A menstruációs ciklus

menstruációs ciklus

Minden kislány 10-15 éves kora között elkezd menstruálni. Ez a havonta jelentkező vérzés aztán elkíséri a női életet a változás koráig, azaz a biológiai öregedésig. Ez a ciklikusan visszatérő folyamat teszi lehetővé, hogy a női szervezet biztosítani tudja az élet továbbadását. Oly fontos mozzanata tehát életünknek, de mégsem rendelkezünk kellő ismeretekkel.
A női ciklus két szorosan összefüggő folyamatból épül fel:

  1. a tüszőéréssel kapcsolatos hormonszint változásokat ovariális (azaz petefészki) ciklusnak
  2. a méhnyálkahártya változást pedig menstruációs ciklusnak nevezzük.

A két ciklusban közös, hogy a folyamat során történő események négy szinten zajlanak, így négylépcsős rendszernek tekinthetjük. Hormonális változás nélkül nincs nyálkahártya változás, tehát a két rendszer egymástól elválaszthatatlan.

A szabályos ciklus 28 naponként, azaz holdhónaponként ismétlődik, azonban ez is, mint sok minden más az emberi szervezetben, egyedi. Normális esetben 21-35 naponként ismétlődik és átlagosan 3–6 napig tart. Sokan nyugtalankodnak, ha a menstruációjuk nem pontosan 28 naponta jelentkezik. Nincs ok aggodalomra, ha a ciklus néhány napot késik vagy siet. Nem lehet pontos adatokat mondani az ún. normális vérzés időtartamára és mennyiségére sem. Mindez teljesen egyéni. A menstruáció során 50-150 ml vér, szövettörmelék és nyák távozik. Az első napokban bővebb vérzés kíséri, ami fokozatosan enyhül.

A petefészki ciklus

A petefészki hormonális ciklusban több hormon szerepel. Ezek bonyolult összjátéka teszi lehetővé, hogy érett petesejtet szolgáljon a szervezet, a megtermékenyített petesejtet táplálja, védelmezze, a megszületett magzatot táplálja.

Hypothalamus hormonjai

A hipotalamusz páratlan agyrészlet. Kissejtes magjai úgynevezett GnRH hormonokat termelnek, amelyek elválasztását a petefészekben termelődő ösztrogének szabályozzák. A GnRH hormonok serkentőleg hat az agyalapi mirigy hormonelválasztására, amelyek fokozott működésre késztetik a belső elválasztású mirigyeket. A mirigyek által termelt hormonok szintje megemelkedik a vérben, így a magas célhormonszint leállítja a GnRH elválasztását. A GnRH szakaszosan ürül, és a pulzáció gyakorisága és a pulzus során ürített hormon mennyiség szabja meg az agyalapi mirigyre gyakorolt hatását. Kiválasztását serkenti a pszichés hatások, a közösülés. Gátolja elválasztásukat a boldogsághormonnak nevezett endorphin, az ösztrogén, a szoptatás, illetve a túlzott stressz. Fény – és szagingerek, a táplálkozás is serkentő, vagy gátló hatású lehet.

A hypophysis/agyalapi mirigy hormonjai

Az agyalapi mirigyben termelődnek a gonadotrop hormonok, amelyek a nemi mirigyek működését szabályozzák. A női ciklusban a következők vesznek részt:

FSH: Follikulus Stimuláló Hormon

A GnRH hatására fokozatosan ürül, célsejtje a petefészekben található. Hatására a petesejt és a tüsző érésnek indul, ösztrogének termelődnek. Növeli az LH receptorok számát, elősegíti a petesejt osztódását, az ovuláció létrejöttét, a sárgatest kialakulását, progeszteron termelését. Kiválasztását az androgén, ösztrogén gátolja, ezek hiánya fokozza.

LH: Luteinizáló Hormon

GnRH hatására szintén szakaszosan ürül. Döntő szerepe van az ovuláció létrejöttében, stimulálja a progeszteron termelését, fokozza a petefészek vérellátását, és segíti a petesejt osztódását. Kiválasztását az ösztrogén serkenti, a progeszteron gátolja.

PRL: Prolaktin

Fő hatása a tejelválasztás megindítása és fenntartása. Magas koncentrációja gátolja az FSH-LH kiáramlását az agyalapi mirigyből, a petefészki hormontermelést, így vérzéshiányt okoz. Kis adagban segíti a petefészki progeszteron termelést. Egyes gyógyszerek gyors PRL szint emelkedést idéznek elő (pl. Cerucal, Depral). Hasonló hatású a szoptatás, stressz, ösztrogén, alvás. A bromokriptin pedig csökkenti a PRL kiválasztását.

Petefészki hormonok

Petefészek
Petefészek

A petefészek szekunder tüszői és Graaf-tüszői tüszőhormonokat, ösztrogéneket termelnek. Három képviselője a legfontosabb: ösztron (E1), ösztradiol (E2) és az ösztriol (E3). Arányuk a ciklus során E2:E1:E:3= 100:10:1. Hatásuk sokrétű, általában serkentő. Az ösztrogének serkentik:

  • hüvelyhám érését, hüvelyváladék termelődését,
  • cervixnyák termelődését, fokozzák a nyák nyújthatóságát, átlátszóságát,
  • méh vérellátást, a méhizmok növekedését, ingerlékenységét,
  • petevezető csillószőreinek mozgását, izomzatának aktivitását,
  • petefészekben az LH és ösztrogén receptorok fejlődését, beindítja a progeszteron receptorok képződését,
  • emlőben a zsírállomány képződését és fenntartását,
  • hypothalamusban a GnRH, agyalapi mirigyben a ciklus közepén az FSH és LH kiválasztását,
  • a jó koleszterin (HDL) szintjének növekedését,
  • a méhben a proliferációs nyálkahártya kiépülését.

Mérséklik, illetve gátolják

  • a csont leépülését,
  • a rossz koleszterinszintet (LDL, VLDL)
  • szívkoszorúér elzáródását,
  • tartós hatásuk esetén az agyalapi mirigyben az FSH ürülését.

A sárgatest sárgatesthormont (progeszteron) termel. A progeszteron szintén számtalan hatást fejt ki a szervezetben. Ezek a következők:

  • leállítja a hüvelyhám proliferációját, hatására a cervixnyák megkevesbedik, sűrű-kocsányos állagúvá válik,
  • csökkenti a méhizomzat ingerlékenységét, és összehúzódásra hajlamos készségét, az oxytocin és ösztrogén receptorok képződést, gátolja a prosztaglandin termelődését,
  • a méhnyálkahártyát a szekréciós fázisba juttatja,
  • szabályozza a petesejt vándorlását,
  • a tejelválasztást gátolja, de segíti az emlőben a tejcsatornák és tejmirigyek fejlődését,
  • alacsonyabb szintje stimulálja, magasabb szintje gátolja az agyalapi mirigyből az LH kiürülését,
  • emeli a test alaphőmérsékletét, a simaizomzatot test szerte ellazítja,
  • gátolja az oxytocin reflexes kiválasztását.

Prosztaglandinok simaizom összehúzó hatásuk miatt fontosak, tehát a tüsző megrepedésében és a szülés megindulásában lényegesek.

Az OMI (Oocyte Maturation Inhibiting Hormon) a petesejt érését szabályozza azáltal, hogy megakadályozza annak idő előtti megérését.

A menstruációs ciklus

A menstruációs ciklus nem más, mint a méh nyálkahártyájának változása a petefészki ciklus hatására. Tehát a női ciklus „kézzelfogható” valósággá a menstruációban nyilvánul meg. Ennek hátterében bonyolult hormonális szabályozás áll.

A menstruációs ciklus hormonális szabályozása

A GnRH hatására FSH szabadul fel. Ennek hatására a petefészekben az úgy nevezett elsődleges tüszőkből másodlagos/érő tüszők fejlődnek: a petesejtet körülvevő szemcsés sejtek felszaporodnak, többrétegűvé válnak. A tüszőben megindulnak a tüszőhormonok (ösztrogének) termelése, amelyek megindítják a méh nyálkahártyájának ciklusos változását, és megakadályozza a többi elsődleges tüsző érésének beindulását. Egyszerre több tüsző is fejlődésnek indul, de a ciklus 5.-7. napján egy tüsző kiválik a többi közül és tovább fejlődik, míg a többi elsorvad. A szelekciós folyamat végén az a tüsző fejlődik tovább, amely felszínén a legtöbb az FSH megkötését szolgáló receptor. A növekvő ösztrogénszint hatására a tüsző tovább növekszik, a petesejt körül üreg képződik, a petesejt a tüsző egyik szélére szorulva a táplálását szolgáló szemcsés sejtekkel együtt kis dombot képez. Az egyre több ösztrogén visszahat a hypothalamusra és a GnRH frekvenciájának és amplitúdójának változása hatására emelkedni kezd az LH kiáramlás. Ennek hatására megindul a progeszteron termelés és a tüsző eléri teljes érettségi szintjét (Graaf tüsző).

Közben az ösztrogéntermelés csúcsértéket ér el, és csúcsérték jelentkezik az FSH kiválasztásában is. Az FSH szintje azonban az LH kiáramlás miatt rohamosan csökken, és az ösztrogén csúcs után kb. 24 órával az LH érték nagyméretű növekedést mutat.

A petesejtben ez idő alatt a kromoszóma szerkezet kettéválik, a petesejt 22 testi és egy nemi kromoszómát tartalmaz, míg a másik 23 kromoszómát tartalmazó sarki testé degenerálódik.

A tüszőfalban fokozódik a prosztaglandin termelés. Az LH csúcs után 9-36 órával a tüsző fala megreped, a kiömlő tüszőfolyadék magával sodorja a petesejtet és a szemcséssejtjeivel együtt. Ez a folyamat az ovuláció. Ezzel záródik a petefészki ciklus első fele.

A petefészki ciklus második felében a megrepedt tüsző ürege bevérzik, vérzéses test jön létre, amely mintegy 24-48 órát marad fenn. A vérzéses testből hormonális hatásra sárgatest alakul ki, amely egyre nagyobb mennyiségben termel ösztrogéneket és progeszteront. Ennek hatására a méhnyálkahártyában szekréciós változások lépnek fel. Ha nem következik be megtermékenyülés a hormonok gátló hatására csökken az agyalapi mirigy hormon elválasztása. A sárgatest tevékenysége kb. 10 nap múlva csökken, majd fokozatosan megszűnik, a sárgatest elsorvad és létrejön helyén a fehértest. Terhesség esetén a sárgatest megmarad és az általa termelt hormon fontos szerepet játszik a vetélés megelőzésében.

A menstruációs ciklus
A menstruációs ciklus (nagyításért kattints)

uterine cycle = méhnyálkahártya ciklusa; ovarian hormones = petefészki hormonok; anterior pituitary hormones = hipofízis hormonjai; body temp. = testhőmérséklet; ovarian cycle = petefészki ciklus; follicule = tüsző; corpus luteum = sárgatest

Látható, hogy a petesejt kilökődés a női ciklust két részre bontja, egy kilökődés előtti (preovulációs) és egy kilökődés utáni (postovulációs) időszakra. A fogamzás szempontjából fontos tudni, hogy a kettő közül a postovulaciós szakasz időtartalma állandóbb, kb. 14 nap. Azaz egy szabályos, 28 napos ciklusnál a kettő aránya 14:14 nap, egy 35 naposnál 21:14 nap, míg egy 24 napos ciklusnál 10:14 nap. Megtermékenyülés csak az ovulációt követő 24 órában jöhet létre.

Méhnyálkahártya változásai

A menstruációs ciklus során a méhnyálkahártya változása négy egységbe foglalható. A szakaszoknak időtartama egyénenként eltérő lehet.

A menstruációs ciklus első napja mindig az utolsó vérzés első napja, tehát a ciklus a vérzéssel kezdődik. Ennek ellenére a négy fázis sorrendje a menzesz befejezésénél indul. Nézzük a négy fázist sorjában:

Regenerációs – gyógyulási fázis:
Ösztrogének hatására az előző ciklust befejező menstruációs során lelökődött nyálkahártya helyén visszamaradt sebfelszín behámosodik a mirigycsonkok burjánzása révén. A folyamat mintegy 3-5 napig tart, miközben a petefészekben megindul a tüszőérés. A szaksz végére a nyálkahártya vastagsága 1 mm.

Proliferációs fázis:
A szakasz kezdetén a friss nyálkahártya tömött állagú, vékony, kevés mirigyet tartalmaz. A petefészekben egyre fokozódó mértékben termelődő tüszőhormonok hatására a nyálkahártya 6-8x-a vastagszik, és benne kezdetben szűk, majd egyre táguló mirigyek és erek szaporodnak fel. Az egyenes, hosszú mirigyek az ovulációt megelőző napokban kanyargós lefutásúvá válnak. A mirigyek váladékot még nem termelnek. Ez a fázis az érett tüsző által termelt ösztrogének hatására jön létre, és mintegy 5-9 napig tart. A fázis végén a nyálkahártya5 mm vastag.

Szekréciós fázis:
A szakasz folyamán a sárgatest által termelt progeszteron és ösztrogén hatására a mirigyállomány tovább szaporodik, és váladékot kezdenek termelni. A váladék átitatja a méhnyálkahártyát, állományát fellazítja, így az alkalmassá válik a megtermékenyült petesejt befogadására. A nyálkahártya ilyenkor kb. 8 mm vastag.

Deszkvamációs fázis/menstruáció:
Amennyiben nem következik be a terhesség, a sárgatest ösztrogén és progeszteron termelése jelentősen csökken (ciklus 24-26. napja), így a nyálkahártya visszafordíthatatlan változáson megy át: vizenyőssége csökken, a mirigyek váladék elválasztása megszűnik, sejtjei megkisebbednek, a nyálkahártya elvékonyodik. A nyálkahártya ereiben több órás érgörcs alakul ki, az így létrejövő vérellátási zavar miatt elhalások jönnek létre a nyálkahártyában. A hirtelen bekövetkező értágulat miatt a károsodott falú erek megrepednek. A kiömlő vér a széteső nyálkahártyát leemeli és 1-7 (leggyakrabban 3-5) nap alatt vérzés kíséretében kiüríti a méhtestből. A mélyebb réteg erei elzáródnak és megindul a regeneráció. A nyálkahártya elhalása és lelökődése a méhfelszín egyes területein egymást követően lép fel. Amennyiben létrejön a megtermékenyülés a fellazult nyálkahártyába belesüllyed a zigóta. Ekkor a sárgatest nem pusztul el, a progeszteron magas szintje miatt nem jön létre a nyálkahártya elhalás, és beindul a méhlepény kialakulása a nyálkahártyából.

Ciklust kísérő jelenségek

Méhnyak/cervix

Itt is jellegzetes változásokat tapasztalunk a ciklus során. A méh nyakcsatornájában található nyákcsap a ciklus során átlátszatlan, szinte áthatolhatatlan akadályt képez a hímivarsejtek számára. A tüszőrepedés előtt 1-2 nappal hígan folyó, víztiszta lesz, mennyisége megtízszereződik, hogy a hímivarsejtek könnyebben eljussanak az érett petéhez. Ez az állapot mintegy 3-4 napig marad fenn. Amennyiben a nyák nem tud elfolyósodni megtermékenyülés nem jöhet létre.

Hüvelyfal

A falat felépítő hámsejtek alakja is változik a hormonok hatására. A leváló hámsejtek bekerülnek a hüvelyváladékba és mikroszkóp alatt megnézve következtetni lehet, hogy hol tart éppen a ciklus.

Testhőmérséklet

Nem állandó a ciklus alatt, hormonok jelentősen befolyásolják a szintjét. Az ébredés utáni hőmérséklet szintén jó alapot biztosít ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy hol járunk a ciklusban. A menstruáció kezdetétől a tüszőrepedésig a testhő: 36,6 – 36,8 °C, ovuláció után 1-2 nappal 0,3 – 0,6 °C emelkedés tapasztalható. Ez a magasabb hőmérséklet (37,0 – 37,3 °C) a sárgatest fázis alatt végig megmarad. A menstruációt megelőző nap ismét leesik a reggel mért hőmérséklet értéke.

Fájdalom

Sokak szerint természetes velejárója az enyhe görcs, fájdalom a menzesznek, míg mások szerint a vérzést nem kísérheti fájdalom. De mi is a valóság?

Ahhoz, hogy a méhtestből ki tudjon ürülni a levált, és feleslegessé vált nyálkahártya a méh simaizomzatának összehúzódásokat kell végeznie. Ezek az összehúzódások az oxytocin hormon hatására alakulnak ki. Az alacsonyabb fájdalomküszöbbel rendelkezők ezeket az összehúzódásokat érzékelik. A vitát tehát lezárhatjuk, hogy az enyhe fájdalmak természetes velejárói a menstruációnak. Azonban ezek a fájdalmak jellegzetesek, elkülönülnek a többi hasfájástól. Inkább hát- vagy derékfájdalomnak tűnik, teltségérzettel, has puffadással jár együtt és jellegzetes hangulatingadozás kíséri. Fájdalomcsillapításban minden segítségünkre lehet, ami lazító, feszültségoldó, görcsoldó hatású: egy kellemes meleg zuhany, bebújás a meleg takaró alá, görcsoldótea (libapimpó-, orbáncfű-, menta-), tabletta, meleg vizes flaska a has tájékára. Amennyiben a görcsök elviselhetetlenségig fokozódnak, illetve az egyszerű simaizom görcsoldók nem segítenek érdemes nőgyógyászhoz fordulni.

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

Kedves Olvasónk! Szakértőnk elfoglaltságai miatt nem tudja tovább folytatni szakértői rovatát. A kérdezési lehetőséget azonban biztosítjuk számodra - ugyanebben a témában – ajánljuk aktív szakértőnket neked! Az eddigi kérdéseket és válaszokat, továbbra is olvashatod itt az oldalunkon.
Előző cikkMellrák szűrés: mammográfia, önvizsgálat
Következő cikkGyermekbántalmazás: százból tizenkét gyermek veszélyeztetett