Magyar bölcsőde és óvoda alapkövét tették le szombaton a székelyföldi Backamadarason (Pasareni). A magyar állam közel 200 millió forintos támogatásával felépülő intézmény ötven gyermek befogadására lesz alkalmas.
Grezsa István kormánybiztos az alapkőletétel után a magyar közmédiának elmondta, a backamadarasi intézmény egyike annak a 151 magyar óvodának és bölcsődének, amely a magyar kormány támogatásával épül fel a Kárpát-medencében.
A program keretében az új óvodák mellett közel 450 óvodát újítanak fel, és 1664 óvodában alakítanak ki fejlesztő sarkot. A kormánybiztos hozzátette: az oktatók képzésével is segíteni kívánják a határon túli bölcsődéket és óvodákat. Példaként hozta fel a Hagyományok Háza magyar népi játékokra épülő akkreditált képzését, amely szerinte igazi hungarikumnak számít.
Grezsa István elmondta: a magyar kormány kétlépcsős Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja azt a célt tűzte ki, hogy vonzóvá tegye a magyar bölcsődéket és óvodákat a vegyes családokban született gyermekek számára is. Hozzátette az Erdélyi Református Egyházkerület javasolta, hogy Backamadaras is bekerüljön a programba. Külön örömnek tartotta, hogy az épületet Zakariás Attila Ybl Miklós-díjas építész tervezi.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a közmédiának adott nyilatkozatában „kakukktojásnak” nevezte az intézményt, melynek alapkövét letették, mert – mint mondta – elsősorban a nagyvárosokban épülnek bölcsődék, óvodák a magyar kormányprogram keretében. Fontosnak tartotta azonban, hogy az intézmény hozzásegíti a Nyárád menti település fiataljait ahhoz, hogy a 17 kilométerre levő Marosvásárhelyen vállalhassanak munkát, és míg dolgoznak, biztonságban tudják a gyermekeiket.
A püspök szerint az ilyen intézmények fékezhetik az erdélyi magyar vidék elnéptelenedésének a folyamatát. Az egyházfő fontosnak tartotta, hogy a templom mellé épül az óvoda. Úgy vélte: a célokat olykor újra kell fogalmazni, de a keresztyén hit által biztosított alapot nem szabad lecserélni.
A Marosvásárhelytől keletre fekvő Backamadarason és a községhez tartozó falvakban közel kétezren élnek. A 2011-es népszámláláson a lakosság nyolcvan százaléka magyarnak, 11 százaléka cigánynak, 5 százaléka pedig románnak vallotta magát.
