Közel félmillió szülő, több mint hatszázezer gyerek – ennyien élnek ma Magyarországon egyszülős családokban. Az egyszülős sorstársak pár éve közösséget alkottak, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványt. Az Alapítvány vezetőjével, Nagy Annával beszélgetünk erről a sajátos élethelyzetről, a problémákról és a megoldásokról.
– Kezdjük az egyik legfájdalmasabb kérdéssel: hogyan lehet feldolgozni, hogy egyedül marad valaki egy vagy több gyerekkel?
Nagyon nehezen. Hisz a legtöbb szülő, ha gyereket vállal, akkor párjával való kapcsolatát öröknek gondolja. A váláskor, vagy az egyik szülő elvesztésekor a páron kívül a gyerek is szakít, és az egyedül maradó szülő feladata az is, hogy benne is tartsa a lelket. Az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány azért is jött létre, hogy hasonló élethelyzetű embereket hozzon össze, mutasson be egymásnak: lám, ő már előbbre tart, tud tanácsot adni, vagy legalábbis meghallgatja azt, aki hozzá fordul, és pontosan érti, mit jelent, amit ő elmond. Akit a gondolatok éjszaka rohannak meg, annak ott a www.egyszulo.hu fórum rovata. Valódi kapcsolatoknak pedig az Egyszülő Klubok igyekeznek teret adni.
– A lelki fájdalmak után a következő nehézség a többféle szerepben való helytállás. Vajon hogyan lehet egyedül zsonglőrködni az idővel? Az egyszülőknek van-e, és ha igen, honnan van segítségük?
A családi segítség mindig attól függ, milyenek a családtagok. Van, ahol meglepő módon pl. az elment társ szülei (anyós, após) segítenek többet, de van, ahol ők is „elhagyják” az egyszülőt.
Nem nagyon tudnak a szociális segítő szervezetek, intézmények sem az Egyszülő alapítványról. Ezért is szervezzük konferenciáinkat, és már kezd kialakulni egy jó partnerség például az Otthon Segítünk Alapítvánnyal, a Kék vonal telefonos segítő-hálózattal, Leányanyákat segítő LEA Alapítvánnyal. Az állami intézmények is főleg a konferenciákról ismerhetnek minket. (A novemberi konferencia egyik eredménye az is, hogy a minisztérium képviselője felajánlotta az önkormányzatok, családsegítők segítségét.)
A társadalmi szemlélet, az egyszülősöket megértő, ismerő szemlélet is hiányzik még. (Ebben talán az ilyen konferenciák, szervezetek segítenek.)
| „Nem tudom, miért olyan meglepő, hogy a nők milyen erősek tudnak lenni. Amit én csinálok, az valószínűleg közel sem olyan nehéz, mint egyedülálló anyaként gyereket nevelni és albérletet vagy jelzálogkölcsönt fizetni.” (Libby Riddles, kutyaszánbajnok) |
– Pár hete rendezték meg „…tényleg nem akadály? – Egyedül nevelő szülők esélyei a munkaerő-piacon” címmel második konferenciájukat, több mint 160 szakember és érintett részvételével. Van-e általában az egyszülőknek munkahelye (pl. sok gyeses kismama egyedül maradásáról hallottam, ez drámai esemény lehet, hogyan lehet nekik segíteni)?
A konferenciánkon is elhangzott dr. Frey Mária, a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási irodájának tudományos tanácsadója előadásában, hogy Málta után hazánkban a legalacsonyabb a kisgyerekes (azaz a 12 évnél fiatalabb gyereket nevelő) szülők foglalkoztatási rátája. Pedig a foglalkoztatottság a szegénység legfontosabb ellenszere, különösen az egyszülős családokban.
Az egyszülő nem vonzó munkaerő. El kell érni, hogy gazdasági előnyt jelentsen egy kisgyerekes, vagy egyedülálló szülőt alkalmazni. Erre a célra szolgál pl. a kismamák gyesről, gyetről való visszatérését segítő START-kártya, a munkaügyi adókedvezmény. Az egyszülős családokról pedig külön problémafeltáró tanulmányt szeretnénk készíteni. Célunk, hogy a dolgozni, tanulni vágyó szülők visszakerülhessenek a munkaerőpiacra. Mivel ma már a munkaerőpiacon fontos a naprakész ismeret, (térítésmentes) képzésekre is szükség lesz az egyedülálló szülők számára (is), a helyzetükre szabott segítséggel, például gyerekmegőrzéssel.
– Részesülnek-e megkülönböztetett bánásmódban a bölcsődei, óvodai felvételnél?
Ha a gyerekintézményben túljelentkezés van, akkor az óvodák-bölcsődék kötelesek előbbre venni az egyszülős családok gyerekeit. Erről a jogukról még sokan nem tudnak, pedig már évek óta él. Sajnos a gyerekintézmények nyitvatartási ideje nem alkalmazkodik a munkaidőkhöz, illetve sok településen egyáltalán nem érhető el bölcsőde. A részmunkaidős illetve távmunkás munkakörök esetleg megoldást jelenthetnének az egyszülők számára.
A közétkeztetési díjkedvezmény alanyi jogon sajnos nem jár az egyszülőknek, de jövedelemigazolással a helyi rendeletek értelmében nevelési segélyre lehetnek jogosultak.
– És gondolom nekik is lenne igényük új párkapcsolatra. Mit mutatnak a tapasztalatok, az egyedül maradás után mennyi idővel kezdenek új kapcsolatot kiépíteni az egyszülők, és mik a sikeres megoldások?
Magyarországon még nem készült ilyen felmérés, de a britek hasonló szervezete szerint átlagban 5 évig marad valaki egyszülő. Ez után általában vagy párt talál, vagy a kisgyereke időközben megnő, és már nem akadályozza a párkeresésben. Az új párkapcsolat létesítése egy egyszülős család számára nem könnyű. Hisz több embernek, több gyereknek kell(ene) összepasszolnia. Azért sikerülhet! Hisz a gyerekes mindennapok élménydúsak, és az összes probléma ellenére igenis tele van az élet jó dolgokkal! 🙂
Ennél jobb végszót nem is találhattunk volna, köszönöm Anna az interjút! Sok sikert kívánunk ezekhez a jókedvű és bizakodó mindennapokhoz!
Az interjút készítette: Fülöp Hajnalka
