Rövidebb kismama-évek, befagyasztott családi pótlék

Rövidebb kismama-évek, befagyasztott családi pótlék

Megszavazta a parlament a családtámogatási rendszer átalakítását. Ennek értelmében csökken a GYES időtartama, és kétszer olyan hosszú biztosítási idő kell a TGYÁS-hoz és GYED-hez, mint eddig. Az új rendelkezése a 2010. április 30. után született gyermekekre vonatkoznak. 

A 2010. május elseje után születő gyerekek esetében két évre csökken a GYES időtartama a jelenlegi 3 évről.

TGYÁS és GYED pedig annak jár, aki a szülést megelőzően legalább 365 napot töltött biztosításban (azaz munkában). (Jelenleg 180 napot követel meg ehhez a törvény.)

A módosítás szerint a gyedet legfeljebb olyan időtartamra lehet igénybe venni, mint amennyit a szülő biztosítási jogviszonyban töltött előtte, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig. Arra az időszakra a gyermek 2 éves koráig, amire már nem jár a GYED a szülőnek, GYES igényelhető majd.

A módosítás azt is tartalmazza, hogy jövőre nem emelkedik a családi pótlék összege, amely így egygyermekes család esetén havi 12.200 forint, háromgyermekeseknél gyermekenként 16 ezer forint marad.

A családi pótlék felső korhatárát 23 évről 20-ra csökkentik a törvény 2010. augusztus 31-től hatályba lépő rendelkezésével. Egyes esetekben az önkormányzatokat határozhatnak úgy, hogy a családi pótlék gyermek után járó összegének legfeljebb 50 százalékát természetbeni formában nyújtják.

A családtámogatási rendszer változtatásának fő célja nem a költségvetési megtakarítás, hanem a foglalkoztatottság növelése – mondta el Herczog László miniszter a múlt keddi kormányszóvivői tájékoztatón. A szociális és munkaügyi miniszter elmondása szerint a gyes és gyed szabályainak módosítása 15 milliárd forintos, míg a családi pótlék rendszerének változtatása néhány éven belül mindössze 8 milliárd forintos megtakarítást hoz majd a költségvetésnek.

hirdetés

21 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. Az előttem szólókkal majdnem mindenben egyetértek, azt kivéve, amire egy másik olvasó már reagált, hogy nem az állam dolga finanszírozni egy családot. Oké, de nem is minket kellene lehúzni, amikor megint csökkent a népesség az év első harmadában.
    Első gyerekemmel vagyok itthon, nincs munkahelyem, ahova visszamehetnék, sőt reményem sincs, hogy találjak, diplomásan. A politikusi ktstérítések töredékéből vígan elélne a családom. Nekik mindent, nekünk semmit. GYÖNYÖRŰ, GRATULÁLOK!!!!!!!!!!!
    A külföldi példához még annyit hozzátennék, hogy ott annyit keres az apa, a CSALÁDFENNTARTÓ, hogy anyának nincs szüksége munkára, otthon vezeti a háztartást és neveli a gyerekeket. Nem egy példát láttam saját szememmel Németországban. Talán ezt is át lehetne venni, és akkor valóban nem lenne szükség gyedre, és gyesre.

  2. Száz szónak is egy a vége: NAGYON NAGY BAJ VAN EZZEL AZ ORSZÁGGAL! ÍGY NEM LEHET ÉLNI! OLYAN DOLGOKAT AKARNAK RÁNK KÉNYSZERÍTENI, AMI MÁR NEMHOGY EMBERTPRÓBÁLÓ, DE EGYSZERŰEN FIZIKAI KÉPTELENSÉG TELJESÍTENI!

    Hiába próbál egy kismama minél hamarabb elhelyezkedni és főleg egy jól megfizetett állást keresve, nem fog menni, mert a munkaadók hozállása borzasztó, egyenesen csapnivaló. Én sok állásinterjút megéltem már, és akkoriban még csak a nagyobbik gyermekem volt meg. Baromira csalódott voltam,hogy 10-ből 9 állásinterjú alkalmával nem arra voltak kíváncsiak a leendő főnökök, hogy milyen tudás van a fejemben, milyen munkatapasztalatokkal rendelkezem és mit tudnék nyújtani szakmailag a cégnek, hanem 3 állandó kérdéssel találtam magam szemben minden egyes alkalommal:

    1. Ha beteg lesz a gyerek, van-e aki tud rá vigyázni nagyszülő, rokon, bárki, hogy Önnek ne kelljen hosszú időre táppénzre mennie? Meg tudja-e oldani, mert nem szerencsés hosszú időre kiesni a munkából. (ez is mintha egy figyelmeztetés lett volna, hogy a gyerek tabu a cégnél és nem hiányozhatok miatt, különben első ízben kirúgnának)

    2. Tudja-e vállalni reggel fél 9-től akár este 7-ig is a meghirdetett munkát? (rugalmasságról még szó sem lehetett, és mélységesen lekakilták, hogy az ovi este 6-kor bezár)

    3. Akarnak-e a férjével még egy gyereket és azt mennyi időn belül? (miköze hozzá, mégis mindig feltették nekem ezt a kérdést, szemetek)

    Szóval, amíg ilyen felfogással élnek a munkaadók, addig itt a kismamáknak nincs jövőjük. Hiába kapaszkodik kézzel-lábbal a kisgyermekes anya, hogy legyen tisztességes munkahelye megfelelő bérért, csak megalázó és alulfizetett munkát fog találni, azt is kb. 3-4 hónap elteltével. Azalatt a 3-4 hónap alatt meg járhat a Munkaügyi Központba segélyért.

    És ahhoz, hogy ebben az országban a munkaadók hozáállása megváltozzon jó irányba legalább 100 évnek kell eltelnie, hanem többnek. Vagy a másik megoldás, hozzanak olyan törvényeket a kismamák javára, ami alól ne tudjanak kibújni a munkaadók és komoly szankciót vonjon maga után, ha nem tartják be. Valahogy a munkaadókat is meg kellene már egyszer s mindenkorra alaposan leckéztetni, mert azt szeretik elfelejteni, hogy nekik is van édesanyjuk, akik felnevelt 1-2-3 gyermeket, vagy ha férfi munkaadóról van szó, akkor neki is van felesége, aki valószínűleg gyerekeket nevel. Akkor miért büntetik azt a kismamát, aki nem született gazdagnak és szüksége van egy normális fizetésre?

    Két dolog van még, egyik:
    Nagyon elszabadult évekkel ezelőtt ebben az országban az a nézet, hogy ha nincs diplomád, akkor egy senki vagy. A szakmunkásokat, sőt azokat is, akik érettségivel+szakmával rendelkeznek, de nincs diplomájuk, baromira lenézik a diplomás emberek.

    Nincs értékelve ebben az országban a szakmunka, a fizikai munka meg aztán pláne nem, pedig én magam is nagyon sok jó szakembert ismerek, akik olyan jó munkát végeznek, hogy az még 20 év múlva is munka lesz, nem pacsmagolás. Mégis alul vannak fizetve, mert akinek nincs diplomája, az nem ember ebben az országban! Pedig szakmunkások nélkül a diplomás is meghalna, mert szerelhetné magának, ami elromlott, süthetne magának kenyeret, varrhatna magának ruhát stb. stb. stb.

    Ezen is változtatni kellene, mert nem minden kismamának van diplomája, de dolgozni tud, és ugyanúgy megérdemli a jó fizetést, mint az a diplomás, aki tényleg nem csinál egész nap semmit, de a hasznot behajtja az alatta dolgozókon.

    A másik: politikusaink csak azt nézik, hogy sehol nincs ilyen hosszú a nők számára a babájukkal eltöltött idő, mint nálunk és ez is rátesz, amiért megrövidítették a gyest. Csak épp azt nem veszik figyelembe, hogy külföldön van rugalmas és ezzel párhuzamosan jól meg is fizetett részmunkaidő a nők számára, és bármilyen munkát is vállaljon el egy nő külföldön, a saját fizetéséből is fel tudná nevelni a gyerekét, mert ott nem sajnálják a kisgyermekes anyukától a fizetést, és a szaktudásáért veszik fel dolgozni, és nem azalapján adják a fizetést, hogy van-e gyereked, mert ha van, akkor kiszúrják a szemed éhbérrel, vagy épp nincs gyereked és akkor megkaphatod a jobb fizut, mert terhelhető munkaerőnek számítasz.

  3. És a legnagyobb gond, hogy ha nincs a településen ahol élsz bölcsi, és be kell járnod a legközelebbi városba, hogy bölcsibe adhasd gyermeked, akkor az egyre dráguló útiköltség sem éppen a legolcsóbb. Ha csak Bp-re a beutazást nézem, hát elég borsos ára van, akár vonattal megy az ember, akár busszal, de még hév-vel sem olcsó. Plussz a Bkv bérlet, ami már veri a tízezrest. De más megyeszékhelyekre való bejárás is ugyanilyen drága. Akkor ezután az következik, hogy a nevetséges kis fizetéseinknek majdnem a felét útiköltségre költjük majd? Akkor miből él a család?

    Ráadásul, azt hiszem, már a baba megszületésekor beírathatjuk bölcsibe gyermekünket ahhoz, hogy mire 2 éves lesz, biztos helye legyen és ne hivatkozhassanak férőhelyhiányra.

    Ja, és mivel a rendszerváltás óta az elmúlt 20 év alatt semmi, de az égvilágon semmi érdemlegeset nem tettek le az asztalra politikusaink, csak elvettek és vesznek mai napig is tőlünk, így nekik nem a Bajnai által nagyvonalúan felajánlott 15%-al alacsonyabb bért adnám, hanem a nagy büdös semmit. Sőt, visszafizetetnék visszamenőleg minden politikussal, akinek köze volt a magyar gazdaság szétkúrásához mindent fillére pontosan, amit elvett az államkasszából.

    Ők kúrták el a dolgokat, „nem kicsit, nagyon!” Akkor hozzák helyre ők!!!!!!!!!!!!!
    Lassan már azt is meg fogják adóztatni, hány kinek milyen nagy a tüdeje, és hány köbméter levegőt szív be egy nap alatt ebben az országban!!!!
    NAGYON NEVETSÉGES!!!!

    Azt hiszem, sok lesz a beteg dolgozó ember, mert éhbérért ezt a robotmelót, amit nap mint nap végiggüriztetnek velünk munkaadóink egy becsületesen dolgozó magyar ember sem fogja bírni!

    Itt élünk egy földrajzilag gyönyörű országban, gyönyörű természeti adottságokkal és nem fogjuk tudni élvezni, mert nem lesz miből!

    És hogy miért nincs már olyan magyar ember, akinek ne lenne valamilyen hitele, adóssága? Hát azért, mert a magyar dolgozó ember nincs megfizetve, így a fizetéséből csak a lakás rezsijét+vagy a lakáshitelét, vagy az albérlet bérleti díját tudja finanszírozni. Már enni sem lehet tisztességesen ilyen fizetésekből, sokan már a napi betevőre is a bevásárlókártyájukat, vagy valamilyen hitelkártyájukat használják, még a nyugdíjasok is, amit hó elején, amikor megjön a fizu vagy nyugdíj, kínkeservesen visszafizetnek.

    Milyen élet az ilyen????
    És ezt a parlamentben cseppet sem érzékelik.
    Ők könnyen dumálnak, hogy aki nem tud akkor terhet elviselni az ne vegyen semmilyen hitelt a nyakába. De akkor ne dráguljanak az élelmiszerárak, és főleg a benzin, mert minden alkalommal, amikor emelkedik a benzin ára, minden más is rögtön drágulni kezd.

    Külföldön legalább olcsó a telefonálás, a benzin és a lakásbérlés, plussz a ruha, cipővásárlás.
    Itt mi az ami olcsó? SEMMI!

    Itt minden drága, és ezért nem tud megélni a magyar, ezért hőbörögnek az emberek, ezért vannak lázadások, ezért vannak tüntetések!
    Na ezen kellene Bajnaiéknak és Orbánéknak is elgondolkodni!

  4. Sziasztok! Teljesen egyetértek az előttem szólókkal. Én itthon vagyok a második gyerkőccel, a nagyobbik óvodába jár. Én még szerencsésnek mondhatom magam, mert a lakhelyünkön nemrég indult EU-s pályázatból igencsak igényesnek mondható Bölcsőde. DE!!! Mi van azokkal a gyermekekkel és szüleikkel akiknek úgymond nincs ilyen szerencséjük és nincs Bölcsőde nemcsak a lakhelyükön, hanem még annak közelében sem. Mi lesz ha vissza KELL mennie a szülőnek dolgozni mert lejárt a 2 év, amit otthon tölthet gyermekével? ÉS A GYEREK? Hova rakja? Ki fog Bölcsődéket teremteni és MIBŐL????

  5. Sziasztok!

    Nagyon sok mindenben egyetértek az előttem szólókkal – és van néhány pont, amiben nem.

    Szerintem is nagyon „meggondolandó” a mostani magyarországi környezetben, hogy vállal-e az ember gyereket, és hányat és mikor. Felháborítónak tartom, hogy miközben demográfiai katasztrófáról beszélünk, megfizethető (és ez általában az államit jelenti) bölcsődei, óvodai hely siralmasan kevés van. Ha növelni akarjuk a kisgyerekes anyukák foglalkoztatottságát, akkor EZ az a pont, ahol állami beavatkozás szükséges: legyenek jól felszerelt, szakképzett és tisztességesen megfizetett személyzettel „ellátott” bölcsik és ovik, olyan nyitvatartással (!!!!!!), hogy anyuka nyugodtan tudjon dolgozni, és ne azon kelljen rettegnie, hogy az oviból 4-kor el kell hozni a gyereket, és ha fél órát késik, akkor csúnyán néznek rá az oviban, hogy miért ilyen későn – és a munkahelyén is, hogy miért ilyen korán :P.

    A MÁSIK pont, ahol szükségesnek tartom az állami beavatkozást, az a munkaügyek szabályozása: hogy lehessen rész- és rugalmas munkaidőben dolgozni, hogy ez ne csak humbug és álca legyen, hanem valódi, és hogy ne lehessen egy kisgyerekes anyát azzal zsarolni, hogy elveszti a munkahelyét, ha merészel otthon maradni a beteg gyerekével.

    A többi dologban viszont úgy gondolom, hogy nem állam bácsi az illetékes, hanem mi, kismamák, valamint a munkáltatók: más szóval a társadalom. Szerintem nem az állam dolga, hogy a családok anyagi helyzetéről gondoskodjon – az egy másik rendszer volt. A család pénzügyei a családra tartoznak. Amihez természetesen kell(ene) az a társadalmi hozzáállás, hogy egy kisgyerekes anyának is „joga” van dolgozni (és nem pedig gaz, sötétlelkű gyermekelhagyó, esetleg szerencsétlen rákényszerített, ha megteszi). Hogy egy kisgyerekes anyának kisgyereke van, akivel foglalkozni is kell, és ezt a társadalom (itt most = munkáltató és kollégák(!!!)) támogatja, nem pedig közveszélyes munkakerülésnek bélyegzi. Mert lássuk be, ugyanaz a kolléga(nő), aki a bölcsiben ferde szemmel néz rád, hogy „hogyan lehet ilyen kicsi gyereket beadni” a bölcsibe (a gyerek korától függetlenül) – a munkahelyen mindennek elmond, ha hamarabb el akarsz menni, mert otthon van a kicsi lázasan („persze, most végezhetem el a te munkádat is”). Tudom, hogy ez erősen sarkított leírás – szándékosan az, mondandómat illusztrálandó.

    Azt gondolom, hogy amíg így állunk hozzá (társadalmilag) a gyerekvállaláshoz, és a (kis)gyerekes nőkhöz, amíg ennyi egymásnak ellentmondó de ellentmondást nem tűrő elvárást támasztunk velük (magunkkal) szemben, addig Magyarországon nem lesz jó gyereket szülni…

    • Sokmindenben egyetértek veled, viszont van egy dolog, amiben nagyon nem! Azt írod, hogy szerinted nem az állam dolga, hogy miből él egy család, hanem a munkáltatók+kismamák közösen felelősek érte. Na azért ez nem egészen így van!!! Mert az állam a vállakozókat/munkaadókat is jelentősen lehúzza. Persze, nem sajnálom őket, mert a munkaadók 90%-a még így a válság idején is gond nélkül utazgat akár minden hónapban külföldre „nyaralni”, szórakozni. Őket meg sem érinti a válság anyagilag, mert ugyanúgy meg fogja tudni venni a drága élelmiszert, ruhát, cipőt, benzint, mint eddig. De ahhoz, hogy a munkaadónak megérjen mondjuk egy egyszerű diploma nélkül rendelkező irodai alkalmazottnak nettóban pl: 120-150 ezer Forintos fizetést adnia, ahhoz az államnak is jelentős járulékkönnyítést kellene adnia a munkaadóknak! Meg kellene hogy hagyják a cafetriát is a maguk valóságában adóztatás nélkül, mert sok családnak az étkezési utalvány, az üdülési csekk és az egészségügyi pénztár is nagyon nagy segítség volt eddig. A fele nem jutott volna el nyáron nyaralni üdülési csekk nélkül! És gyógyszerre sem költöttek volna az emberek annyit EP kártya nélkül. Az meg nehogy már a kismama bűne legyen, hogy igyekszik tisztességes munkát találni, tisztességes fizetésért, amiből meg lehet élni, de a munkaadók baromira alulfizetik, a nem mondják ki, de benne van a levegőben, hogy egy vagy két kisgyermekkel örülj, hogy ennyiért is találsz munkát. És végül a kismama kénytelen elfogadni a család silány megélhetése miatt az alulfizetett állását. És hogy ezek a dolgok ne így történjenek és jobb legyen a helyzet, családcentrikusabb munkaadó és munkavállaló között, ahhoz igenis, hogy az állambácsinak kellene egy kicsit „meghoznia” a munkaadók kedvét a kismamákhoz!

  6. Én az első gyermekemet várom, nem hiszem, hogy lesz több, mert már így is azzal búcsúztattak, hogy ugye max.2 év után viszamegyek és ha kell besegítek a baba mellett is. Mit is mondhattam volna erre? Azt sem tudom, mi vár rám és a nagy teherbírású karrierista becsvágyamból mennyi marad, amikor az életem teljesen átalakul és a legfontosabb helyre a bennem növekvő Pocaklakó kerül, aki már most mindent és mindenkit maga mögé utasított:-) Az előző családtámogatási rendszer sem tetszett igazán, mert a végére annyira lecsökkent, hogy aki tehette biztos visszament vagy új munkát keresett. Bele sem merek gondolni, mi lenne velem a férjem nélkül. Évekig arra vártam, hogy egy biztonságos környezetbe jöhessen az utód, gürcöltem, tanultam világszerte, itthon kamatoztatom a tudásom, amit igen nevetségesen fizet meg a köz, de ennek is örülhetek és két kézzel kapaszkodom a székembe. Más országokban sokkal kevesebbet juttatást kapnak az édesanyák, ez igaz, valahogy megoldják, de azok fejlett országok. Állandóan azon töprengek, hogy menjünk-e külföldre dolgozni, mert a pénz és a szint magasabb lenne, de távol mindenkitől sokkal nehezebb. Magyar is legyek, jól érezzem magam itthon, úgy hogy közben minden bőrt lenyúznak, hát még meggondolom…Spóroljon a kormány rajtunk a nyugdíjasokon meg a közszférán, szabjon ki őrült adókat, majd lecsúszunk még jobban és még nagyobb lesz a szakadék. így is röhögnek rajtunk, ráadásul a közhangulat is rámes + nem tart össze a magyarság:-( Mi kismamák összetartunk és ez fantasztikus!!!

  7. Bizony én is csak színte ugyan azt tudom leírni mint a többiek. A politikusok kitalálnak valamit, és mindíg a kisemberekről akarnak mégtöbb bőrtlehúzni. Mi lenne, ha előbb az ő fizetésüket csökkentenék le??? Mert azért számomra érthetetlen, hogy miért érdemelik ők meg a havi milliókat???? Mi meg kisemberek dögöljünk akár éhen is. Pofátlanság már ami itt megy. Nézzenek előbb körűl, hogy vannak e munkahelyek. Megsúgom: NINCSENEK!!!!! Egy kisgyerekes anyuka eláshatja magát, főleg ha nincs a közelében egy nyugdíjas nagyszülő aki betud segíteni. A nyugdíjkorhatárt is emelik??? MINEK???? Csőkenteni kellene, akkor lenne munkalehetőség!!!! A sok okos ott fent dönt több százezer ember életéről, de milyen jogon????? Ha tehetném az összeset meneszteném, és menjenek minimálbérért gürizni, utána dumáljanak!!!!

  8. Csatlakozom az előttem szólókhoz! Plusz még hozzátenném: ugyan mennyivel lesz olcsóbb bölcsödéket létrehozni, amelyek megfelelnek a kemény uniós előírásnek és ugyan mennyivel lesz olcsóbb „személyzetet” fizetni? És mennyivel lesz olcsóbb munkanélkülin lévő kismamáknak fizetni? És ugyan HOL A GYEREK???? 2 gyerekes anyuka vagyok és tudom, hogy milyen jó volt a gyermekemnek , hogy vele járhattam végig azt a hosszú és talán fejlődésben leggazdagabb utat, ami a 2. évtől a 3. életévig tartott. Szerencsémre csak 3 és fél évesen adtam oviba, mert közben várandós voltam a tesókájával. És nagyon jó volt ez így!!!! Már igényelte a gyerekek közösségét és zokszó , egy könnycsepp nélkül szokott be az oviba! EZ nem mindegy sem a gyereknek, sem a szülőnek!!
    Ezen a megszorítások hatására, hány szülő fog lemondani arról, hogy szüljön testvérkét v. akár 1 gyereket is!! Megint a nők vannak háttérbe szorítva és a gyerekek érdekei megkurtítva!
    Néha szégyenlem, hogy ilyen politikusok által vezetett országban élek!

  9. Teljesen egyet értek az előttem szólóval…pár gondolat azért van részemről is.
    Mondjuk úgy már nem a legfiatalabb anya vagyok korban 28évesen szültem, mert mindig odáztam a dolgokat..most legyen fix munkahely,legyen lakás és tudjunk mindet rendben.
    Sokadik szakmámból felállva szültem egy gyermeket amivel kockára tettem a sokéves tanulást és képzést és egyáltalán annak a lehetőségét,hogy vissza tudok menni dolgozni abba a szakmába mivel olyan,hogy (bár hivatalosan nincs olyan,hogy teljesítmény bér… és korlátlan munkaidő..)de igenis van sajnos az én szakmámban mindenki így dolgozik.
    Ha dolgozol szinte reggeltől estig, ha nem nincs pénzed..és sokszor nem mondható megfizetettnek..
    Szülés előtt volt,hogy terhesen 10-12órákat dolgoztam csak,hogy meglegyen a min.gyedem,hogy egyáltalán ne gyessel kelljen küszködni..mert hát áltathatjuk magunkat azzal,hogy szegényként és lehet gyermeket szülni lássuk be azért nem egyszerű.
    Ha mindent meg szeretnél adni neki,ruhák ,alapvető eszközök,tisztasági szerek stb..gyógyszerek mindent akkor nem kevés pénz..és had ne említsem a szülést…
    Ha vissza kell menni egy 2éves gyerek mellett dolgozni,úgy,hogy nincsen elég bölcsőde esetleg mint a helyzetemben is,ha meghallják,hogy kisgyerekes vagy ..”hány éves??..”ha 3az sem túl jó de ha kettő az még rosszabb,rögtön azt fogják alkalmazni akinek nincsenek plusz tényezői. .
    nem beszélve arról ha esetleg beteg lesz a gyerek és táppénzre kell menni,az első adandó alkalommal elbocsájtanak ,mert nem engedik meg a hiányzást…és ezt szó szerint kell érteni.dolgoztam olyan helyen, ahol úgy vettek fel kisgyerekes anyukát,hogy közölték az első adandó alkalom,hogy hiányzik a gyerek miatt és kereshet mást..
    és vagy elvállalod vagy keresgélsz…szó mi szó az egésszel tényleg azt érik el,hogy sokkal kevesebben fognak szülni és ki fog tolódni a szülés korhatár is sztem..
    Azt ,hogy a pénzeket csökkentik-hát igazából nem értem, miért rajtunk húzzák megint a nadrág szíjat mikor mi biztosítjuk az ország utódlását..és az a kevés amit kapun az is csak töredékére elég a kiadásoknak.
    Tény az megint az fog jól járni akinek egyébként sem számít a pénz és a lehetőség!
    Nem fog számítani,hány évet van otthon és mennyit költ,de azok nem mi vagyunk”köznép” és igazat szól az előző író a politikusok akik hozzák ezeket a rendeleteket,nem is tudják mit takar amit mondanak,nekünk akik benne élünk.Persze a pótlék nem emelkedik sem a fizetések,de az árak igen -mindenben-kérdem én miből fizessük??
    Tény az,ha fiatalabb lennék elhagynám ezt az országot,mert gusztustalannak tartom ami már itt megyen,de egyenlőre nem tehetem..na persze ha mindenki így gondolná elfogyna a nép…az meg,hogy mi lesz ezután..valószínűleg több munkanélküli kismama aki nem tud majd elhelyezkedni két év után…………..:(

  10. Az a baj ezzel az egésszel, hogy az a sok-sok milliárd Ft, amit rajtunk spórol meg az állam, valahogy mindig visszavándorol kapzsi politikusaink zsebébe, akik ebből finanszírozzák családjuk, gyermekeik és nem utolsósorban saját maguk részére a luxuskörülményeket.

    Mi kisgyermekes anyák rá leszünk kényszerítve, hogy éhbérért (és örüljünk majd, hogy egyáltalán ilyen munkát is kaphatunk) gürcöljünk reggeltől estig, alig lássuk gyermekeinket, hulla fáradtan érkezzünk haza, ne legyen elegendő energiánk foglalkozni csemetéinkel és pikk-pakk elszálljanak az évek felettünk anélkül,hogy mindazt megtettük volna gyermekeinkkel szemben, amit anyaként szerettünk volna megtenni.

    Én már próbáltam főállású munka mellett maximális energiabedobással a gyermekemmel foglalkozni, de nagyon sokszor pont amiatt nem ment, hogy az egész napom egy végeláthatatlan rohanás és robotolás volt. Esténként már lógott a nyelvem a fáradtságtól, hajnalban bedagadt szemekkel ébredtem, mert nem tudtam kellőképpen kipihenni magam, és hétvégén kellett mindazt a háztartási munkát elvégeznem, amire hétköznap nem volt időm. Ráadásul a munkahelyem nagyon stresszes volt és folyton éreztették velem, ha valamilyen igazságtalanság ellen fel mertem szólalni, hogy ne pattogjak, és örüljek, hogy egyáltalán van hol dolgoznom.

    Így egy idő után kevesebbet kirándultunk, kevesebbet szórakoztunk és a férjemmel mindketten túl voltunk hajszolva. Amióta itthon vagyok második gyermekünkkel sem tudok mindig mindent elvégezni, amit szeretnék, de sokkal könnyebb lett minden, és sokkal pozitívabb lett a gondolkodásom.

    Ezzel az egésszel csak azt érik el,hogy sokkal több stresszes, depressziós, idegbeteg ember lesz ebben az országban már csak azért is, mert a magyar munkaadók 99%-a borzalmasan visszaél a hatalmával. Nem utolsósorban pedig kevesebb magyar gyerek fog születni, mert ha mindent csak elvesznek az emberektől és egy kevéske pénzt sem hagynak a zsebükbe, akkor az eddigieknél is rosszabb lesz az életszínvonal, a megélhetés.

    Köszönjük kedvesnek cseppet sem mondható magyar politikusaink, hogy a saját zsebeiteket tömköditek és meg sem érzitek a gázáremeléseket és az összes többi élelmiszer vagy benzináremelést, mert nektek a mi pénzükből úgyis finanszírozható bármi, akármilyen magasra emelkedik is az ára. Mi viszont, akik nagyon alul vagyunk fizetve és munkaadóink még ezekkel a kevéske bérekkel is mocskosul visszaélnek, mi nyögjük a terheket. Bravó, gratulálok! Igazán „van” miért ebben az országban élni!?!

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .