Kilenc feng shui tipp a gyerekszoba berendezéséhez

gyerekszoba feng shui

Ha azt kérdezik tőlem, hogy mi a különbség a gyerekszoba berendezésekor feng shui szempontból egy „felnőttszobához” képest, akkor annyit tudok mondani, hogy ugyanazok a szabályok – és mégis egészen mások. Ugyanazok, mert ugyanazok a biológiai, fizikai, kémiai és lelkiekből-ösztönből fakadó faktorok működnek nálunk és a gyerekeknél – és egészen mások, hiszen ők nem apró felnőttek, hanem gyerekek, akik azért mégiscsak máshogyan „működnek” és még sokkal-sokkal érzékenyebbek minden környezeti hatásra, mint mi.

Olyan magától értetődő lakberendezési szempontokra, minthogy a konnektorok védettek és a bútorok sarkai lekerekítettek legyenek, most nem térnék ki, viszont néhány feng shui tippet megosztok Veletek, amelyeket akár azonnal lehet alkalmazni a gyerekszobában.

1. A gyerekeknek alapvető életterük a szobájuk, ahol ők alszanak és játszanak is. Így nagy hiba a gyerkőc(ök)nek adni a lakás legkisebb szobáját, hogy ő még úgyis kicsi, elég az neki. Nem elég. Hamar leveszik ám, hogy őket csak „bezsúfolták” egy pici helyre és ebből tudattalanul azt tanulják meg – ami rossz esetben akár egy életre kiható hitrendszer lehet-, hogy ők nem fontosak, ők „ennyit érdemelnek” és így ez a későbbi érvényesülésüket, sikereiket is korlátozhatja. A lakásban a nappali utáni legnagyobb szobát érdemlik a gyerekek! (Kiemelném, hogy ez természetesen az élet első hónapjaiban, a szoptatás idejére még más lehet, hiszen akkor a kicsinek – közös igény szerint – az édesanyja közelében van a legjobb helye.)

2. A gyerekszobán belül, úgyanúgy, ahogyan a felnőttek életterének esetében, a különböző funkciókat, mint alvó-, játék- és tanulótér, érdemes egymástól elválasztani. Ez az elválasztás történhet akár egy kis éjjeliszekrénnyel, egy szőnyeggel (a játszórész vagy íróasztal és szék alá), esetleg polccal vagy térelválasztóval. A polcok esetében viszont vigyázni kell az ún. vágóélekkel, azaz a nyitott polcokkal, amelyek nem jó, ha fekvés vagy ülés közben a gyermek közvetlen közelében vannak.

3. Az ágy elhelyezése az egyik legfontosabb! Mindenekelőtt – és ez minden egyéb szabályt felülír – érdemes megbizonyosodni arról egy radiesztéta segítségével, hogy a földsugárzások szempontjából hová tehetjük az ágyat és hová nem. Az ideális ezzel együtt az volna, ha az ágy – ugyanúgy, mint a felnőttek hálószobájában – az ajtótól legtávolabbi sarokba kerülne úgy, hogy az abban alvó gyermek rálásson az ajtóra. Ennek az is feltétele, hogy lehetőleg az ajtó ne az ágyára nyíljon, hanem úgy, hogy rögtön láthassa, ki az, aki belép a szobába és a feje mögött fal legyen. Ez ösztönösen egy nagyobb biztonságérzetet ad és sokkal nyugodtabb pihenést biztosít.

4. Hát kérem, akkor most jön az állandó vesszőparipám: a rend. A rendetlenség alapvetően „földel”, ezért kiemelten rendetlenek például a bizonytalan és rejtőzködő kamaszok vagy a lelkileg-szellemileg is zűrzavarban élő emberek (pontosabban bárki éppen akkor, amikor ilyen életperiódusban van), hiszen „ahogy fent, úgy lent, ahogy kint, úgy bent”. Bár árulónak hangzó módon azt is szoktam mondani, hogy gyerekszobában a rendetlenség nem rendetlenség, ezt azért úgy értem, hogy nem feltétlenül kell, hogy minden játék pontosan ugyanarra a polcra kerüljön vissza, ahonnan előtte le lett véve. A legjobb néhány nagy kincsesládát rendszeresíteni a gyakran használt játékoknak, ahová egyszerűen bedobálhatjuk-ömleszthetjük őket, néhány polcot – de inkább csukható szekrényt – a könyveknek és társasjátékoknak, ha így csak nagyjából mindennek megvan a helye, az elpakolás tényleg csupán pár percet vesz igénybe minden este. Ha a gyermek rendet lát maga körül és ebbe nő bele, akkor kialakul az igény is benne eziránt és felnőtt korában a rendszeretet az egyik legfontosabb, amit magával vihet az önálló életébe – már csak a fenti, nagyon igaz mondás miatt is…

