Részmunkaidő, munka gyes után, bölcsődék: helyzetkép 2011

tarkikonferencia3-300x200.jpg

A részmunkaidős foglalkoztatás segíthetné a munka és a család egyensúlyának megteremtését, ám ettől a megoldástól a munkáltatók és a munkavállalók is idegenkednek. Az állásinterjúkon a nők többségétől megkérdezik, van-e gyermeke. A dolgozó anyák életét nehezíti a bölcsődék, óvodák rugalmatlan nyitva tartása. Ezekről az összefüggésekről is szó volt a TÁRKI WorkcareSynergies műhelykonferencián, november elején.

Alacsony a nők foglalkoztatottsága

Fűrész Tünde előadása

Magyarországon a foglalkoztatási ráta az EU átlagos szintje alatt van: míg az EU-ban 65%, addig nálunk 57%. A nők foglalkoztatása terén még rosszabb az arány: az EU-átlag 60%, Magyarországé 53% mondta el a NEFMI családpolitikai főosztályának vezetője, Fűrész Tünde.

A nők foglalkoztatása szempontjából fontosnak tartja a minisztérium a részmunkaidős foglalkoztatási forma terjesztését. A családvédelmi sarkalatos törvény kidolgozóinak célja, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás a versenyszférában is elterjedjen, és az apák is igénybe vehessenek szabadságot, amikor gyermekük születik. 2011. január elsejétől állásmegosztás esetén 7%-os járulékkedvezményt vehetnek igénybe a gyermekgondozásból visszatérő nőket foglalkoztató cégek – mondta el a szakember.

Pozitív változásnak tartja a szakember a bölcsődék számának emelkedését: 2003-ban 515, 2011-ben már 671 bölcsőde működött, a férőhelyek száma 23 770-ről 35 782-re emelkedett. A családi napközik még nagyobb mértékben növekedtek, 216 helyett ma már 694 működik, 1448 férőhely helyett 4823 vehető igénybe.

Érdekes összefüggés az is, hogy ha az anyasági támogatásokra szánt pénz egy részét bölcsődékre fordítanák, akkor javulhatna a foglalkoztatási szint. Különösen a középfokú végzettségűek elhelyezkedési esélyei nőnének. Erről Scharle Ágota, a Budapest Institute munkatársa beszélt, amikor arról számolt be, hogyan térülhet meg a bölcsődei hálózat fejlesztése.

Segíthet a részmunkaidős foglalkoztatás

Gábos András beszámolója

A részmunkaidős foglalkoztatás előnyeit ismertette Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója. Kutatási eredmények szerint elsősorban a hazai tulajdonú kis és nagy-közepes vállalatok alkalmazzák, elsősorban a vendéglátás és az üzleti-pénzügyi szolgáltatások területén. Annak, hogy ez a munkavállalási forma nem terjedt el igazán, az is az oka, hogy Magyarországon nagyon rugalmatlan a munkaerőpiac, csak a hagyományos munkavégzés számít értéknek.

A munkáltatók számára azért előnyös, mert kevesebb kötelezettséget ró rájuk ez a foglalkoztatási forma a munkavállalókkal szemben, és a kormányzat is kedvezményekkel ösztönzi alkalmazását. A munkavállalók számára nagy előny, hogy segíti a munka-család egyensúlyának megteremtését, nem kell választaniuk a hivatásuk és a családjuk között.

Hátránya, hogy a munkáltató számára még a kedvezményekkel együtt is viszonylag magasak a részmunkaidős foglalkoztatás költségei. A munkavállalók azért félnek ettől a megoldástól, mert alacsony bérrel jár, és rosszabbak a részmunkaidőben dolgozók karrierkilátásai is.

Pedig felmérések szerint a munka-család egyensúly megteremtésének jó eszköze lehetne,  ugyanis nők esetében a munka és a családi élet konfliktusa kevésbé kiélezett, ha az anya kevesebb órát tölt a munkahelyén.

Állásinterjún kérdeznek a gyerekekről

Simonovits Bori ismerteti a kutatás eredményeit

Simonovits Bori, a TÁRKI munkatársa, elmondta, hogy kérdőíves felmérésük tanúsága szerint az állásinterjúkon a nők többségét megkérdezik arról, van-e gyermeke. A munkáltatók bevallása szerint általában azért, hogy jobban megismerjék a jelöltet, de olyan is akad (10%), akinek rossz tapasztalatai vannak a kisgyermekes anyákkal kapcsolatban, és attól tartanak, hogy sokat lenne betegállományban gyermekével.

Elgondolkodtató felvetés volt, hogy az édesanyák munkavállalását nehezíti az is, hogy a bölcsődék és óvodák nem nyitnak elég korán, így nagyon nehéz megoldani, hogy az anyák odaérjenek a munkakezdésre.

A kutatás keretében szervezett fókuszcsoportos beszélgetéseken a vállalatvezetők pozitív példákat is említettek. Magyarországon több vállalatnál működik mentor rendszer, amely a kisgyermekes anyákat segíti abban, hogy visszatérjenek a munkahelyükre. Már a szülés előtt egyeztetnek vele a jövőről, az otthon töltött idő alatt is tartják vele a kapcsolatot e-mailben, és projektmunkákba is bevonják.

Nagy különbségek, eltérő lehetőségek

Az előadásokat követően a résztvevők megvitathatták a hallottakat. Ezzel a lehetőséggel sokan éltek is, elmondták tapasztalataikat, véleményüket és javaslataikat. Az elhangzottak összefoglalására Gábos Andrást, a TÁRKI vezető kutatóját kértük meg.

– Több esetben (az előadások alatt is) felmerült, hogy a skandináv társadalompolitikai modell egy ideáltipikus, követendő és elérendő példa – mondja. – A vita során többen azzal foglalkoztak, hogy ehhez képest Magyarországon milyen hiányosságok és problémák vannak: így például a részmunkaidős állásokban elérhető alacsony bérek, a munkába jutás magas költségei vagy a hosszú utazási idő különösen a kistelepüléseken.

Felmerült az is, hogy a társadalom erőteljesen szegmentált a munka-család egyensúly szempontjából is: a magas státuszúak nyugat-európai színvonalon élnek, és vagy igénybe veszik az ellátórendszert, vagy az erőforrásaik megengedik, hogy a szolgáltatásokat piaci konstrukciókkal váltsák ki. Ezzel szemben a szegénységben, mélyszegénységben élőknek van olyan köre, akik nem tudják igénybe venni a szolgáltatásokat, emberi tőkéjük szinte alkalmatlanná teszi őket a munkaerő-piaci részvételre, és sok gyermeket nevelnek.

A középrétegek, a középfokú végzettségűek számára jelenti talán a legnagyobb problémát a munka és a családi élet összeegyeztetése, és ezért vállalnak kevés gyermeket. Magyarországon sokkal nagyobbak a társadalmi státus szerinti különbségek mind a foglalkoztatásban, mind pedig a gyermekvállalásban, mint akár a skandináv országokban, akár a kontinentális európai országokban.

Felmerült az is, hogy a gyermekek kognitív és pszicho-szociális fejlődése szempontjából melyik időszakban jó, ha bölcsődébe, óvodába kerülnek. A kutatások alapján elmondható, hogy 1 éves kor előtt inkább lehet kedvezőtlen hatása, 3 éves kor felett pedig már a közösségi gondozás, nevelés pozitív hatásai dominálnak. De ez természetesen nagymértékben függ az egyéni helyzettől, az anyai és az intézményi gondozás különbségétől.

Ugyancsak felvetődött, hogy vajon a fejlesztési forrásokból finanszírozott programoknak mi lesz a sorsa, mennyit tud átvenni belőlük az ellátórendszer, vagy milyen kipróbált eljárásokat, intézményi megoldásokat, pedagógiai módszereket képes integrálni a meglévő intézmények működésébe.

Az is elhangzott, hogy a társadalompolitikai gyakorlatnak a lehetőségekhez képest a legrugalmasabbnak, az egyéni élethelyzetekhez legjobban alkalmazkodónak kell lennie. Ilyen eszköz lehet például a gyed és a gyes rugalmasabb igénybevételi lehetősége egy hosszabb időszakra kiterjedően (pl. iskolakezdéskor). Hasonlóképpen, szükség lenne a készpénzben nyújtott juttatásokra és a szolgáltatásokra fordított források súlyának egymáshoz való közelítésére.

Bródi Emília, fotó: Farkas Boglárka

hirdetés
Bródi Emília - Babafalva.hu. Édesanya vagyok jómagam is, évek óta „szörfözök” az interneten és több fórumon találkoztam a gyermekvállaláshoz kapcsolható pénzbeli ellátás, munkába visszatérés, vállalkozás indítása kérdésekkel, nem egyszer a kismama, édesanya helyzetére nem alkalmazható válaszokkal. Innen jött az ötlet, létrehozok egy honlapot, amely a kismamák, anyák által felvetett problémákra, információigényekre épít, segítve ezzel nőtársaimat, közvetve a családok életét, anyagi helyzetét befolyásoló ismeretek, megoldások megosztásával. A versenyszférában több éves munkatapasztalat van mögöttem foglalkoztatással (munkaügy), bérszámfejtéssel, családtámogatási és társadalombiztosítási kifizetőhely működtetésével, vállalati pénzügyekkel kapcsolatos területen, középvezetőként. Évekig foglalkoztam tervezéssel, elemzéssel, üzleti jelentés készítéssel, de a könyvelés is szakterületem. Az érintett vállalkozási formák részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, egyéni vállalkozás.
Előző cikkŐszi alkotások levelekből, termésekből
Következő cikkÚjszülöttek vizsgálatára szűrőközpont épül Szegeden