Sokkal veszélyesebb gyermekkorban elhízni, mint felnőttként

elhízás gyerekkorban

A legfrissebb felmérések szerint az európai tizenévesek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott, tízből hat érintett pedig felnőttként is súlytöbblettel küzd. A gyermekkori elhízás ráadásul súlyos egészségügyi kockázatokkal jár.  Az elhízásra való hajlamot nem csak a génjeink határozzák meg: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszik a probléma kialakulásában és megelőzésében.

Az első 1000 nap soha vissza nem térő lehetőséget jelent a szülők számára, hogy megalapozzák gyermekük egészségét: a fogantatástól 2 éves korig tartó időszak megfelelő táplálásával olyan felnőttkori népbetegségek előzhetők meg, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések, de hatással van a szellemi és nyelvi képességek, valamint az immunrendszer fejlődésére is.

Az európai népesség több mint fele elhízott

Ha a túlsúly vagy az elhízás kerül szóba, sok szülő hajlamos kizárólag a génekben keresni a megoldást, pedig az állapot kialakulásában az örökölt tulajdonságoknál nagyobb szerepet játszik a korai táplálás. A negatív tendencia ráadásul egyre meghatározóbb világszerte: a gyermekek körében az elmúlt 20 évben csaknem megduplázódott az érintettek száma.
„Mára az európai népesség több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, és ez az arány a jelenlegi tendencia szerint tovább fog növekedni. Sokan közülük már gyermekként súlyproblémákkal küzdenek, életvitelükön azonban korai felnőtt éveikben sem változtatnak. A felnőttek naponta legalább 5 órát töltenek ülő helyzetben annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód számos krónikus betegség ismert kockázati tényezője” – hívta fel a figyelmet az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője. „Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása nem csak a kisgyermekkori egészség miatt fontos, de az ekkor rögzült szokások is végigkísérik felnőttkorunkat.” – tette hozzá.

Vitaminszükséglet, vitaminforrások 1 és 3 éves kor között

A mozgásszegény életmód nem csak a felnőttek körében jelent problémát, a legfrissebb felmérések szerint sajnos a gyerekek sem mozognak eleget. Európában a serdülőkorúak kétharmada egyáltalán nem él aktív életet, amely kiemelt szerepet játszik abban, hogy a 13 évesek csaknem harmada és a 11 éves gyerekek 33 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – közülük tízből hatan felnőttként is túlsúlyosak maradnak. A felmérés a 15 év feletti korosztályban is aggasztó eredményeket közölt: a kamaszok 60 százaléka ritkán vagy sohasem sportol, a megkérdezettek több mint fele pedig soha vagy csak ritkán végez bármilyen más típusú fizikai aktivitást, például kerékpározik vagy táncol.

Gyermekkorban veszélyesebbek a plusz kilók, mint felnőttként

A közelmúltban végzett vizsgálatok szoros összefüggést tártak fel az elhízás és olyan felnőttkori népbetegségek kialakulása között, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a stroke. A gyermekkori elhízás ráadásul sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint ha felnőttként küzdünk plusz kilókkal: az érintett
gyermekeknél közel 30 százalékkal nagyobb az elhízáshoz köthető betegségek kialakulásának esélye, és ugyanennyivel nő a korai halálozás kockázata is.

Az elhízás már magzati korban megelőzhető

A kisgyermekkori elhízás legfőbb oka, hogy a szülők jelentős része nem megfelelő időben kezdi a hozzátáplálást, és nem a megfelelő ételeket kínálja a babának: minden harmadik családban egyéves kor felett ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagja, így jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek a szervezetükbe, mint amire szükségük lenne. Rendkívül fontos, hogy a babát nem szabad „mini felnőttként” táplálni, hiszen tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag-igénye jelentősen eltér a felnőttekétől.

Hozzátáplálás: gyakori kérdések

A felnőttkori elhízás megelőzésében a magzatkori táplálásnak is szerepe van, ezért fontos, hogy már várandósként odafigyeljünk a megfelelő tápanyag- és vitaminbevitelre. A minőségi táplálék biztosításáról a baba születése után sem feledkezhetünk meg, hiszen az anyatejes táplálás és a hozzátáplálás kiemelt szerepet játszik a gyermek későbbi egészséges fejlődésében. Nem győzzük hangsúlyozni: a kisgyermekkori elhízás egyik leggyakoribb oka nem a genetika, hanem a helytelen korai táplálás – hangsúlyozta Kubányi Jolán.

fotó: Freepik

Erről a témáról még a Hozzátáplálás rovatunkban olvashatsz többet!

hirdetés
A Babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenhárom éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket.
Előző cikkJúniusban vár a Generali Gyerek Sziget
Következő cikkMikor menjünk foniáterhez óvodáskorban?

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .