Koraszülöttek: az anyatej mindenre jó hatással van

Hazánkban évente 8000 újszülött, azaz tízből egy kisbaba koraszülöttként lát napvilágot. Esetükben életmentő lehet a hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás, de a megfelelő táplálás minden gyermek számára kulcsfontosságú. Amellett, hogy az anyatejjel táplált csecsemők ritkábban szenvednek tüdőgyulladásban és egyéb fertőző betegségekben, a fogantatástól számított első ezer nap táplálási szokásai számos felnőttkori népbetegség megelőzésében is meghatározó szerepet játszanak. A hosszú távú prevenció a korszerű koraszülött-ellátásban is fontos célt jelent, ehhez pedig nélkülözhetetlen a megfelelő táplálás – hívták fel a figyelmet az Első 1000 Nap Program és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának szakemberei a koraszülöttek világnapján.

A kognitív területek (például a gondolkodás, a nyelvi képesség vagy az emlékezet) életünk első 1000 napjában fejlődnek legintenzívebben, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer, valamint ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma is, amely meghatározza a felnőttkori elhízásra való hajlamot. Ez, a fejlődés szempontjából kritikus időszak egy érett újszülött számára kevésbé megterhelő, hiszen 280 napot méhen belül tölthet. A koraszülötteknek (azaz a 37. terhességi hétnél korábban világra jött csecsemőknek) azonban ennél néha 80-100 nappal is kevesebb jut, ezért az ő esetükben kiemelt jelentőséggel bír a méhen kívüli táplálás.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

„Az 5 év alatti gyermekek körében világszinten a koraszülöttséggel járó szövődmények számítanak a vezető haláloknak. A túlélési esélyeik javításában, a koraszülött betegségekkel szemben az anyatej az egyik legfontosabb prevenciós fegyverünk. Az anyatej minden más tápláléknál jobban hasznosul a csecsemő szervezetében, és képes alkalmazkodni az igényeihez. Koraszülés esetén például magasabb a fehérje- és a zsírtartalma, és több ellenanyagot is tartalmaz, ami segít megvédeni a fertőző betegségektől. A modern koraszülött-ellátó központokban – így a Honvédkórházban is – a csecsemőkori betegségek leküzdése mellett a későbbi betegségek megelőzése is fontos célkitűzés, amiben az anyatejes táplálásnak kiemelt szerepe van.” – hangsúlyozza Dr. Nádor Csaba neonatológus főorvos, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Perinatális Intenzív Centrumának (PIC) vezetője. Az intézményben Szoptatási- és Csecsemőtáplálási Ambulancia segíti az anyák szoptatási nehézségeinek megoldását, az egészséges és beteg újszülöttek anyatejes táplálásának támogatását.

Az anyatej mindenre pozitív hatással van

A szoptatás a koraszülöttek és érett újszülöttek esetében is hosszú távú előnyökkel jár. Kisebb arányban fordul elő például a felnőttkori elhízás és a cukorbetegség, az anyatejet kapott koraszülöttek esetében pedig alacsonyabb az allergiás megbetegedések előfordulási aránya, és jobbak a kognitív fejlődési mutatók is: kutatások szerint magasabb az intelligencia-hányadosuk, mint nem szoptatott társaiké.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Ennek ellenére a statisztikák elszomorítóak: a koraszülött csecsemőkre vonatkozó nemzetközi adatok szerint csupán az édesanyák fele képes fenntartani az anyatejes táplálást a kórházból való hazatérésig (aminek a leggyakoribb oka az anyát érő stressz), de a hazai védőnői statisztikák szerint az egészséges újszülötteknek is mindössze 34%-a kap kizárólag anyatejet az első hat hónap során. Pedig a fogantatástól számított első ezer nap táplálási szokásai az örökölt géneknél is nagyobb hatással vannak olyan felnőttkori népbetegségek kialakulására, mint például a diabétesz, a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy az elhízás.

A Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület által életre hívott Első 1000 Nap Program célja, hogy rendszeres szakmai képzéssel és széleskörű társadalmi felvilágosítással járuljon hozzá a fejlődés szempontjából kritikus időszak ideális táplálkozási szokásainak kialakításához, és ezzel a gyermekek hosszú távú egészségének biztosításához. A programhoz a koraszülöttek világnapja alkalmából a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja is csatlakozott, amelynek szülészet-nőgyógyászati osztálya és PIC részlege élen jár a magyar koraszülött babák korszerű és családbarát szemléletű ellátásában, valamint az anyatejes táplálás fontosságának hangsúlyozásában.

A 2015 szeptemberében létrejött civil egyesület, a Melletted a helyem Egyesület pedig elsőként egyesíti hazánkban a koraszülöttek körül tevékenykedő szakembereket, civileket és az érintett szülőket. Közös összefogással, edukációs, felvilágosító és koordinációs tevékenységgel segítik a koraszülöttek korszerű és családbarát ellátását, növelve ezzel a koraszülöttek esélyeit, hosszútávon pedig csökkentve a koraszülést és a csecsemőhalálozást.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

hirdetés

2 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. Koraszülöttek szoptatásához:
    Annak, hogy a kórházból való elbocsájtásig gyakran nem tudják az anyák fenntartani az anyatejtermelést, a stresszen kívül más oka is van, nevezetesen az, hogy a koraszülött még nem tud szopni, és a fejés nem elég a kezdeti tisztán hormonális vezérlés alatt álló szakasz után a kereslet-kínálati szakasz kialakítására. (Jó cikk a tejtermelés mikéntjéről: http://www.gorogszena.hu/felhasznalas/gorogszena_felhasznalas_tejelvalasztas_szoptatas.html )
    Másrészről, akinek volt már teje, az egy hetes intenzív, akár másfél óránkénti, napi 12-szeri szoptatással képes tejet fakasztani akkor is, ha éppen nincs gyereke, különösen, ha éjszaka is szoptat, mivel a prolaktin mennyisége ekkor a legmagasabb.
    Ezért nagyon fontos lenne, a koraszülöttet hazavivő anyukák segítséget kapjanak abban, hogy az első pár hétben KIZÁRÓLAG a baba szoptatásával és a fennmaradó időben az alvással tudjanak foglalkozni. Ha ez megoldható lenne, közülük sokan jó eséllyel vissza tudnának térni a szoptatáshoz. Nagyon jó lenne, ha ebben a TB is támogató lenne, pl. erre az időre segítő(k) finanszírozásával. Tudom, álmodok.

  2. A 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatáshoz:
    Fontos tisztázni, hogy a hat hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálás NEM kőbe vésett szabály, hanem AJÁNLÁS. Ami igazán számít: a babát FIGYELNI. Valamikor 4 és 7 hónapos kor között a babák elkezdenek érdeklődni az egyéb táplálékok iránt, ezt kell figyelni. Egy négy hónapos nyugodtan megkóstolhat már néhány ételt, ekkor még úgyis az anyatej a fő táplálék. És fordítva: ha a baba 6 hónaposan még nem akar mást enni, nem szabad erőltetni, csak időnként megkínálni.

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .