Mit tehetünk a tiszta beszédért?

Mostanában sok olyan kérdést kapok a szülőktől, hogy hogyan tudnának otthon segíteni a gyermeküknek, ha nem igazán tiszta a ’s’, vagy a ’cs’ hang, ha a ’l’ és a ’j’ hangokat keveri, vagy ’r’ helyett mondja, amit nem is tud még kimondani. Jó-e, ha javítgatják, vagy jobb, ha nem? Mikortól kellene ezeket tisztán mondani, mikor kell logopédushoz fordulni? Miért van az, hogy pl. a kutya szóban mondja a ’k’-t, de a csokit úgy mondja, hogy ’coti’?

Ha a szülő aggodalmat érez, legcélszerűbb legalább egy alkalommal felkeresni egy logopédust, aki a személyes találkozás alapján meg tudja állapítani, hogy a gyermeknek van-e szüksége logopédiai megsegítésre, vagy lehet még várni a terápiával, magától is tisztulni fog a beszéd. Annyira sok tényező befolyásolja a logopédiai terápia szükségességét, hogy jobb, ha a szülő ebben segítséget kér.

Mit vizsgál a logopédus?

A logopédus a beszéd tisztaságát az egész nyelvi rendszerrel együtt figyeli meg. Fontos, hogy mennyi idős a gyermek. A többi területen mutatott fejlődéshez (mozgás, figyelem, gondolkodás, szobatisztaság, érzelmi területek) is viszonyítja a beszéd, a nyelv állapotát. A logopédus azt is megfigyeli, hogy az artikulációs szervek, illetve általánosan az arcizmok tónusa milyen, mennyiben befolyásolja a beszéd, az artikuláció tisztaságát.

A beszéd tisztasága, a hangok helyes ejtésének megtanulása azzal is összefügg, hogy mennyire tanulta már meg „hallani” a gyermek a hangzók közötti különbséget, illetve mennyire tudatos akkor, amikor a saját beszédét hallja vissza. Hallja-e pl., hogy a ’t’ és a ’k’ nem ugyanaz a hang. Amikor már hallja a különbséget, akkor is időre van szüksége, hogy korrigálni tudja a helytelen ejtését, mert lehet, hogy még nem tudja elég ügyesen irányítani a hangképző szerveket. Sőt, adódik olyan helyzet, hogy egy-egy hangot szó elején már szépen ejt a gyermek, de szó közben még nem sikerül szépen megformáznia. Ezekhez mind-mind sok idő kell.

A logopédus azt is megvizsgálja, hogy a hallási tudatosságban hol tart a gyermek, illetve arra vonatkozóan is kérdéseket tesz fel, hogy nem állhat-e hallási probléma, vagy gyakori megfázás a háttérben, ami befolyásolja a beszédhanghallást.

A különböző területek a nyelven belül is egymás mellett, párhuzamosan fejlődnek. Lehetséges tehát, hogy egy gyermeknek nagyon jó a szókincse, szépen kifejezi magát már 2-3 évesen, de a hangok közötti apróbb különbségeket még nem hallja pontosan, tehát egyformának hallja például a k-t, g-d hangokat, így lesz ’tettő’ a ’kettőből’. De olyan is előfordul, hogy valaki szépen, idegenek számára is jól érthetően beszél, miközben nem fejezi ki magát nagyon választékosan, szókincse, ragozása még nem elég gazdag.

Kétségtelen, hogy gyakran késő, ha csak nagycsoportban kezdenek logopédiára járni a gyerekek. Sokaknál elég ez az egy tanév iskola előtt, de van olyan is, akinek már középső csoportos korában javasolt lenne a logopédiai korrekció, nem beszélve azokról, akiknek már kiscsoportban korai nyelvi fejlesztésre van szükségük.

A lakóhely szerinti logopédiai, pedagógiai szakszolgálatoknál, illetve az óvodákban kérhetnek információt a logopédus elérhetőségéről. Sajnos nagyon sok gyermek szorul megsegítésre nagycsoportban, és általában eléggé túlterheltek a logopédusok, 4-5 óvodás gyermek is ül egyszerre a logopédiai tükör előtt. Nem könnyű tehát kisebb korban bekerülni, de vizsgálati alkalomra, tanácsadásra a logopédiai ambulanciákon is lehet jelentkezni.

Tehát a szakember felkeresése legtöbb esetben az egyetlen teljes körű megnyugtató válasz arra, hogy hogyan segíthetünk gyermekünknek.

Hogyan segíthetünk otthon?

Van mégis néhány általános tanács, ami közvetlenül segíthet abban, hogy gyermekünk beszéde szépen alakuljon, hogy idegenek is megértsék őt, ne kelljen mindig ’fordítania’ a szülőnek.

Újszülött kortól beszéljünk lassabban, artikuláltabban a gyermekhez, mint ahogy mi felnőttek egymást közt beszélünk. Figyeljünk arra is, hogy lássa a gyermek az arcunkat, hogy a későbbi utánzásnál segíthessen neki a szájmozgás megfigyelése.

Kommentáljuk már egész kicsi korban, hogy mi minden történik vele (pl. ’Most fogsz fürödni, megmossuk a füledet, az arcodat…stb’ ’Kicserélem a pelenkádat’, ’Elgurítottad a labdát.’ stb.) így spontán módon fejlődik a nyelv már a korai életkorban. Fontos azonban, hogy ne beszéljünk túl sokat a gyermekhez, mert a nagy szóáradatban is nehéz kiigazodnia!

A már-már ’unásig’ javasolt mesélés, mondókázás, verselés természetesen szintén nagyszerű nyelvfejlesztő dolog.

A háttérzaj, a TV  minimalizálása is nagyban hozzájárul, hogy a gyermek eligazodjon a hangok világában, amik az anyanyelvében vannak, és megtanulja minél hamarabb tisztán ejteni őket.

Fontos, hogy odafigyeljünk a hosszan elhúzódó hurutos megbetegedésekre, ne hagyjuk, hogy heteken, hónapokon át náthás hangja, szájlégzése, horkolása legyen a gyermeknek, keressük fel a fül-orr-gégészt, illetve az audiológust.

Sokat segíthet a tükör előtti bohóckodás, arcizmok mozgatása, nyelvnyújtás, gargalizálás, csettintés, állathangok utánzása eltúlzott artikulációval, buborék és gyertya-fújás. Ezek átmozgatják a beszédszerveket, segíthetnek a motoros kivitelezés ügyesítésében.

Ne javítgassuk a gyermeket, mert az könnyen beszédgátláshoz, beszédfélelemhez vezethet. Ha nagyon hibásan, érthetetlenül mond a gyermek egy-egy szót, akkor érdemes megismételnünk helyesen ejtve a szót. Ilyenkor gyakran magukat is próbálják korrigálni a gyerekek. Az ’r’-hang kialakulása sokszor egészen az iskolakezdésig várat magára. Ha nem tudja kimondani a gyermek, sokszor dühös lesz, ne piszkáljuk ilyesmivel. Inkább csettintsünk sokat, mint a lovacskák.

Ha gyermekünk jár logopédiára, akkor rendszeresen gyakoroljunk vele otthon a logopédus tanácsai alapján a logopédiai füzetből. Heti egy-két alkalom nem elegendő a hangok tisztításához, fontos ilyenkor a szülői segítség.

Amennyiben aggodalmat érez gyermeke beszédfejlődésével, artikulációjával kapcsolatban, keressen fel egy logopédust. Ha a szakember azt javasolja, hogy várjanak még egy kicsit, ráér még a fejlesztés, azt azért is érdemes elfogadni, mert a kritikus 2 – 3 és 1/2 éves korban még gyakran magától rendeződik rengeteg dolog, és akinek nincs szüksége fejlesztésre, annak valóban a legjobb, ha saját tempójában tudja megélni, megfejlődni a szükséges lépéseket.

Kiss Gy. Zsófia logopédus | Kérdezd szakértőnket>>

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

Előző cikkMilyen a jó tea?
Következő cikkTáncolj a vízben!