezz kirekesztve magát. Nektket pedig hogy a lehető legtöbbet pihenhessetek. Ez mind teljeseülni tud. És ha nagyobbak lesznke, akkor lehet variálni, testvéreket egy szobába rakni és már az is jól működhet.

      Mindezekért sem érdems senkit külön „szoktatni” hiszen ha együtt alszotok kezdettől (már most is hiszen a baba ott a pocakodban!) akkor összehangolódik az alvásotok! Kevésbé zavarjátok egymást és jobban tudtok aludni mindannyian, mintha egy idő után költözteteted össze pl a tesókat. Ha éjjel szoptatod a kicsit, legtöbbször csak magadhozhúzod és szopik-visszaalszik, így a legkevesebb a zaj és te is jól pihenhetsz.

      Általában azok a gyerekek is átjönnek 2-5éves korban a szülőkhöz akik egyébként külön szobában alszanak, hiszen ekkor már kimásznak a rácsoságyból és szabadon kifejezik azt az igényüket, hogy a anyával, apával a helyük éjjel. Ez adja a biztonságot, szeretetet és testkontaktust amire nagyon nagy szükségük van még kisiskolás korban is!
      Minden jót!
      Szandi

  8. Kedves Alexandra! Azért fordulok Önhöz mert most már arra a pontra jutottam el, hogy ijesztö, aggodom mi történt, tanácstalan vagyok, nem tudok a helyzettel mit kezdeni. Szeretném a segitségét kérni! A következö ami történt: A kislányom 7,5 honapos, 1,5-2 honapos korátol teljesen átaludta az éjszakát (este 8-tol- reggel 7-fél 8-ig)de ugy, hogy nem is igényelt altatást, megfürdettük, megszoptatattam és leraktuk a kiságyába ö falfelé fordult és már aludt is reggelig. Ez kb 2 hete megváltozott, még este 10-kor is ébren van (ugyanugy este 8-kor rakjuk le) és ami a nagyobb baj, hogy nagyon nagyon sir, ha kijövök a kisszobábol mielött elaludna akkor ordit, hisztériázik, dobálja magát (teljesen megvadul alig lehet lenyugtatni) utánam. Éjszaka felkel 2-szer 3-szor (ahogy irtam korábban végigaludta, felkelés nélkül)elsö felébredésnél szopik de a többi ébredésnél egyértelmüen kijelenthetem nem az éhség ébresztette fel mert nem nagyon szopik. De viszont addig nem nyugszik meg mig oda nem veszem magamhoz, nem elég neki ha csak megsimogatom. Elöször probáltam ugy, hogy csak simogatom hátha visszaalszik de nem addig sir sokszor már ordit is mig nem a karjaimban fekszik (ott rögtön megnyugszik, és visszaalszik). Attol is félek, hogy esetleg evvel elrontom a gyereket késöbb már máshogy nem fog tudni elaludni csak a karomban. Hozzáfüzöm hátha ez is befolyásolja az alvászavart: kb 2-3 hete felállt a gyerek (ez is nagyon korainak tartom), alul kint vannak a fogai, fent most bujnak, arra már vettünk a patikában az innyére kenöcsöt de ugyanugy nem alszik, ha bekenjük ha nem, szoval ezt is kizártuk. Leirtam még ezeket hátha igy közösen könnyebben rá tudunk az alvászavar okára jönni. Nagyon sajnálom öt mert nem tudok rajta segiteni, nem tudom mit csináljak.
    Köszönöm elöre is a válaszát!
    Anna

    • Kedves Anna!

      Bár sok idő eltelt a kérdésed óta, remélem azért hasznosnak találod majd amit írok.

      A probléma nem a gyermeked alvásával van, az teljesen normálisan működik, hanem azzal az elvárással, amit a mi kultúránk támaszt a babákkal szemben. Azt gondoljuk, hogyha egyszer már egy csecsemő átaludta az éjszakát, akkor minden ok és hátradőlhetünk, mert innentől nem lesz éjszakai ébredés és nyugodtan alhatunk. Valójában azonban ez egy tévhit, hogy a gyerekek úgy működnek, hogy pár hónapos koruk után átalusszák az éjszakát. Az ébredés és az éjszakai szopizás, evés normális dolog és az egészséges fejlődést szolgálja az élet első éveiben! Igen jól olvasod, nem az első hetekben, hónapokban, hanem évekig az a normális ha egy gyerek ébred és a mi segítségünkkel, szoptatással, ringatással és testközelben tölti az éjszakát.

      Éppen így ahogy írod, sok baba az első pár hónapban jól alszik éjjel, akár át is alussza az éjszakát és aztán kezd el 3-4hónpos kor körül ébredni (vagy később 6-8hónaposan). Ennek számos és jól követhető oka van, amit már a korábbi válaszokban számtalanszor leírtam, érdemes visszaolvasni pár oldalt és röbgtön látod, hogy nem vagytok egyedül, számos gyermek így működik és nagyon jó, hogy reagálsz, megszoptatod, ott vagy vele, merta hosszú és rövidtávú egészségét is ez szolgálja. Sőt a tiédet is! Mert enélkül a válaszololás nélkül, éjszakai szoptatás nélkül, nem lenne elég tejed, nem tudnál hosszan szoptatni, ami a te egészségedet is pozitívan befolyásolja.

      Arra, hogy simogatásra, éneklésre visszaaludjon még nagyon éretlen a babád. Még nem képes ilyen segítséggel elaludni, ennél több kell: szoptatás, ringatás, testközelség. Majd ha nagyobb lesz valóban jó altató lesz az összebújás is, de az első néhány életévben ennél többre van szükség.

      Tehát amit leírtál nem alvászavar, csak normális alvásfejlődés, amit támogatsz azzal, hogy reagálsz az igényeire amíg szükség van rá. Érdemes olyan elrendezést választani amiben te is tudsz pihenni (pl a babád közelében aludni, hogy éjjel gyorsan és könnyen reagálhass rá) és érdemes úgy alakítani a napotokat, hogy nappal is pihenj és töltődj. A hordozóeszköz is segíthet rugalmasabban alakíthasd a napotokat.
      Minden jót!
      Szandi

  9. Kedves szakértő! 5 hónapos kisfiamat napok óta nem tudom rendesen elaltatni. Az éber alvásból nem tér át a mély alvásba. 5-10 perc alvás után mindig felébred.Éjszaka max. 1 órát alszunk egy huzamba, vagy kevesebbet. Volt már kézbe , babakocsiba, ringatva-nem ringatva. Nem számít, hogy világos van, vagy sötét, éjszaka vagy nappal. Gondoltam az ínyére, de most nincs megduzzadva. Lábát nem húzza nem fáj a a hasa. Bármi ötlet, hogy mit csinálhatnék.

    • Tisztelt Szakértő! A kisfiam 4 hónapos. Kb 2 hete minden délutáni alvásából sírva kel fel. Nagyon keservesen sír alig tudom megnyugtatni. Sok esetben vissza alszik a hosszú sírás után. Amúgy nyugodt és nem sírós baba. Mi lehet az oka. Köszönettel: Zsuzsa

    • Kedves Erik!

      Nagyon keveset írtál magatokról, azért megpróbálom általánosságban elmondani, amit tudni érdemes az 5 hónapos babák alvásáról.

      Segítségre van szükségük a babáknak az elalváshoz és ahogy egyre nagyobbak, egyre nehezebben kapcsolnak ki és felületes alvásszakasz is lassan érik meg, lassan hosszabbodik. A leghatékonyabb segítség a szoptatás. Ha már nem része az életeteknek akkor a nyugtatócumit és a cumisüvegből folyót tápszert lehet kombinálni úgy, hogy el tudjon aludni a babád. Érdemes átbeszélni egy szoptatási tanácsadóval a táplálkozással kapcsolatos kérdéseket, mert szorosan össezfügg az altatással.

      Az elős 20 percben nagyon felületes alvásfázisban vannak a babák és ha ilyenkor lerakjuk őket valóban hamar megébrednek. Érdemes ezt az időt megvárni és után lerakni. Előfordulhat az is, hogy nappal le se lehet rakni, kézben alszik, vagy a folyamatosan mozgó babakocsiban. Még hatékonyabb lehet ha hordozóeszközben, testközelben alszik. Ebben tudunk neked segíteni, fordulj bátran a hordozo.hu csapatához.
      Ha bármi kérdésed van, írj bátran!
      Üdvözlettel,
      Szandi

Comments are closed.