5. Rendkívül fontos, hogy a gyerekszoba berendezése illeszkedjen a gyermek egyéniségéhez és ízléséhez. Amikor ez már lehetséges – és tapasztalatból mondom: 3 éves kor után már az!:-) -, kérjük ki a véleményét arról, hogy milyen képek díszítsék a falát, milyen színek tetszenek neki vagy milyen mintájú falvédőt kér. Például a kék és a zöld árnyalatai megnyugtatóak, míg a sárga vagy lila színek az agyműködésre, kreativitásra vannak jó hatással. (Erre és a születési adatok alapján történő színmeghatározásra az on-line feng shui tanfolyamban fogok részletesen kitérni!)

6. Figyeljünk oda a gyermekünk egyéniségére és igényeire olyan szempontból is, hogy van, amelyikük szereti, ha sok mackó vagy tündérke mosolyog rá egy függönyről vagy díszcsíkról a falon – de van olyan gyermek, aki kifejezetten fél az éjszaka is rámeredő szempároktól. Erre nincs egységes szabály és életkoronként is változhat a dolog, mindenesetre azért tartsuk észben, hogy a gyermekünk szobájába kerülő és szabadon ücsörgő-nézegető figurák zavarhatják is őt és ne nevessünk és legyintsünk, ha azt kéri, hogy tegyük el az adott játékot éjszakára vagy vegyünk le azt a bizonyos képet a falról. Akkor bizony tegyük el és vegyük le azt!

7. Hasonló a helyzet a kuckó vs. tágas tér kérdésével is. Van olyan gyermek, aki szereti, ha éjszakára elbújhat egy függöny mögé, még a takarót is a fejére húzza, hogy teljes sötétség és csend vegye körül a saját kis fészkében; de van, aki kifejezetten igényli a tágasságot, a levegőzést és levegősséget, a nyitott ajtót-ablakot, egy kis fényforrást vagy egyáltalán, éjszaka is a világosabb színeket maga körül. Igyekezzünk ezeket mindenképpen biztosítani a számára!

8. A tanulósarok megfelelő kialakítása túlzás nélkül akár jegyeket jelenthet egy gyermek bizonyítványában! Először is legyen világos vagy megfelelő fényforrással ellátott, de persze mégiscsak legjobb a természetes fény. Ezen kívül lehetőleg ne üljön háttal az ajtónak vagy ha ez elkerülhetetlen, egy kis tükröt helyezzünk el úgy az asztalán, hogy rögtön lássa, ha belép valaki mögötte a szobába. Ha fal van előtte, akkor egy megnyugtató, távolságot ábrázoló képet érdemes elhelyezni szemmagasságban előtte: ez a jövőt, a perspektívákat szimbolizálja (erre ügyeljünk a kép témájánál) és egyben megnyugtatólag is hat. Amennyiben ablak van szemben, az nagyon előnyös, de azért egy ablakmatriácat érdemes szemmagasságban elhelyezni, hogy azért ne terelődjön el a figyelme a tennivalókról és ez mindig „visszahozza” őt a szobájába.

9. Ügyeljünk arra, hogy a gyerekszoba bútorai és berendezése együtt nőjenek a gyermekkel! Fontos ez azért is, mert egy alacsonyan elhelyezett tükör, amihez le kel hajolni vagy egy túl kicsi, kényelmetlen szék hosszabb távon nem csak fizikailag terheli meg a gyereket, hanem annak a való életben is állandó „hajlongás” és „szorongás” lesz a következménye, átvitt értelemben is. A fizikai valóságunk minden pillanatban kihatással van a lelkünkre és szellemünkre, így a megelégedettségünkre és az energiaszintünkre, teljesítményünkre is. És ahogyan az elején írtam, a gyermekek még sokkal érzékenyebbek ezekre a hatásokra.

Adjunk hát nekik sok felhasználható energiát ajándékba a szobájuk berendezésén keresztül is!

hirdetés

6 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. Üdv mindenkinek
    Kislányom 7éves lett és uj de,kissebb lakásba költözünk hamarosan
    Szeretném segitségeteket kérni abban hogy ,feng shui ban a lakást betudjunk rendezni ill:
    egészségünk jó legyen.
    Mert előző lalásban folyamatosan betegségek nőttek és problémák élet összes területén,tehát szerencsétlen egy lakásban laktunk 1,5évig.
    Szeretném ha valaki segiteni tudna lakberendező vagy aki hasonló teületen mozog.
    Email cimemen várom .
    [email protected]
    előre is köszönöm!
    lisa

  2. Sziasztok.

    Osztom Lívia véleményét, mi is megcsináltuk álmaink gyerekszobáját, tágas hely, jó fényviszonyok-világítás, sok-sok játék… de sajnos a játékok rendszerint a nappaliban és a konyhában vannak, ahol éppen mi is vagyunk.

    • Szia!

      Ez valószínűleg a gyermek életkorával van elsősorban összefüggésben, hiszen minél kisebb a gyerkőc, annál inkább szeret még a szülő közelében lenni, ott (éls főleg vele együtt!) játszani és fokozatosan következik be az egészséges leválás, önállósodás. Amennyiben valóban a gyermek ízlésének és egyéniségének megfelelő, energetikailag jól berendezett, harmonikus színű, ergonómiailag gyermekbarát és kényelmes is a szobája, az évek számával egyre jobban fogja értékelni a saját birodalmát, majd csak figyeld meg!:-)

  3. Kedves Lívia!

    Köszönöm a hozzászólást!

    Igen, nagyon egyetértek azzal, hogy a gyermek játszhasson bárhol a lakásban, ahol csak kedve tartja, ez természetes – illetve azt is hozzátenném, hogy ez nagyban család- és szokásfüggő, illetve a gyermek életkorától függő is azért, hogy pontosan hol játszhat és hol nem (szülők hálószobája, háztartási helyiség, stb.), hol „pakolhat” és hol nem. Azt gondolom, hogy erre egységes szabályokat felesleges is volna megállapítani.

    A játékszoba és alvóhely tekintetében nem arról írtam, hogy CSAK ott játszhat a gyermek:-), hanem hogy amennyiben – ez is életkor- és egyéniség-függő is – mégis gyakran elvonul oda, úgy az a szoba bizony kettős funkciót tölt be. És ahogy iskolás lesz a gyermek és tanul vagy később kamaszodik, egyre inkább a szobája lesz az, ahol „mindent” csinál majd, ami az ő személyes élettere sok funkcióval.

    A „nagy méretű szoba” igen relatív:-), példáként a mi lakásunkban a nappali után a legnagyobb szoba, amit a kisfiam kapott meg (és nyártól a kishúgával is meg kell osztania majd), 12 m2-es, ennél a hálószobánk 2 m2-el kisebb és több év távlatából is jó döntésnek bizonyult ez az elosztás. Egyszóval azért természetesen nem teremnyi mértekről beszélünk itt, hanem arról, hogy nem előnyös a gyermeknek csak azért a legkisebb szobát adni, „mert ő még úgyis kicsi”.

    Üdvözlettel:
    Martina

    • Kedves Martina!

      A válaszból úgy érzem, végül is hasonlóan látjuk a dolgot – aminek őszintén örülök. Csak a cikkben értettem én félre a „második legnagyobb szoba” dolgot – hisz az akár 20 nm is lehetne ezen az alapon! 🙂
      Vicces: nálunk is 10nm a hálónk és 12nm a majdani gyerekszoba – remélem, nálunk is beválik majd ez a felosztás. (A kislányunk még velünk „szobázik”.)

      Üdvözlettel: Lívia

  4. Kedves Martina!

    Saját tapasztalatom az – és nem hiszem, hogy egyedül én tapasztaltam -, hogy a gyerekek esténként igencsak félnek az, ön szerint szükséges, nagy méretű szobában. Sokkal inkább preferálják a pici kuckót.
    Amúgy meg miért zárnánk őket a játékaikkal a szobájukba? Csak hogy ne „zavarják” a felnőtteket?
    Személyes véleményem, hogy inkább csak elvonulásra alkalmas szobát alakítsunk ki a gyerkőcnek – olyan méretben, ami számára biztonságot nyújt-, és hadd játszon ő BÁRHOL a lakásban – legszívesebben a felnőttek közelében, hogy részese lehessen a valódi életnek, amiről ő példát vesz.

    Üdvözlettel: Tóth Lívia

Comments are closed.